Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-09-09 / 37. szám

322 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ Az egyház tulajdonát képező s egyházi célokra rendelt és szolgáló pénznek, vagyonnak is, 'egyen egyházmentő, segítő és áldó befolyása nehéz és küzdelmes egyházi beléletünkre. Közelebbi indokolás a közgyűlésen személyesen. Kassa. Homola István, ev. lelkész. B E L É L E T. Ä dunáninneni egyházkerület gyűlése Pozsonyban. A gyűlés első napján, augusztus 26-án — miután a bizottsági üléseken a közgyűlés elé kerülő ügyeket már előzetesen előkészítették — jó részt az ünnepségeknek volt szentelve, amelyről már lapunk mult számában számoltunk be. Az ünnepeltetés végeztével az elnöklő püspök felolvasta mindenek előtt a nagy figyelemmel hallgatott kimerítő évi jelentését. Az évi jelentés után a dabari egyház kegyelmi kérvényét tárgyalta a kerület. Kuszy Emil horháti (bánya-kerület) lelkész u. i. az üresedésben lévő dabari (Nógrádmegye) egyházban, ahol a választási mozgalom már megindult az esperes tudta és beleegyezése nélkül istentiszteletet végzett ugyanakkor, amidőn ott volt az esperes által kiküldött administrátor. Amikor az egyház hívei Kuszy lelkészt egyhangúlag jelölték, az esperes bejelentette az esetet a ker. elnökségnek s kérte Kuszynak a jelölésből való törlését a lelkészválasztási szabályrendelet alapján. A ker. elnökség a kérelemnek, miután nevezett lelkész eljárása felől a bányakerület püspökétől felvilágosítást nyert azzal, hogy eljárásáért illetékes hatóságától feddésben részesült, helyt adott, Kuszty Emilt a jelölésből kizárta. Az egyház erre elismervén a ker. elnökség törvényes eljárását, jelöltje szamára kegyelmet kért a kerülettől. Az egyházkerületi közgyűlés tekintve azt, hogy Kuszy jóhiszemüleg járt el s megbánó levelet intézett az elnökséghez s eljárásáért már büntetésben is részesült illetékes egyházi hatóságától — annak hangsúlyozásával, hogy a ker. elnökség a kizárásnál törvényesen járt el, megengedte, hogy Kuszy Emilt, az egyházközség ismét jelölhesse. A nagylibercsei papválasztási viszály került ezután szőnyegre. Ezen egyház már több mint két éve pásztor nélkül van csak azért, mert ragaszkodik egy olyan jelölthöz, akit az elnökség a jelölésből kizárt A jelölt Laczkó Pál, akit közben Miaván választottak meg Il-od lelkésznek. A jelölésből annak idején azért záratott ki, mivel jóllehet nevezettet a nógrádi esperesség neveltette a pozsonyi Theol. Akadémián, mégis amidőn meghívást kapott tanulmányai végeztével a nógrádi esperességbe segédlelkészi állásra, azt visszautasította. Viszont az esperesség, amikor rendes lelkészi állást akart nevezett az esperesség területén Nagylibercsén elfoglalni, kérte nevezettnek kizárását. Az egyház nemzetiségi izgatás következtében még mindég ragaszkodik jelöltjéhez, azzal folytonos összeköttetésben áll s űjabb és újabb kérelmet terjeszt elő Laczkó jelölhetése érdekében, dacára, hogy nevezett már egy éve a miavai egyház lelkésze . . . Az egyházkerületi közgyűlés a nagylibercsei egyház kérelmét elutasítva Laczkó Pált a jelölésből véglegesen kizárta s felhívta az egyházat, hogy minél előbb 1 válasszon lelkészt magának, mert ellenkező esetben a püspök fog oda küldeni adminisztrátort. A kerületi közgyűlés az újonnan szervezett püspöki irodatiszti állást rendszeresítette, az ideiglenes irodatisztet állásában véglegesitette s fizetését 2400 koronára emelte fel. Végül a kerület örvendetes tudomásúl vette a püspöki jelentéssel kapcsolatban, hogy Andrae Ernő 2000 korona alapítványt tett a modori ker. leányiskola számára s hogy Czelleng András és János a pozsonyi Theol. Otthonban 200 koronás alapítvánnyal örökítették meg nevüket. Nemkülönben kellemesen érintette a kerületet, hogy Dréher Antal r. kath. földbirtokos a tardosi egyháznak 60.000 téglát és 7000 koronát adományozott s ujabb 7000 koronát pedig kamat nélküli kölcsönre adott az egyháznak. A nagylelkű adományozónak a kerület jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét. Délután a segélyosztó bizottság és a ker. törvényszék tartott ülést. Az előbbin kifejezésre jutott azon egészséges gondolat, hogy ideje volna a lelkészek segélyezését beszüntetni s az e célra felhasználni szokott összeget inkább nagyobb alkotásokra, vagy a missiói pontok segélyezésére kellene fordítani. Most a segélyezés úgyszólván a koncosztás jellegével bír: folyamodik boldog, boldogtalan. Lassan kezdik a folyamodók ezen segelyezéseket valóságos fizetés kiegészítéséknek tekinteni s minden cselben, még akkor is, ha reá nem szorultak várják azt. Tudunk nem egy esetet, hogy a folyamodó amint a segélyt megkapta, azonnal vitte tőkéjéhez a takarékba. Ideje, hogy a kerület ennek véget vessen! Nem az egyesek, de a közegyház érdeke való előbbre. Viszont igen helyesnek találjuk a kerületnek azon intézkedését, hogy az elnökség rendelkezésére bocsátott egy nagyobb öszszeget, amelyből az időnként felmerülő szükséghez képest fognak az igazán arra rászoruló lelkészek segélyeztetni, az elemi csapások, súlyos betegség, gyermek neveltetés címén. Ahol kötni kell a sebeket, ám ott köttessék, de az indokolatlan segélyezés zárassék ki! A ker. törvényszék plenáris ülésében elhatározta, hogy felszólítja az I-ső fokú törvényszékeket az idei gen nyelvű beadványoknak magyar nyelvű fordítással való ellátására. Letárgyalt két fellebbezett fegyelmi ügyet. A bizottsági ülésen részt nem vevők kirándulásokat tettek Pozsony környékere. A gyűlés II—ik napja az egyes bizottságokba való választásokkal kezdődött. Ker. törvényszéki bírónak ! megválasztatott dr. Thébus Aladár pozsonyi kir. járásI biró, a kerület főügyészének ifj. dr. Trsztyénszky j Ferenc, a kerület alügyészének dr. Petrovits Rudolf balassagyarmati ügyvédek; a pénzügyi bizottságba Kovács Sándor theol. akad. tanár; a leányiskolái bizottságba dr. Masznyik Endre th. akad. igazgató, a jogügyi bizottságba dr. Draskóczy Zsigmond losonci ügyvéd; a Selmecbányái lie. kormányzó Tanácsába Földváry Elemér. Az 1848- XX. t.-c. végrehajtásának tárgyalásánál a kerület megnyugszik ugyan a közös bizottság eljárásában, de szükségesnek tartja, hogy a kormány megsürgettessék a törvény teljesebb végrehajtása tárgyában. Ugyancsak sürgetni kívánja a kerület a lelkészi fizetéseknek 2400 koronára való kiegészítését és a korpótlékok életbe léptetését. A theol. akadémiák ügyének tárgyában fenntartja mult évi határozatát, mely szerint a kerület a