Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-09-09 / 37. szám

322 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ Az egyház tulajdonát képező s egyházi célokra rendelt és szolgáló pénznek, vagyonnak is, 'egyen egyházmentő, segítő és áldó befolyása nehéz és küz­delmes egyházi beléletünkre. Közelebbi indokolás a közgyűlésen személyesen. Kassa. Homola István, ev. lelkész. B E L É L E T. Ä dunáninneni egyházkerület gyűlése Pozsonyban. A gyűlés első napján, augusztus 26-án — miután a bizottsági üléseken a közgyűlés elé kerülő ügyeket már előzetesen előkészítették — jó részt az ünnep­ségeknek volt szentelve, amelyről már lapunk mult számában számoltunk be. Az ünnepeltetés végeztével az elnöklő püspök felolvasta mindenek előtt a nagy figyelemmel hallga­tott kimerítő évi jelentését. Az évi jelentés után a dabari egyház kegyelmi kérvényét tárgyalta a kerület. Kuszy Emil horháti (bánya-kerület) lelkész u. i. az üresedésben lévő dabari (Nógrádmegye) egyházban, ahol a választási mozgalom már megindult az esperes tudta és bele­egyezése nélkül istentiszteletet végzett ugyanakkor, amidőn ott volt az esperes által kiküldött adminis­trátor. Amikor az egyház hívei Kuszy lelkészt egy­hangúlag jelölték, az esperes bejelentette az esetet a ker. elnökségnek s kérte Kuszynak a jelölésből való törlését a lelkészválasztási szabályrendelet alapján. A ker. elnökség a kérelemnek, miután nevezett lelkész eljárása felől a bányakerület püspökétől felvilágosítást nyert azzal, hogy eljárásáért illetékes hatóságától fed­désben részesült, helyt adott, Kuszty Emilt a jelölés­ből kizárta. Az egyház erre elismervén a ker. elnök­ség törvényes eljárását, jelöltje szamára kegyelmet kért a kerülettől. Az egyházkerületi közgyűlés tekintve azt, hogy Kuszy jóhiszemüleg járt el s megbánó leve­let intézett az elnökséghez s eljárásáért már bünte­tésben is részesült illetékes egyházi hatóságától — annak hangsúlyozásával, hogy a ker. elnökség a kizá­rásnál törvényesen járt el, megengedte, hogy Kuszy Emilt, az egyházközség ismét jelölhesse. A nagylibercsei papválasztási viszály került ez­után szőnyegre. Ezen egyház már több mint két éve pásztor nélkül van csak azért, mert ragaszkodik egy olyan jelölthöz, akit az elnökség a jelölésből kizárt A jelölt Laczkó Pál, akit közben Miaván választot­tak meg Il-od lelkésznek. A jelölésből annak idején azért záratott ki, mivel jóllehet nevezettet a nóg­rádi esperesség neveltette a pozsonyi Theol. Akadé­mián, mégis amidőn meghívást kapott tanulmányai végeztével a nógrádi esperességbe segédlelkészi állásra, azt visszautasította. Viszont az esperesség, amikor rendes lelkészi állást akart nevezett az esperesség területén Nagylibercsén elfoglalni, kérte nevezettnek kizárását. Az egyház nemzetiségi izgatás következté­ben még mindég ragaszkodik jelöltjéhez, azzal foly­tonos összeköttetésben áll s űjabb és újabb kérelmet terjeszt elő Laczkó jelölhetése érdekében, dacára, hogy nevezett már egy éve a miavai egyház lelkésze . . . Az egyházkerületi közgyűlés a nagylibercsei egyház kérelmét elutasítva Laczkó Pált a jelölésből véglege­sen kizárta s felhívta az egyházat, hogy minél előbb 1 válasszon lelkészt magának, mert ellenkező esetben a püspök fog oda küldeni adminisztrátort. A kerületi közgyűlés az újonnan szervezett püs­pöki irodatiszti állást rendszeresítette, az ideiglenes irodatisztet állásában véglegesitette s fizetését 2400 koronára emelte fel. Végül a kerület örvendetes tudomásúl vette a püspöki jelentéssel kapcsolatban, hogy Andrae Ernő 2000 korona alapítványt tett a modori ker. leányiskola számára s hogy Czelleng András és János a pozsonyi Theol. Otthonban 200 koronás alapítvánnyal örökítették meg nevüket. Nemkülönben kellemesen érintette a kerületet, hogy Dréher Antal r. kath. földbirtokos a tardosi egyháznak 60.000 téglát és 7000 koronát ado­mányozott s ujabb 7000 koronát pedig kamat nélküli kölcsönre adott az egyháznak. A nagylelkű adomá­nyozónak a kerület jegyzőkönyvileg fejezte ki köszö­netét. Délután a segélyosztó bizottság és a ker. törvény­szék tartott ülést. Az előbbin kifejezésre jutott azon egészséges gondolat, hogy ideje volna a lelkészek segélyezését beszüntetni s az e célra felhasználni szokott összeget inkább nagyobb alkotásokra, vagy a missiói pontok segélyezésére kellene fordítani. Most a segélyezés úgyszólván a koncosztás jellegével bír: folyamodik boldog, boldogtalan. Lassan kezdik a fo­lyamodók ezen segelyezéseket valóságos fizetés kiegé­szítéséknek tekinteni s minden cselben, még akkor is, ha reá nem szorultak várják azt. Tudunk nem egy esetet, hogy a folyamodó amint a segélyt megkapta, azonnal vitte tőkéjéhez a takarékba. Ideje, hogy a kerület ennek véget vessen! Nem az egyesek, de a közegyház érdeke való előbbre. Viszont igen helyes­nek találjuk a kerületnek azon intézkedését, hogy az elnökség rendelkezésére bocsátott egy nagyobb ösz­szeget, amelyből az időnként felmerülő szükséghez képest fognak az igazán arra rászoruló lelkészek segélyeztetni, az elemi csapások, súlyos betegség, gyermek neveltetés címén. Ahol kötni kell a sebeket, ám ott köttessék, de az indokolatlan segélyezés záras­sék ki! A ker. törvényszék plenáris ülésében elhatározta, hogy felszólítja az I-ső fokú törvényszékeket az ide­i gen nyelvű beadványoknak magyar nyelvű fordítás­sal való ellátására. Letárgyalt két fellebbezett fegyelmi ügyet. A bizottsági ülésen részt nem vevők kirándulá­sokat tettek Pozsony környékere. A gyűlés II—ik napja az egyes bizottságokba való választásokkal kezdődött. Ker. törvényszéki bírónak ! megválasztatott dr. Thébus Aladár pozsonyi kir. járás­I biró, a kerület főügyészének ifj. dr. Trsztyénszky j Ferenc, a kerület alügyészének dr. Petrovits Rudolf balassagyarmati ügyvédek; a pénzügyi bizottságba Kovács Sándor theol. akad. tanár; a leányiskolái bizottságba dr. Masznyik Endre th. akad. igazgató, a jogügyi bizottságba dr. Draskóczy Zsigmond losonci ügyvéd; a Selmecbányái lie. kormányzó Tanácsába Földváry Elemér. Az 1848- XX. t.-c. végrehajtásának tárgyalásánál a kerület megnyugszik ugyan a közös bizottság eljá­rásában, de szükségesnek tartja, hogy a kormány meg­sürgettessék a törvény teljesebb végrehajtása tár­gyában. Ugyancsak sürgetni kívánja a kerület a lelkészi fizetéseknek 2400 koronára való kiegészítését és a korpótlékok életbe léptetését. A theol. akadémiák ügyének tárgyában fenn­tartja mult évi határozatát, mely szerint a kerület a

Next

/
Oldalképek
Tartalom