Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-03-11 / 11. szám

95 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ líK)é az a tényleges befizefgetéseket a koczkázatért járó kamat (4 százalék) levonásával. c) Ezen dijak visszatérítése azonban csak 1914. évi január elsejétől kezdődnék, a tagoknak a gyámol­dába való belépésük sorrendjében történnék, de azon tag illetménye, aki meghal, ezen szabálytól és ezen sorrendtől eltérőleg soron kivűl azonnal folyósíttatnék örököseinek. d) Az alapítványi tőkék összege teljesen és a köztőkének az igények kielégítése után esetl-g meg­maradóit összege a gyámolda helyébe a változott helyzetre való tekintettel jövő czélokat szolgálna (segélyegylet.; e) Ezen terhes igények kielégítésére az egyetemes közalap jövedelemből az eddig évi 1300 k. továbbra is folyósítsa, úgy szinte a biztosítási nyerességből 2700 k, az állam segélyből a 16000 koronán fölül tápinté­zetre fordított 2000 k, a lelkészi működési segély czí­mén ezután ki nem utalható 9400 k, a gyülekezetek eddigi járulékait 3295 k, az alapítványok és a köztőke kamatait 8000 k, összesen 41.600 koronát. /) A nyűg- és segélydíjaknak eddig kiutalvány­zott összege 47.400 k, tehát még mindig fedezetlen maradna évi 5—6000 k., mely fedezetre ideiglenesen a köztőke egy részét lehetne igénybe venni, ha más forrásból nem tudná a kerület előteremteni. g) Ez a hiány oka annak, hogy a javaslatba ho­zott díjvisszatérítés azonnal kezdetét nem veheti, noha a gyámolda 1909-től kezdve az aktív tagok után kocz­kázatot nem vállal. Fájó minden esetre, hogy valaki éveken át be­fizetgetíe nélkülözések árán gyámoldai díjait abban a reményben, hogy mire megvénül, kamatostul vísszatérűl neki véres verejtéke, egyszerre csak arra a szomorú valóra keli ébrednie, oda van várt nyugdíja, oda van a várt segély, készpénz befizetésének is csak egy ré­szét kapja vissza évek multán ; de áldozatok nélkül ily bajos ügyet elintézni nem lehet. Áldozatot hozott a kerület a gyámoldáért a múltban, áldozatot fog hozni ezután is még 5—6 évtizeden át, áldozatot kér, áldo­zatot vár a gyámolda aktív tagjaitól is — és meg­nyugvást. L. * Végül ugyanezen tárgyban azon czím alatt: Ki­elégitheti-e a dunántúli egyházkerületi gyámolda tag­jainak alapszabályszerü igényeit, — Szigethy Dénes répczelaki tanító a soproni »Evang. Népiskolában« czikket írt, melynek lényegbevágó részét itt közöljük: I. Szükséglet: 1. A mathematikus által igényelt évi annuitás, 25 évig 53,351'10 2. A meglevő 144,752 K. köztőkének 4% kamata, (mert a fedezetbe is föl­vettem itt is beállítandó) 5,790 — összes szükséglet II. Fedezet: 1. A fentebb kimutatott 1—6 alatti ösz­szeg az államsegélyből . . . 2. Biztosítási járulék 3. A közalapból eddig is élvezett 4. Egyházközségek járulékai . . 5. Köztőkék kamatai 6. Alapítványi kamatok .... 7. A tagok évenkinti járuléka . . 8. A leszállított nyugdíjból a nyűg díjasokéval 59.141,10 34.000 K 2.700 » 1.300 » 3.295 » 5.395 » 1.947 » 4.200 » 9. Az aktív tagok pótdíjai 2.900 10. A b. Baldácsy alapból 2.900 11. A Soly mossy alap kamatainak része 400 Összes fedezet: 60.937 K A mutatkozó felesleg tehát 1.796-10 » ami a nyugdíjbamenő tagok évi befizetéseinek csök­kenése folytán előálló hiány pótlására fordítandó. Indítványom tehát a következő : 1. Mondja ki az egyházkerületi közgyűlés, hogy a gyámolda javára — föntartásával az egyházközségek járulékainak s igénybevételével a köztőke s az alapít­ványok jövedelmeinek és amennyiben szükséges magá­nak a köztőkének is — az 1908. évi közgyűlésen megszavazott segélyt ezentúl is utalványozza s ezen­felül még 18.000 koronát folyósít az államsegély fen­tebb megjelölt s idefordítható tételeiből; valamint a gyámolda bevételeinek gyarapítására fordít a b. Bal­dácsy alapból 2900 koronát és a Solymossy alapítvány kamatainak egynegyed részét, 400 koronát. 2. A gyámolda nyugdíjas és aktív tagjainak a nyugdíj igényét leszállítja az I. osztályban 400 koro­nára, a II. osztályban 200 koronára, a III. osztályban 100 koronára és a IV. osztályban 40 koronára. 3. Az egyszer s mindenkorra, valamint az évente fizető aktív tagok, míg a nyugdíjra nem jogosultak, illetve míg nyugdíjba nem mennek — s ha igényeiket fennakarják tartani — pótdíjul fizetnek az I. osztály­ban 20 koronát, II. osztályban 10 koronát, a III. osztályban 5 koronát és a IV. osztályban 2 koronát a gyámolda javára. 4. Az egyházkerületnek az a kötelezettsége, hogy az 1. pontban jelölt segélyeket a gyámolda javára ki­szolgáltassa, 25 évig tart. A nyugdíjasok teljes kielé­gítése után fönmaradó összeg, az alapítványokkal együtt, a kerület által örök alapul kezeltetik s jöve­delme a lelkészek és tanítók illetve azok özvegyei és árvái egyenlő aránybani segélyezésére fordittatik. 5. Az egyházközségeknek járulék fizetési köte­lezettsége mind addig fönmarad, amíg az utolsó nyug­díjas el nem hal. Ezen időpont bekövetkeztével a gyü­lekezeteknek járulék fizetési kötelezettsége megszűnik. Ez 5 pontba foglalt indítványomat, azon kére­lemmel terjesztem az egyházkerületi közgyűlés elé, hogy az e tárgyban kiküldött bizottság javaslatának mellő­zésével határozattá emelni szíveskedjék. A czímben foglalt kérdésre tehát így felelhetek: a tagok alapszabályszerü igényei teljes egészében nem, de az általam javasolt módon kielégíthetők. Szigethy Dénes. 1.900 KÜLFÖLD. Stöcker Ädolf a híres berlini városi misszió­egyesületnek a megteremtője, néhai I. Vilmos német­császárnak udvari papja, a német képviselőház volt tekintélyes tagja f. é. február hó 8-án, Bozenben örökre hunyta be szemét. Ő ünnepelt hitszónak volt, rendesen 2000 templomlátogató és még nagyobb közönség előtt szónokolt. Az ő nyomtatott vasárnapi filléres beszéd­jeit — hetenként 100.000 példányban olvasták Berlin­ben és vidékén. Egyik mondása sokáig szájról-szájra járt: »Ah, ez a protestáns nyomorúság, hogy sokan nem is tudják, hogy mi az egyház!« A hitetlenség és egyházi közömbösség eltávolításán egész életén fára-

Next

/
Oldalképek
Tartalom