Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)
1909-02-11 / 7. szám
6G EVANÜELTKUS ORALLO 1 yi rj annak a katk. püspöknek, aki a »Ne temere« dekrétumot próbálná végrehajtani! Azért jó lenne felhagyni nálunk is a vallási gyujtogatással. Avagy nem látják-e az ország erejét és tekintélyét veszélyeztető temérdek más sociális-, gazdasági-, nemzetiségi-, bel- és külpolitikai bajainkat, melyeknek megszüntetése és meggyógyítása hazfias közös szent kötelesség volna ? Hagyjanak fel vallási zaklatásaikkal és középkori hatalmaskodásaikkal. Gondolják meg komolyan, hogy mi vallási és házassági ügyekben csak saját hazai törvényeinket ismerhetjük kötelezőknek. Római új jogokat nem ismerhetünk el; kegyeket és időleges »engedményeket« pedig nem fogadhatunk el. Ezen álláspontról figyelmeztetjük pásztorainkat: vigyázzanak éjjel és nappal, hogy a reájok bízott nyájak aklába idegen farkasok be ne szabadulhassanak ! Zsilinszky Mihály. * E komoly tartalmú intő szózat után epedve várjuk, mikor hívnak össze minket rendkívüli egyetemes gyűlésre, vagy mikor kapunk egyöntetű utasítást a »Ne temere« által adott helyzettel követendő eljárásra nézve. — Addig is míg hivatalos egyházunk felébred és tettre buzdul, saját híveink érdekében szükségesnek látnók, ha lelkésztársaink a tényleges védekezés terére lépnének. A »Ne temere«-féle pápai dekrétum czélját és békebontó tartalmát ismertessék meg híveikkel necsak a presbyteri gyűléseken, hanem a szószékről is. Gonosz időket élünk. Azért kell, hogy a gyülekezeteikben levő vegyes házasságokat nyilvántartsák, lehetőleg személyesen meglátogassák, a veszélytől óvják és őrizzék, minden egyes térítési esetet nyilvánosságra hozzák. Ezúttal különösen felhívjuk a soproni kollégákat, hogy a Szentmiklóssy —Eder-féle soproni vegyesházassági esetet hiteles adatok alapján lapunkban ismertessék; a katonai püspök és a parancsnokság által egyházunk j ellen elkövetett sérelem orvoslását pedig egy- ' házi felsőbbségük útján sürgessék. Szerk. A dunántúli ág. hitv. evang. egyházkerületi Gyámolda pénzügyi helyzetének megvizsgálására kiküldött bizottság üléséről. A múlt évben tartott egyházkerületi közgyűlés bizottságot küldött ki, hogy ez vizsgálja meg a gyámoldának ügyét, és terjesszen véleményes javaslatot az 1909. évben tartandó közgyűlés elé arra vonatkozólag, vájjon hogyan lehetne a Gyámoldát jövőben is fenntartani, vagy ha pedig ez anyagi okok miatt kivihetetlen, a felszámolás mikéntjére vonatkozólag is terjessze elő javaslatát. Ezen bizottság február 1-én tartotta meg Hering Zsigmondnak, az egyházkerületi pénzügyi bizottság elnökének vezetése alatt gyűlését Sopronban, melyen megjelent Gyurátz Ferencz püspök is. — A kiküldött bizottsági tagok közül jelen voltak: Ajkay Béla dr., Kund Samu, és Vargha Gyula esperesek, Jausz Vilmos, egyházkerületi főszámvevő, Madár Mátyás lelkész, Sass István, Szigethy Dénes, Szutter Dániel tanítók és Schreiner Kálmán dr., utóbbi mint jegyző. Hering Zsigmond elnök megnyitó beszédében jelzi a pillanat fontosságát, melyben ezen összehívott bizottságnak ily nagy horderejű kérdésben kell határozatot hozni. Higgadt megfontolás után kell döntenie azon kérdésben, vájjon a Gyámolda, az egyházkerületnek ezen jótékony intézménye, fenntartassék-e a jövőben is, avagy felszámoljon. Elmondja, hogy az alapítók előtt csak'a jótékonyság lebegett annak idején ; de hogy a csekély befizetéseknél fogva képes lesz-e ez intézmény, idők folytával a tagoknak alapszabályszerűleg biztosított igényeit kielégíteni, arra nem gondoltak. S ime már ís azt látjuk, hogy a Gyámolda, az egyházkerületnek tetemes segítségnyújtása nélkül nem képes feladatának megfelelni. A jövőben pedig, mivel a kerület többet ezen intézmény felsegélésére a mostaninál nem áldozhat, egyáltalán nem lenne képes a jogigényeket kielégíteni. Elérkezett tehát az ideje annak, hogy komolyan tárgyaljuk a Gyámolda ll t^r a dését; s minthogy a tagok érdekei, az egyház. _ érdekeivel — legalább látszólag — ellentétben áli^ nak, nagyon nehéz a kérdések megoldása. Épen ezért úgy kell megoldani a Gyámolda ügyét, hogy keserűség ne származzék abból. Ismerteti Bogyó Samu egyetemi tanárnak, mint számtani szakértőnek a Gyámoldára vonatkozó véleményét és számítását, melyekből kitűnik", hogy a most meglevő 144,752. korona helyett 978,207 kor. tőkére volna szükség, hogy az összes tagok alapszabályszerű igényei kielégíttessenek. Minthogy ezen összeget az egyházkerület előteremteni képtelen, nem marad más hátra, minthogy felkérje a bizottságot, hogy következő kérdéseire vonatkozólag hozzon határozatot: 1. Továbbra is fentartandónak tartja-e a bizottság a Gyámoldát? 2. Ha igen, miből .véli megszerezhetőnek a szükséges összeget? 3. Ha nem véli fentartandónak, a felszámolás teljes, vagy részleges legyen-e; azaz a felszámolás csak az aktív tagokra vonatkozólag történjék-e meg, s a már nyugdíjjazott tagok továbbra is élvezzék-e nyugdíjaikat ? Ezzel az ülést megnyitja. ' Ezután Gyurátz Ferencz püspök emelkedett szólásra, s arra kérte a kiküldött bizottságot, hogy ha csak lehetseges, ne huzza meg a halálharangot a Gyámolda felett, amely oly sok jót tett a múltban, mert a jövőben is lesz nyomor és iesznek segítségre szorúló özvegyek és árvák. Ne osztassék fel a tőke, maradjon együtt az, hogy a Gyámolda még a jövőben is gyakorolhassa áldásos működését. Ezután kezdetét vette a tárgyalás. Madár Mátyás lelkész véleménye szerint az egyházkerület nem rendelkezik oly anyagi erővel, hogy ezen jótékony intézményt jövőben is fentarthassa, de meg a mai viszonyok között nincs is rá szükség,
