Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-12-02 / 49. szám

1909. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 429 Amint látjuk, ezen utolsó kérdés kiváltképen a dunántúli kerületet érdekli; egyetemes érdekűvé csak az által válik, hogy a női taní'óképző intézet felállítását — melyet okvetlenül szükségesnek tart — a kerületi egyesület az egyetemes egyháztól várja. Szükségesnek tartja az egyesület a leánynevelő-intézetnek a gyakorlati életre előkészítő tanfolyamokkal leendő kiegészítését is. Ezen kérdő pontokon kivül foglalkoztak még az egyes körök más kérdésekkel is. A „Ne temere" pápai enciklika, a lelkészi nyugdíjintézet, a kerületi gyámolda ügye, Sztehló Kornél unióra törekvő indítványa, a míssió ügye, a pinkafői árvaház, a betegek látogatása, a theol akadémia és az egyház kölcsön hatása egymásra, a parochíalis könyvtárak, a keresztyén egyéniség és a korszellem, lelkész és orvos stb., ezek voltak azok a tárgyak, melyek felett a lelkésztestvérek eszmecserét folytattak. Gazdag tárgysorozat! A ker. értekezlet azután elhatározta, hogy az értekezletek előtt felolvasott munkákat meg fogják örökíteni. Minden egyházmegyei egyesület beíratja a kebelében felolvasott dolgozatot egy, e célra készített munkakönyvbe, a kerületi értekezlet pedig a jelesebb műveket külön füzetben ki fogja nyomatni. Felmerült a kerül, egyesületben az az indítvány, hogy a lelkészi eskü szövegét át kellene dolgozni, csinos alakban kinyomatni, hogy azt minden lelkész keretbe tétethesse s irodájában felfüggeszthesse. Az értekezlet az indítványt áttette a kerülethez. Dr. Stráner Gyula orvosnak, „Lelkész és orvos" cím alatt tartott felolvasása s az abban foglalt indítvány alapján a kerületi egyesület az egyházkerületi közgyűlés útján az egyetemes theol- akad. bizottsághoz fordul azon kéréssel., hogy theol- akadémiáinkon az egészségtani tanfolyamok rendszeresítését tegye komoly megfontolás tárgyává. Elhatározta a kerületi egyesület, hogy a kerületi közgyűléshez fordul azon kéréssel, hogy az iskolákban a törvény által engedélyezett 50 filléreket a növendékektől szedesse be gyülekezeti könyvtár létesítésének céljára. d) Tiszai kerület. Az árvái egyházmegye lelkészei csak a legfontosabb közigazgatási kérdések megbeszélésére szorítkoznak. A brassói lelkészegyesület, évenkint az alapszabályokban lefektetett és megjelölt célnak megfelelőleg administrativ és minden az egyházi élet körében felmerült kérdések megvitatásával szokott foglalkozni. A szép esvármegyei lelkészek három körben fejtenek ki munkásságot s azután közös értekezletet tartanak. Az egyes körök működéséről nem érkeztek be adatok. A közös értekezlet legtöbb időt és figyelmet szentelt megboldogult elnöke, néhai Weber Samu emlékének. Az elnöklő alelnök Székely Gyula főesperes megnyitójában megállapította, hogy a lelkészi egyesület kitűzött célját mindinkább megközelíti; híven munkálja a hitélet fellendülését, a hívek tömörülését és az összetartozás ápolását. Alexy Mátyás „Miképen ébresztendő és erősbitendő a missiói érzület?" cimű munkájának a hatása alatt Kimondotta az értekezlet, hogy évenkint egyszer minden gyülekezetben missiói istentisztelet tartandó, lehetőleg vendégszónokokkal. Évenkint egy közös napon a szomszéd községek együttesen tartsanak missiói ünnepélyt, ha lehet, Isten szabad ege alatt. Kimondotta továbbá az értekezlet, hogy a beérkezett munkák bírálóknak adandók ki, a főbb tételek pedig az összes tagokkal idejekorán közlendők. Az egyesület átvette eddigi tulajdonosától az „Evangelischer Glaubensbote für die Zips" cimű lapot. Felmerült az a kérdés, hogy mily elbánásban részesítendők egyházilag azok, kik reversaiist adnak egyházunk kárára ? Az értekezlet a kérdést megvitat tás végett a körökhöz utalta. Figyelmükbe ajánlják ezen lelkésztestvérek az egyházközségeknek, hogy elhunyt lelkészeik és tanítóik könyvtárából vegyék meg az értékesebb műveket s így alapítsák meg a parochíalis könyvtárakat. Kimondották, hogy az egyházkerületi lelkészegylet megalakulását okvetlenül szükségesnek tartják. Tárgyalták a »Ne temere« enciklikát s fetvetették egy evang. agg-, özvegy- és árvaház létesítésének eszméiét A hegyaljai lelkészi értekezlet a f. évben alakúit át lelkészi egyesületté. Egyházmegyeileg jóváhagyott alapszabályai vannak. A liturgia egységesítésének kérdésével és a nyugdíjintézet ügyével foglalkozott Az utóbbira nézve azon óhajának adott kifejezést, hogy a nyugdíj minden lelkészre nézve egyenlően 2400 kor. legyen, a szolgálati évek száma pedig szállittassék le 35-re. A sárosi testvérekkel az eperjesi theol akadémia tanárai is együtt munkálkodnak. Az értekezlet idejének túlnyomó részét a gyülekezeti könyvtárak létesítésének kérdésével illetve annak megbeszélésével töltötte el. A parochíalis könyvtárak létesítésének kérdése fölött indult tneg az eszmecsere s majd oda irányultak a nézetek, hogy a hívek lelkiépitésére szolgáló olvasmányokról is gondoskodni kell. A tárgyalás folyamán felhozták egy egyházmegyei könyvtár létesítésének gondolatát is és a lelkes főesperes-elnök Hajdú János azonnal fel is ajánlott 200 koronát e célra- Ezen ügyről különben megemlékezett már Urbán Adolf nyűg lelkész is, aki könyveket ajándékozott e célra Egyébiránt a terv az, hogy az egyházmegyei könyvtárt kapcsolatba hozzák a theol. akad. könyvtárral. Altmann Gusztáv lelkész a kisszebeni I. egyház történetét olvas'a fel, levezetvén annak küzdelemteljes múltjából azon igazságot, hogy a hitbuzgó munkásság mindig meghozta a maga gyümölcsét. Ennyi az, a mit e szűk keretben a lelkészi értekezletek működéséről elmondhattam. Hálás vagyok a mélyen tisztelt értekezletnek megtisztelő bizalmáért, melylyel e munka elvégzését csekélységemre ruházta, mert mondhatom, hogy alig tudtam volna az arra fordított időt magamra nézve hasznosabban eltölteni, mint a min^ haszonnal járt az összes lelkészi értekezletek jelentéseinek, jegyzőkönyveinek és itt-ott azok mellékleteinek áttanulmányozása. Bízvást kimondhatom azon meggyőződésemet, hogy a lelkészi értekezletek szép, dicséretes munkát végeznek, lankadatlanul törnek a cél felé, melyet azoknak megalapítói eléjük kitűztek s a fáradozás gyümölcse nem maradhat el. Adja Isten, hogy úgy legyen! Bándy Erire.