Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-11-11 / 46. szám

1909. leveleket, de azokat bemutatási záradékkal ellátva, soha vissza nem adják a közgyűlési tagoknak. Ebből pedig furcsa állapotok fejlődnek ki. így 19C4. évben az egyetemes közgyűlés első ízben november 9-től 12-éig ülésezett s akkor elnapolta magát ugyanazon év december 7-ére. Rz első alkalommal a megbizó leveleket s jegyzőkönyvi kivonatokat beszedték, de vissza nem adták s így december 7-én nem volt okmány, amivel a megjelentek magukat igazolhatták volna. Hiába is keressük az 19C4. évi jegyzőkönyvekben azok névsorát, akik a decemberi folytatólagos gyűlésen részt vettek. — Ezen névsort, a fenti hiány miatt összeállítani egyszerűen lehetetlen volt. Rz ügyrend 7-ik szakasza szerint a jegyzők a gyűlés szavazatra jogosult tagjainak névsorát összeállítani kötelesek, hogy az, szavazás esetén rendelkezésre álljon. De ezen névsor az 1S04. évi november havában tartott közgyűlésen sem állt rendelkezésre, mert emlékszünk arra, hogy akkor a zsinattartás kérdésében (k. gy. jkv. 7. pont) névszerinti szavazás ejtetett meg, melyet azonban nem az ezen gyűlés alkalmából összeállított, hanem az 1903. évi közgyűlési jegyzőkönyvben kinyomatott jelenvoltak névsorának felolvasásával eszközöltek meg, — úgy, hogy e szavazás eredményének, e határozatnak törvényességéhez is szó fér. Most, midőn új aera előtt állunk, s a fentebb elmondottak a plebs tranquilla által remélhetőleg megszívleltetnek, s igy talán gyakrabban fog egy és más tárgy szavazással eldöntetni, súlyt kell fektetnünk arra, hogy a jegyzői kar az ügyrend 7-ik szakasza értelmében a gyűlés szavazatra jogosúlt tagjainak névsorát oly időben állítsa össze, hogy az legkésőbb az elnöki megnyitó elhangzása után a közgyűlés asztalán feküdjék és rendelkezésre álljon, bármelyikünk által betekinthető és ellenőrizhető legyen. Mert mit céloz ezen névsor összeállítása ? Ä szavazatra jogosúltság megállapítását. E névsorból legott ki fog tűnni, hogy a kerületek 8-8 megbizó levéllel ellátott kiküldöttei jelentkeztek-e, s nyomban megállapítható lesz, hogy a távollevők helyébe, mely jegyzőkönyvi kiküldöttek lépnek ugyanazon jogkörrel, nevezetesen pedig szavazati joggal. Mert akár névszerinti, (38. §.) akár titkos szavazás (39. §.) kívántatik, vagy vita bezárása (25. §.) indítványoztatik, az erre vonatkozó Írásbeli kívánságot csakis szavazásra jogosult 10, illetve 5 tag terjesztheti elő. Különösen felhívjuk a gyűlés tagjainak figyelmét arra, hogy minden indítványukat és módosítványukat felszólalásukkal egyidejűleg az ügyrend 15 §-a értelmében uásban is nyújtsák át az elnökségnek, nehogy e hiány miatt a legéletrevalóbb s legszükségesebb tárgyak felett napirendre lehessen térni. Hisz emlékezhetünk az 1908. évi közgyűlésre, amely az egyházi adócsökkentés céljaira adott államsegély felhasználásáról szóló szabályrendeletet tárgyalta, de amelynek tervezetét a gyűlési tagok csak az utolsó órában kapták kézhez, s per absolutum idejük sem volt annak átolvasására, még kevésbbé annak alapos és beható tanulmányozására. Ezen tényből kifolyólag a közgyűlés egyik tagja felszólalt és indítványozta, hpgy máskor az ilyen fontos szabályrendelet tervezet a gyűlési tagokkal kellő időben közöltessék, hogy legyen módjuk és idejük azzal behatóan foglalkozni. S íme mi történt ? Ezen életrevaló indítvány — mert nem volt írásban beadva, s mert önálló indítványnak minősíttetett — utalással az ügyrend 17. §-ának b) pontjára, el lett hallgattatva, mert azt három nappal a gyűlés előtt írásban kellett volna az elnöknél benyújtani, holott magát a tervezetet, amelyből kifolyólag az indítvány tétetett, annak tárgyalása előtti napon osztották szét. Risum teneatis ! De ha az ügyrend 15. §-ának az egész vonalon és mindenkivel szemben a legnagyobb ridegséggel szereztetnék foganat, úgy még talán bele tudnánk ebbe törődni, mert az ügyrend kötelező, azt mindenkinek ismerni és pontosan betartani első kötelessége. De mikor azt látjuk, hogy a „választottaktól" mindez nem követeltetik, azok indítványai és módosítványai, — ha bár csakis szóval lettek előterjesztve — tárgyalás alá vétetnek, úgy ebben az egyforma elbánást megállapítani nem tudjuk, sőt az elhatalmasodott uri allűrök csiráját itt véljük felismerni. VI. Ämint tehát mindezeknek orvoslását kérjük, kérnünk kell azt is, sőt határozatot kell provokálnunk a tekintetben, hogy az egyetemes közgyűlés kimerítő és részletes tárgysorozata kellő időben a gyűlési tagokkal közöltessék. Csak ennek ismerete mellet lehet a fontosabb tárgyakkal előzetesen behatóan foglalkozni, tanulmányokat tenni, kutatásokat eszközölni, azokról véleményt és ítéletet alkotni, amely körülmények az egyes felszólalások tartalmasságát és tárgyilagosságát egyrészt, másrészt pedig a fejlődő vitának magasabb niveauját biztosítaná-