Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-11-04 / 45. szám

1909. EVÄNGELIKUS ŐRÁLLÓ 37 5 Egyetemes alkotmány — és jogügyi bizottsági ülés. Október hó 28-án és 29-én tartotta az egyetemes közgyűlést előkészítő többi bizottsági ülések során az egyet, alkotmány és jogügyi bizottság is a maga ülését a Deáktéren. Br. Prónay D. és Dr. Baltik F. elnöklete alatt megjelentek: Gyurátz F., Scholtz G., Zelenka P. püspökök, Laszkáry Gy., Dr. Zsilinszky M. egyhk. felügyelők, Haendel Vilmos és dr. Zsigmondy Jenő egyet, főjegyzők, Dr. Sztehlo K., Dr. Győry I., Dr. Kéler Z. ügyészek, Benitzky Á-, Geduly H., Kaczián I., Kund S., Raffay S. bizottsági tagok. Az elnök szívélyes üdvözlete után tárgyalás alá került a pozsonyi egyház azon határozata, a melylyel megtagadja a tulajdonát képező levéltár anyagának kiszolgáltatását. Az űgy a levéltári bizottsághoz tétetett át. Breuer József a Luthertársaságnak 2000 K.-t alapítványként hagyott. Erről a bíróság kormányhatóságilag jóváhagyott aíapitó-levél bemutatását követeli. A Luthertársaság ügyésze, Dr. Kéler Zoltán ez eilen felebbezést adott be, kimutatván, hogy a belügyminisztérium által jóváhagyott alapszabályok értelmében a Luthertársaság az egyetemes egyház ellenőrzése alatt működő egyházi jellegű testület, s mint ilyennek legfőbb alapítványi hatósága az egyetemes közgyűlés. Gyurátz F., Kéler Z., Sztehlo K. és Zsigmondy J. felszólalásai után elnök kimondja a határozatot, hogy javasoltassék az egyet, közgyűlésnek, hogy az alapító levelet saját hatáskörében hagyja jóvá s a további eljárással a Luthertársaság legyen megbízva. Kaposvárott az állami iskolában, daczára annak, hogy körülbelül 100 ev. tanköteles van, a kormány a szerződés daczára nem nevez ki evang. tanitót. Hasonló panasz merült fel Lajtaujfalura nézve is. Akkor, mikor üresedés volt, a minisztériumban jogosnak ismerték fel az eljáró püspök előtt az ev. egyház kérését, de amikor betöltötték az állást, mégsem teljesítették a jogosnak felismert kérést. Ez ügyben a kormányhoz felterjesztést javasol a bizottság. A néhai Ihász L. főrendiházi tagsága ügyében jelenti az egyet, felügyelő, hogy ő annak idején bejelentette a belügyminisztériumnak, hogy sor szerint Szentiványi Árpád, mivel pedig ez képviselő, utána .sor szerint Zsilinszky M. következik. Azóta azonban semmi sem történt. A bizottság javasolja: irjon fel az egyetemes közgyűlés a kormányhoz, hogy e hely haladéktalanul töltessék be. A 3 milliós államsegély törvény utján leendő biztosítása s általában az 1848. XX. t. -cz. végrehajtása tárgyában a közös prot bizottság kijelölte azon férfiakat, a kikkel a miniszter tárgyalni lesz hivatva. (Hát mi a. magunk részéről egy kis óvást emelünk a közös prot. bizoitság ezen intézkedése ellen. Szerény nézetünk szerint itt a közös prot. bizottság túllépte megbízatásának határait. A miniszter — igen helyesen és igen törvényesen — mindkét prot. egyházat külön-külön hivta fel: jelölje meg azon szervet, a melylyel ez ügyben tárgyaljon. Mindkét prot. egyház egyetemes közgyűlése a közös prot. bizottságot jelölte meg ilyenként. S most fogja magát a bizottság, és mindkét egyház részéről 4—4 urat jelöl ki e célra. Mi azt hisszük, ilyen jelölést gyakorolni a kozos prot. bizottság nem volt hivatva. Egyszerűen jelentenie kellett volna az egyet, közgyűlésnek, hogy a miniszter ur nem találja alkalmasnak a bizottság plénumával való tárgyalást, felkéri tehát a bizottság az egyetemes közgyűlést, jelöljön ki a maga részéről néhány urat, a kikkel a miniszter ur tárgyalhasson. Az átruházott hatáskör elméletét ilyen önkényesen nem volt jogosítva e bizottság alkalmazni főleg akkor, amikor talán évszázadokra, de mindenesetre évtizedekre szóló fontos, esetleg végzetes tárgyalások megejtéséről van szó. Egyébként mellettünk szól a következmény is. A legmélyebb tisztelettel, szeretettel, sőt bizalommal vagyunk a kijelölt Laszkáry, Szentiványi, Gyurátz és Scholtz urak iráni. De talán mégis kellett volna gondoskodni arról, hogy Dr. Sztehlo K, aki az összes ügyeknek referense volt s az egész anyagban a legtájékozottabb, Dr. Zsilinszky M., a ki a tárgyalások leghelyesebb módját közvetlen tapasztalásból ismeri, Dr. Baltik F. és Zelenka P, a ki az evang. egyház anyagi igényével szakszerűen foglalkozott, helyet találjanak e bizottságban. Mi azt hiszszük, e tekintetben az egyetemes közgyűlést illeti az utolsó szó. Ilyen nagyfontosságú, történelmi szempontból beláthatatlan horderejű ügyben minden tekintetben a legkörültekintőbben kell eljárni). — Az 1907-ik évi XXVII. t.-cz.35-ik §-ának (apáca-paragrafus) revisióját a közös prot. bizottság utján megsürgetni javasolja az alkotmány- és jogügyi bizottság. — Hegedűs bussai rk. plébános az illetékes ev. lelkész tudta nélkül két ev. gyermeket temetett el. Az ügy — sérelemként — megjárta a minisztériumot. A miniszter kijelenti, hogy ebben nem lát sérelmet. A bizottság elvileg szintén ezen álláspontra helyezkedik, de egyúttal feljogositandóknak tartja evang. lelkészeinket arra, hogy róm. katholikusokat minden további nélkül temethessenek. — Szóba került a lapunk múlt számában leirt brezovai eset, a hol a főszolgabíró elítélte azon evang. hölgyeket, a kik új lelkészök megajándékoztatása végett a hívek közt gyűjtést indítottak. A bizottság a legenergikusabb tiltakozást ajánlja autonomikus jogaink e flagrans megsértése ellen, amennyiben pedig az ügy még közigazgatási elintézés alatt áll, a teendőket a további fejleményekhez képest megállapítani javasolja. Másnap délelőtt került sorra azon utasítás tervezete, amelyet a »Ne temere«. és a »Proviáa Constitucio«. által teremtett új helyzetre való tekintettel az egyházi tisztviselőkhöz kibocsátani, a bizottság szükségesnek találta. Hosszas és beható tanácskozás után, amelyből főleg dr. Sztehlo K. előadó vette ki az oroszlánrészt, a bizottság az utasítás szövegét a következő főbb elvekre és útmutatásra való tekintettel állapította meg : í. A lelkészek az állami anyakönyvi hivatal rendszeres látogatása által szerezzenek tudomást arról, hogy mely hiveík akarnak más vallásuakkal házasságra lépni. S aztán kövessenek el mindent, még az illetők családtagjainak bevonásával is, főként azonban az evang. vallás igazságára és tisztaságára, nemkülönben az állami és a családi jólétet előmozdító hatására való hivatkozással, hogy reversalíst ne adjanak. (A fővárosban működik a Regisi Szt. Ferencz egylet, amely a vegyes házasságra lépni szándékozókat kikutatja, okmányaikat beszerzi, az egész házasságkötést előkészíti — látszólag ingyen, de az ár: a reversalis. Nem lehetne hasonló evang. intézményt létesíteni ?) 2. Hívassák magukhoz a vegyes házasságra lépni szándékozókat és figyelmeztessék őket a reversalis által beálló hitbeli veszélyekre. 3 Szerezzenek bizonyítékokat arra, hogy mely más vallású lelkész milyen lelki kényszert alkalmazott a reversalisadás céljából, ezen bizonyítékokat közbizonyításra alkalmas módon vegyék jegyzékbe és terjesszék fel az espereshez. (Szomorúan hallottunk itt arról, hogy akad