Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-11-04 / 45. szám

1909. EVÄNGELIKUS ŐRÁLLÓ 37 5 Egyetemes alkotmány — és jog­ügyi bizottsági ülés. Október hó 28-án és 29-én tartotta az egyete­mes közgyűlést előkészítő többi bizottsági ülések so­rán az egyet, alkotmány és jogügyi bizottság is a maga ülését a Deáktéren. Br. Prónay D. és Dr. Baltik F. elnöklete alatt megjelentek: Gyurátz F., Scholtz G., Zelenka P. püspökök, Laszkáry Gy., Dr. Zsilinszky M. egyhk. felügyelők, Haendel Vilmos és dr. Zsigmondy Jenő egyet, főjegyzők, Dr. Sztehlo K., Dr. Győry I., Dr. Kéler Z. ügyészek, Benitzky Á-, Geduly H., Kaczián I., Kund S., Raffay S. bizottsági tagok. Az elnök szí­vélyes üdvözlete után tárgyalás alá került a pozsonyi egyház azon határozata, a melylyel megtagadja a tu­lajdonát képező levéltár anyagának kiszolgáltatását. Az űgy a levéltári bizottsághoz tétetett át. Breuer József a Luthertársaságnak 2000 K.-t alapítványként ha­gyott. Erről a bíróság kormányhatóságilag jóváhagyott aíapitó-levél bemutatását követeli. A Luthertársaság ügyésze, Dr. Kéler Zoltán ez eilen felebbezést adott be, kimutatván, hogy a belügyminisztérium által jóvá­hagyott alapszabályok értelmében a Luthertársaság az egyetemes egyház ellenőrzése alatt működő egyházi jellegű testület, s mint ilyennek legfőbb alapítványi ha­tósága az egyetemes közgyűlés. Gyurátz F., Kéler Z., Sztehlo K. és Zsigmondy J. felszólalásai után elnök kimondja a határozatot, hogy javasoltassék az egyet, közgyűlésnek, hogy az alapító levelet saját hatáskö­rében hagyja jóvá s a további eljárással a Luthertár­saság legyen megbízva. Kaposvárott az állami isko­lában, daczára annak, hogy körülbelül 100 ev. tankö­teles van, a kormány a szerződés daczára nem nevez ki evang. tanitót. Hasonló panasz merült fel Lajtauj­falura nézve is. Akkor, mikor üresedés volt, a miniszté­riumban jogosnak ismerték fel az eljáró püspök előtt az ev. egyház kérését, de amikor betöltötték az ál­lást, mégsem teljesítették a jogosnak felismert kérést. Ez ügyben a kormányhoz felterjesztést javasol a bi­zottság. A néhai Ihász L. főrendiházi tagsága ügyében jelenti az egyet, felügyelő, hogy ő annak idején be­jelentette a belügyminisztériumnak, hogy sor szerint Szentiványi Árpád, mivel pedig ez képviselő, utána .sor szerint Zsilinszky M. következik. Azóta azonban semmi sem történt. A bizottság javasolja: irjon fel az egyetemes közgyűlés a kormányhoz, hogy e hely ha­ladéktalanul töltessék be. A 3 milliós államsegély tör­vény utján leendő biztosítása s általában az 1848. XX. t. -cz. végrehajtása tárgyában a közös prot bi­zottság kijelölte azon férfiakat, a kikkel a miniszter tárgyalni lesz hivatva. (Hát mi a. magunk részéről egy kis óvást emelünk a közös prot. bizoitság ezen intéz­kedése ellen. Szerény nézetünk szerint itt a közös prot. bizottság túllépte megbízatásának határait. A mi­niszter — igen helyesen és igen törvényesen — mind­két prot. egyházat külön-külön hivta fel: jelölje meg azon szervet, a melylyel ez ügyben tárgyaljon. Mind­két prot. egyház egyetemes közgyűlése a közös prot. bizottságot jelölte meg ilyenként. S most fogja magát a bizottság, és mindkét egyház részéről 4—4 urat jelöl ki e célra. Mi azt hisszük, ilyen jelölést gyako­rolni a kozos prot. bizottság nem volt hivatva. Egy­szerűen jelentenie kellett volna az egyet, közgyűlés­nek, hogy a miniszter ur nem találja alkalmasnak a bizottság plénumával való tárgyalást, felkéri tehát a bizottság az egyetemes közgyűlést, jelöljön ki a maga részéről néhány urat, a kikkel a miniszter ur tárgyal­hasson. Az átruházott hatáskör elméletét ilyen önké­nyesen nem volt jogosítva e bizottság alkalmazni fő­leg akkor, amikor talán évszázadokra, de mindenesetre évtizedekre szóló fontos, esetleg végzetes tárgyalások megejtéséről van szó. Egyébként mellettünk szól a következmény is. A legmélyebb tisztelettel, szeretettel, sőt bizalommal vagyunk a kijelölt Laszkáry, Szent­iványi, Gyurátz és Scholtz urak iráni. De talán mégis kellett volna gondoskodni arról, hogy Dr. Sztehlo K, aki az összes ügyeknek referense volt s az egész anyagban a legtájékozottabb, Dr. Zsilinszky M., a ki a tárgyalások leghelyesebb módját közvetlen tapaszta­lásból ismeri, Dr. Baltik F. és Zelenka P, a ki az evang. egyház anyagi igényével szakszerűen foglal­kozott, helyet találjanak e bizottságban. Mi azt hisz­szük, e tekintetben az egyetemes közgyűlést illeti az utolsó szó. Ilyen nagyfontosságú, történelmi szempont­ból beláthatatlan horderejű ügyben minden tekintetben a legkörültekintőbben kell eljárni). — Az 1907-ik évi XXVII. t.-cz.35-ik §-ának (apáca-paragrafus) revisióját a közös prot. bizottság utján megsürgetni javasolja az alkotmány- és jogügyi bizottság. — Hegedűs bussai rk. plébános az illetékes ev. lelkész tudta nélkül két ev. gyermeket temetett el. Az ügy — sérelemként — meg­járta a minisztériumot. A miniszter kijelenti, hogy eb­ben nem lát sérelmet. A bizottság elvileg szintén ezen álláspontra helyezkedik, de egyúttal feljogositandóknak tartja evang. lelkészeinket arra, hogy róm. katholiku­sokat minden további nélkül temethessenek. — Szóba került a lapunk múlt számában leirt brezovai eset, a hol a főszolgabíró elítélte azon evang. hölgyeket, a kik új lelkészök megajándékoztatása végett a hívek közt gyűjtést indítottak. A bizottság a legenergikusabb tiltakozást ajánlja autonomikus jogaink e flagrans meg­sértése ellen, amennyiben pedig az ügy még közigaz­gatási elintézés alatt áll, a teendőket a további fejle­ményekhez képest megállapítani javasolja. Másnap délelőtt került sorra azon utasítás ter­vezete, amelyet a »Ne temere«. és a »Proviáa Consti­tucio«. által teremtett új helyzetre való tekintettel az egyházi tisztviselőkhöz kibocsátani, a bizottság szük­ségesnek találta. Hosszas és beható tanácskozás után, amelyből főleg dr. Sztehlo K. előadó vette ki az oroszlánrészt, a bizottság az utasítás szövegét a kö­vetkező főbb elvekre és útmutatásra való tekintettel állapította meg : í. A lelkészek az állami anyakönyvi hivatal rendszeres látogatása által szerezzenek tudo­mást arról, hogy mely hiveík akarnak más vallásuak­kal házasságra lépni. S aztán kövessenek el mindent, még az illetők családtagjainak bevonásával is, főként azonban az evang. vallás igazságára és tisztaságára, nemkülönben az állami és a családi jólétet előmozdító hatására való hivatkozással, hogy reversalíst ne adja­nak. (A fővárosban működik a Regisi Szt. Ferencz egylet, amely a vegyes házasságra lépni szándékozó­kat kikutatja, okmányaikat beszerzi, az egész házas­ságkötést előkészíti — látszólag ingyen, de az ár: a reversalis. Nem lehetne hasonló evang. intézményt létesíteni ?) 2. Hívassák magukhoz a vegyes házas­ságra lépni szándékozókat és figyelmeztessék őket a reversalis által beálló hitbeli veszélyekre. 3 Szerezze­nek bizonyítékokat arra, hogy mely más vallású lel­kész milyen lelki kényszert alkalmazott a reversalis­adás céljából, ezen bizonyítékokat közbizonyításra al­kalmas módon vegyék jegyzékbe és terjesszék fel az espereshez. (Szomorúan hallottunk itt arról, hogy akad

Next

/
Oldalképek
Tartalom