Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-09-16 / 38. szám

1909. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 332 zatnak á jövő kerületi gyűlés elé való felterjesztésére. Scholtz Gusziáv püspök nem. lát biztos alapot egy horvát-szlavon országos egyház alakítására, ele azért a kérdés napirenden tartását kivánia. A közgyűlés Rohonyí és Scholtz püspök javaslatát fogadta el. Szeberényi lajos (fóti) főjegyző segélyügyeket ismertetett. Javaslatait a kerület határozatilag kimondotta. Sárkány Béla jegyző a missziói bizottság jelentését adta elő. A bizottság pótlólag terjeszti be Lombos Alfréd lelkész alternatív indítványát, mely szerint az adóalapi szabályrendelet 4. §-a ugy módosíttassék, hogy a missziói egyházak segélyezésének feltétele ne az állami adónak 35 százaléka legyen, hanem ccak 10 százaléka. Ha pedig ez lehetséges nem volna, akkor a missziói egyházak az államsegély következtében felszabadult közalapból kapjanak annyi segélyt, hogy az adóalappal már 35 százalékig leszállított egyházi adót 10 százalékig leszállíthassák. A kerület ezt az indítványt elfogadta. Ezzel kapcsolatban Kruttschmitt Antal javasolta, hogy missziói szervezet dolgoztassék ki. Ez az indítvány is elfogadtatván, a szervezet tervezetének kidolgozásával Lombos Alfréd bízatott meg. Megjegyzendő, hogy a közgyű ést megelőzőleg reggel 8 órahor az egyházkerületi gyámintézet tartotta közgyűlését dr. Radvánszky György világi és Famier Gusztáv Adolf lelkész egyházi elnökségével. A világi elnök mandátuma lejárván, a közgyűlés egyhangúlag újból dr. Radvánszkyt választotta meg a gyámintézet elnökévé. Ezután Famier Gusztáv Adolf terjesztette elő évi jelentését, amelyből kitűnik, hogy az egyházmegyék a mult év folyamán is buzgón adakoztak a nemes célra. Majd a segélyezési tervezetet állapították meg és végül a kassai egyetemes gyámintézeí közgyűlésére megválasztották a kiküldötteket. Ezt követte 9 órakor a segélyző egylet évi közgyűlése, amelyen Scholtz Gusztáv püspök elnökölt. Doleschall Lajos alesperes előterjesztette évi jelentését és a zárszámadásokat, amelyeket a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vett. A közgyűlés végül az évi segély felosztására nézve határozott. Az esti ülésen a kerület köszönetének és elismerésének jegyzőkönyvi nyilvánítása mellett elfogadta Kruttschmitt Antal évek idejét igénybe vett munkáját, a politikai községek egyházközségekbe történt beosztásának szabályrendeletét s ezen ügy szakelőadójául is Kruttschmitt Antalt választotta meg a közgyűlés. Az iskolabizottság előterjesztése kapcsán a kerület elhatározta, hogy felíratilag fordul a vallás- és közoktatásügyi kormányhoz a katholikus ünnepek betartása tárgyában kiadott és a protestánsokra nézve sértő, törvénytelen intézkedés ellen. Ugyancsak feliratot intéz a kerület a vallástanárok méltányos díjazása ügyében is a minisztériumhoz. Mágócsy-Dietz Sándor bi~ zottsági elnök bejelentette, hogy Blatniczky Pál tanügyi előadó az általa szerkesztett »Tanterv«-et az egyetemes közgyűléshez felterjesztette Hasonlóképpen az előadó által szerkesztett uj statisztikai iveket is. Blatniczky Pal előadó bemutafta az 1909. évi XXVII t.-cikk alapján szerkesztett és a tanítók jogviszonyairól szóló szabályrendeletet, amelyet a kerület elfogadott és a bizottság ez évi különösen nagy mértékű tevékenységeért elismerését nyilvánította. Varga Mihály a középiskolák, Scholtz Lajos pedig a polgári iskolák jelentését ismertették. Pénteken, szept. 10-én délelőtt tartott ülés egyetlen tárgya a lelkész- és tanítóválasztási szabályrendelet volt, melyet dr. Zolnay Jenő és dr. Engel Sándor dolgoztak ki és terjesztettek elő. A szabályrendelet legfontosabb pontjaképpen a bizottság javasolja, mondja ki a kerület, hogy a lelkészválasztásoknál mindazok törölhetők a jelölésből, akik magyar hazafiság tekintetében nem megbízhatók. A törlést minden indokolás nélkül az egyházkerület elnöksége teljesíti. A mennyiben az iker elnökségben nézeteltérés fordulna elő vagy az elnökség egyik tagja kívánja, a jelölt-törlés ügyébeu e célra a közgyűlés által kiküldött világi elnök vezetése alatt két világi és két egyházi xagból álló bizottság dönt. A bizottság a döntést nem indokolja. A tárgyhoz elsőnek Vanovits János, a turóci egyházmegye felügyelője szólt. Javasolta, hogy a bizottság javaslatának ez a szakasza teljesen töröltessék k' a szabályrendeletből. Szerinte ez különféle visszaélésre, meghurcolásra, téves magyarázatra adna alkalmat. Ha a kerület elfogadja az indokolás nélkül való törlést, akkor határozza meg pontosan a hazafiság fogalmát is. Szóló szerint mostanában nagyon sok tiszteletreméltó honpolgár vádoltatik hazaíiaHansaggal. Zolnay Jeüő dr. azt válaszolja Venovitsnak, hogy a hazafiság definíciója a szívekben van. A szigorításra nagy szükség van, ha az evangelikus népet a haza' fiságban nevelni és erősíteni akarjuk. Sztehlo Kornél dr. elegendőnek tartja az elnökség indokolás nélkül való döntését s csak véleményeltérés esetén kívánja az állandó bizottság határozatát. Abaffy Miklós. Szeberényi Zs. Lajos (fóti) Sztehlo Kornél felfggásában osztozkodik. Egyes nemzetiségi felszólalás utáv Zsigmondy Jeuő dr. megjegyzi, hogy éppen azok érzik magákat találva a szigorított szakaszszal, akikre annak heiues rendelkezése reáillik. Scholtz Gusztáv püspök szavai után a kerület a jogügyi bizottság javaslatát túlnyomó többséggel és nagy lelkesedéssel elfogadta. A szabályrendelet további részeinek tárgyalása betöltötte a délelőtti ülés egész idejét. Az esti ülésen megválasztották azt a bizottságot, amely a lelkészválasztásoknál a hazafiság tekintetében nem megbízható egyénedet a jelölésből a kerületi elnökség után másodsorban és indokolás nétkül törli. A bizottság elnöke Wagner Géza dr., tagjai egyházi részről Kaczián János és Raffay Sándor, világi részről pedig Szelényi Aladár, dr. és Zolnay Jenő dr. A közgyűlés dr. Zolnay Jenőnek és dr. Enget Sándornak, a lelkészválasztási szabályrendelet kidolgozóinak és előadóinak jegyzőkönyvi köszönetét nyilvánította. A reformációnak 1917-ben való méltó megünneplése, illetőleg maradandó emlékek alkotása tárgyában az egyházmegyéktői beérkezett javaslatokat az egyetemes közgyűléshez felterjeszteni elrendelte. A szombati szept. 11-ki tanásskozáson a közgyűlés mellőzte a békéscsabai egyházközségnek azt a kérelmét, hogy a szarvasi főgimnázium fentartásához való további hozzájárulás alól felmentessék. A hozzájárulás az intézet alapjainak kellő megnövekedése idején szüntethető meg. Geduly Lajos leányegyháznak anyásitása és népiskolák állami segélyezése ügyében tett jalentéseket. Vitális Gyuía a lelkészi fizetéseknek 2400 koronára való kiegészítése ügyében referált. A kerület Lombos Alfréd javaslatának módosításával kimondotta, hogy a lelkészi fizetéseknek 2400 koronára való kiegészítése, illetve a kongruatörvény-