Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-09-02 / 36. szám

1909. sek tartattak, ezekután 5 órakor offertoriummal egy­bekötött isteni tisztelet folyt le, melyen a szószéki beszédet Chalupka János gömörpanyiti, az oltári cse­lekményt pedig Kármán István nandrássi lelkész vé­gezte, mely után a közgyűlést előkészítő tanácskoz­mány következett. A tulajdonképeni közgyűlés fent idézett napon reggeli isteni tisztelettel vette kezdetét, melyet Stampel Lajos egyházmegyei főjegyző végzett. — Terray Gyula főesperes megnyitván a közgyűlést, sajnálattal jelentette, hogy az egyházmegye érdemes felügyelőjétől Szontágh Andortól távirati értesítést kapott, mely szerint a közgyűlésen betegsége miatt nem vehet részt, miért is az Alk. 86. §-a értelmében felkérte Hevessy Bertalan kövii egyházfelügyelőt, mint a jelenlévő egyházfelügyelők között hivatalára nézve legidősebbet, hogy a világi elnöki széket elfogadni szíveskedjék. — Hevessy Bertalan nagy tetszéssel és elénk éljenzéssel fogadott hosszabb megnyitó beszéd­del — mely egész terjedelmében jegyzőkönyvbe vé­tetni határoztatott el — nyitotta meg a közgyűlést. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére kiküldött bizotiság megválasztása után megalakultnak nyilvání­totta magát. Uj jegyzőkül: Szontágh Vilmos szolga­bíró, Nádasy János lelkész és Belányi János tanító ; törvényszéki tagokul: Dendely Samu és Baltazár János lelkészek, Dr. Markó János a világiak, Szántó József, Bencze Samu és Adamis Gusztáv a tanárok és Bogár Lajos a tanitók közül, — világi dékánussá dr. Markó János a felső rozsavölgyi körbe, a murány­völgyibe pedig Szontágh Andor Kóburg hercegi főer­dész lettek megválasztva — kik az elmúlt évben meg­választott ratkóvölgyi világi dékánussal Mihalik Pállal csoportonként — a távollevő Szántó József, Adamis Gusztáv és Szontágh Andor kivételével a hivatalos esküt nyomban le is tették. Az újabban megválasztott tanítók u. m.: Valach Andor, Kusnierik Samu, Lux Gusztáv, Olschláger Ferenc, Cseh János, Holéczy György és Obedjár András a közgyűlés színe előtt a hivatalos esküt letevén, miután Valach Andor kartársai nevében is Ígéretet tett arra nézve, hogy működésük terén egyházuk és hazájuk javán fognak munkálni — Bartholomaidesz László alesperes melegen üdvözölte az egyházmegye kebelén a tanügynek ezen új mun­kásait. Ezután következett a főesperes az egyház­megye minden mozzanatát felölelő évi jelentése, mely a nagy egyházmegye erős egyházi életéről tanúsko­dott, mely is összes jelentéseivel és indítványaival a jegyzőkönyvbe vétetni határoztatott. A Becser Endre elhalálozása folytán megürült alesperesi állásra vonat­kozólag kimondotta a közgyűlés, hogy annak betölté­sét az egyházmegyénként való szavazás utján fogja eszközölni, addig pedig a tanügyek vezetését Kármán István egyházmegyei jegyzőre és körlelkészre bízta. Vrábel Vilmos vizesréti, Linczényi Lajos nagyvesz­verési és Kurek Pál kiétei új lelkészek rokonszenves megjelenésével és szépen átgondolt beszédben mutat­koztak be — igérvc azt, hogy úgy az evangeliurni egyháznak, mint a magyar hazának tevékeny mun­kásai és hű fiai lesznek — kiket is Bartholomaidesz László alesperes szeretetteljes üdvözléssel vezetett és vett be az egyházmegye kötelékébe. A kerületi köz­gyűlésre — szavazati joggal a világiak részéről: Hevessy Bertalan, Basilidesz Gusztáv, Dr. Vieszt Karoly és Dr. Marko János — az egyháziak részé­ről : Bartholomaidesz László, Kármán István, Bartho Mihály és Chalupka János — tanácskozási joggal pedig számosan a világiak, egyháziak, tanárok^ és 315 taní'ók közül küldettek ki. A tanító-egyesület ajánla­tára pedig Csipkay János csetneki és Falvai János gömörpanyiti tanítók megválasztásra a kerülethez fel­terjesztettek. Azután nagy érdeklődés mellett tárgyal­íatott a tanügyi bizottság, nemkülönben az egyház­megyei számvevőszék, az egyházak és az egyházme­gyei pénztárak 1908-ik évi számadásairól szóló jelen­tései. Mindezek után elbírálva lettek az egyházmegyei közgyűlés elé beterjesztett számos iskolai, egyházi és egyeseket érdeklő jelentések és kérvények. — A 63, tárgysorozati pontot felölelő közgyűlés csak az esti órákban az esperes imájával és az elnökség élteté­sével ért végett. Ä tíunáninneni evangelikus egyházkerület ünnepe. A dunáninneni evangelikus egyházkerület mult hó 26-án, csütörtökön délelőtt kezdette meg ez évi rendes közgyűlését Pozsonyban. Az egyházkerület a gyűlés kereteben megható szeretettel ünnepelte két elnökét, D. Baltik Frigyes püspök és Laszkáry Gyula egyházkerületi felügyelőt, abból az alkalomból, hogy most töltötték be az egyház szolgálatában való műkö­désüknek ötvenedik esztendejét, a jubileumi ünnep­ségre Pozsonyba érkezett báró Prónay Dezső, a ma­gyarhoni evang. egyetemes egyház felügyelője, dr. Zsilinszky Mihály v. b. t. t. a bányai evang. egyház­kerület felügyelője, dr. Láng Lajos v. b. t. t. az egyet, gyámíntézet elnöke s számos előkelőség. Az istentisz­telet után, melyen Schmidt K. Jenő pozsonyi lelkész és Händel Vilmos főesperes beszéltek; a lyceum nagy tornatermében kezdődött a gyűlés, melyet Laaszkáry Gyula világi elnök nyitott meg. Nagy hatást keltett beszédében kifejtette, hogy az egyház helyzete anya­gilag javult ugyan, de azért sajnálatos visszaesések tapasztalhatók. Rámutat arra, hogy a társadalmi szélső áramlatok nagy veszélyt rejtenek magukban. Rámutat arra, hogy a magyar protestantizmus számtalan eset­ben védte meg a magyar haza alkotmányát, amellyel az evangelikus egyház alkotmánya teljesen össseforrt. Az államsegély révén sikerült az egyház terhein köny­nyiteni, amivel kapcsolatban az állam befolyást gya­korol nemcsak az iskolai, de egyházi téren is, aminek jogosságát nem lehet tagadni. Különösen hangoztatja a magyar hegemónia feltétlen rnegvédelmezését, a nem­zetiségi velieitások visszaháritását, amelyek, miként más felekezetű egyházakban, ugy az ev. egyházban is — sajnos — előfordulnak s melyek eltűrése az autonómia rovására volna. Foglalkozott ezután az elnök az ultramontári mozgalmak rohamos mérvű növekedé­sével s amelyek főcélja Magyarország rekatolizálása. A Ne temere pápai decretum bár vissza vonatott, szi­gorú utasítást kaptak a katholikus lelkészek a rever­zálisok vételét illetőleg. Főprogrammja volt elejétől fogva a magyar hegemónia és a magyar ev. egyház kapcsolatos védelme s utolsó iehelletéig ezért fog dol­gozni. Végül javasolja, hogy az Ihász Lajos dunántuli kerületi felügyelő halálával érzett részvét jegyzőkönyv­ben megörökíttessék s erről Ihász özvegye értesítes­sék. A közgyűlés ezt egyhangúlag elhatározza s egy­ben az elnök folytatólagos javaslatára Véssey Sándort kerületi felügyelővé történt megválasztása alkalmából, Antal Gábor reform, püspököt negyven évi jubileuma, Erőss Lajos reform, püspököt pedig megválasztása alkalmából üdvözölni elrendelte. Ezután dr. Baltik Frigyes püspök egyházi elnök melegen üdvözölte báró Prónay Dezső egyetemes felügyelőt és dr. Zsilinszky Mihály bányai egyházkerületi felügyelőt abból az alka­lomból, hogy a gyűlésen megjelentek s köszönetet EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom