Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-08-19 / 34. szám

1909. márki lelkészt az elnökség szívélyesen üdvözii, aki | fogadja, hogy az egyházmegye hű munkása lesz. — | Eddigi működése is már amellett bizonyít, hogy a Szepesség derék erőt nyert ő benne. Nagy megütközést keltett, hogy a szepes-rókusi egyházközség jogosult kérelme iskolájának államosításáért mindenféle ürügy mellett, úgy a vármegyei közigazgatási-bizottság részéről, mint a kormány részéről minduntalan visszautasításban részesül. Ä V. K. M. ugyan megfelelő államsegélyt kilátásba helyezett, azzal ütvén el az államosítási kérvényt, de ezt a megfelelő államsegélyt kieszközölni, sajnos, minden igazsága mellett Rókus nem képes. Az eyyházmegye szorgalmazni fogja a kerületnél ez ügy erélyes támogatását. Egyáltalán felmerült a panasz, hogy az egyházközségek sok igazságos ügyükben semmiféle támogatásban nem részesülnek a felsőbb hatóságok részéről. Az egyházkerület az egyházmegyéhez, az egyházmegye a községhez leküldi a kormány válaszait minden utmutatás nélkül, hogyan segítsen már most magán egy szegény egyházközség? A palonczai missziói egyház kérelmét az egyházmegyébe való felvételért a közgyűlés nem teljesíthette. Az egyházmegyei jegyző és ellenőr hivatalos ideje lejárt, a közgyűlés azonban újra nagy lelkesedéssel a két kipróbált és köztiszteletben álló erőt, Kallath Károly tótfalvi lelkészt jegyzőnek és Wester Pál nagyszalóki földbirtokost egyhm. ellenőrnek megválasztotta. Székely Gyula isk. dékán helyebe egyhangúlag Faix Mihály nagyszalóki lelkész lett választva. Esperesválasztás is lesz ezidén egyházmegyénkben, bizalom Székely Gyula régi esperes mellett nyilvánúl. A gyámintézeti jelentés szerint, melyet annak buzgó pénztárosa, Faix Mihály terjesztett be, befolyt ez évben 718 K 30 fill. Legtöbb esik egy lélekre átlagosan véve a gyűjtési összeget: Krieghen 171, Rókus 161, Késmárkon és Tóthfalván 127 fill. Rz ***-i egyház lelkészt választ. A választási mozgalmak idején az egyház felügyelője, ki a kisebbségben levő pártnak embere, a község és egyház elöljáróit, kik szintén pártjabeli emberek az esperességi elnökség jelenléte alkalmával annak „tiszteletére" meghívja ebédre. Teszi ezt az egyházi pénztár rovására — holott a közgyűlés csakis a hivatalos személyek ellátására szavazta meg a költséget, a) logos-e, szabad-e a választási harc tüzében bármi cimen bár a kisebbségben levő pártnak úgyszólván vezérembereit megvendégelni? b) Jogos és alkotmányszerü-e az egyházi pénztár rovására elkövetett költekezés ? Szigorúan az E. A.-on és a Szabályrendeleteken nyugvó választ kér Egy lelkész* Ä sárospataki diákgyűlés. Minden zaj nélkül, de igaz bensőséggel, magvető buzgólkodással, gyümölcsözést kilátásba helyező munkálkodással folyt le a magyarhoni keresztyén diákszövetségnek jun. 28-tól julius 4-ig Sárospatakon tartott ezidei ülésezése. * Lelkésztársunk kívánságára közöljük az általa beküldött sorokat, bár jobban szerettük volna, ha nyílt sisakkal állott volna szembe a megtámadottakkal szemben, mert az ilyen a titok leplébe burkolt névtelenség nagyon sok tévedésre szolgáltat alkalmat. a szerk. A cél, amely az emberi társadalom erkölcsi újjászületésének eszközlése azáltal, hogy a diákokban, mint a társadalmi élet jövendő vezéreiben felébrednek s megszilárdítsa a Krisztus evangéliumában és a ker. hitben gyökeredző ker. erkölcsi öntudatot, — eléggé smeretes s csak sajnálni lehet, hogy a keresztyén diákok nagy tömegének kilence, bármi okból is távolmaradt onnan, ahol az előkészülés oly nemes eszközeivel találkoztunk. Azonban annál nagyobb lelki épülésére voltak egymásnak a résztvevők. A gyűlésen képviselve volt Budapest, Kolozsvár, Komárom, Pápa, Sopron és Sárospatak. A megnyitó gyűlést 28-án este 8 órakor tartották. A résztvevők a napnak úgyszólván minden szakát fölhasználták lelki épülésre, kölcsönös fejlesztésre. A délelőtti s az estéli órákanb komoly tárgysorozatok, a délutáni órákban pedig bibliát tanulmányozó gyűlések kötötték le a jelenlévők szívét és figyelmét. A gyűléseken előadott s megvitatott tárgyak a következők: A keresztyén diák jelleme (előadó Pongrácz József). A ker. diák feladatai (Viktor János). A ker. diák küzdelmei (Révész Imre). A ker. diák erőforrásai (Razsás Lajos). Äz imádkozásról (Pongrácz József). A bűn mint vétség magunk ellen (Viktor János). A bün mint vétség mások ellen (Ruzsás Lajos). A bün, mint vétség Isten ellen (Pongrácz Lajos). Ki volt Jézus? (Viktor János). Az előadott tárgyak, valamint a biblia olvasó órák mindmegannyira nemes törekvésről, mély vallásos kedélyről, komoly elmélyedésről és munkálkodásról tettek tanúbizonyságot. — A gyűlésezések egyes mozzanataiból még kiemelhetjük nevezetesen azt, hogy a jó ügy minél szélesebb körben való terjesztése s minél sikeresebb munkálkodás érdekében a szövetség szeptembertől kezdve egy lapot indít, valamint hogy egy utazó titkári állást létesített, amely újonnan szervezett állást be is töltötték Viktor János budapesti theologus személyében, míg a pénztárnoki állásra Pongrácz József püspöki titkárt kérték föl. A jó Isten adja, hogy mindeme nemes törekvést, az Úr szőlejében való munkálkodást a gyümölcsözés igaz sikere koronázza s a kitűzött zászló alá, amelyre a Krisztus neve van fölírva, a magyar diákság ez időszerint elmaradott kilence is megtérjen. PÁLYÁZATOK. A barsi egyházmegyéhez tartozó alsószelezsényi magyar—tót nyelvű egyház rendes lelkészi állomására a pályázat megujíttatik. Javadalmazás: Háromszobás lakás és szükséges gazdasági melléképületeken kivül: 1. Két kert (1 hold és 720 öl). 2. Készpénzben 47820, kongrua ciinén 1121-80. 3. 15 hold és 653 öl szántóföld és 964 öl rét. 4. Stólák. Az áranyosmaróti vallásoktatásért külön díj jár az államtól és a közalapbóL A pályázati jelentkezések aug. 31-ig alulírott espereshez küldendők Körmöcbányára. Kosztolányi Sándor Raab Károly egyhm. felügyelő. esperes. — - 2—2