Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)
1909-07-08 / 28. szám
242 EVANGÉ LIKUS ORÁLLO 19)9 Harmincöt százalék. Ä lelkészi értekezletek és az egyházmegyei közgyűlések figyelmébe. (Két cikkely) II. Rz eddig kifejezettekhez hozzá kell vennem még : a vándorgyülekezeteket. Äzokat értem, amelyeknek tagjai javarészt államhivatalnokok, mint az alföldi városokban. Rz ilyen gyülekezeteknek kellene elsősorban szilárd alapot biztosítani. Sajnos, hogy az elmondottakhoz tényekkel csak egyedül az alföldről szolgálhatok. De ha az említett Dobsinát vesszük egyrészről, másfelől meg Gádorost, elvontan mégis következtethetünk. Egyik helyen nem ! lehet súlyos az 50 százalék-os adó kulcs se. ; Ähol a hivek túlnyomó többsége iparos, kereskedő, vagy csak igen csekély földadó- j val terhelt birtokos s ahol községi pótadó nincs, szóval az adózási viszonyok jobbak és szűkebb keretek között mozognak, ahol a hitélet erősebb, mételytelen, ott a magasabb s legtöbbször nem készpénzben teljesített egyházi szolgáltatás elviselhetőbb és el is viselhető. És ezt, az alföldet kivéve Magyarországnak talán legtöbb vidékéről elmondhatjuk. Rz olyan egyén, aki 40, 50 vagy 100 korona állami adót fizet csak, tapasztalásból mondhatom, hogy (még nálunk Szentmiklóson, 139 százalék pótadó mellett is) szívesen, maga jószántából felajánl egyháza céljaira 15, 20, 25—50 koronát s hogyne tenné meg ott, ahol körötte minden ősi protestáns hagyománynyal van tele. Rz ilyen megajánlott, vagy hagyományon alapuló adót leszállítani, egyenesen az egyháziasság rovására eső cselekedet volna. De nézzük Gádorost. R békési esperesség legszegényebb gyülekezete. Évek óta csak tengődik. Lakosai a szociálismustól várják jobblétüket. Elégedetlen, elkeseredett emberek. Es van is rá okuk. Ezeregynehány holdon 4000 lélek él egészen elviselhetetlenségig megterhelve adóval, úgy, hogy az a boldog, akinek nincs semmije. Mit fizet adóba pl. egy 20 holdas gazda. Csak földadót 150—200 koronát s hozzá az általános jövedelmi pótadót s a többi minden egyebet s községi pótadót 100 százalék-on jóval felül, de vegyünk 200 koronát. — Hát elbírhat még — mikor a katholikus, unitárius semmit nem fizet — 70—80 kor. egyházi terhet is, mikor összes jövedelme a legjobb esztendőben 1200—1400 korona s abból 10-ed magával kell élnie? Vagy behozható Szentetornyán a 35 százalék-os adókulcs, ahol ugyan a kis ember többet is fizet, de egy 700 holdas birtok 3000 koronás állami adója lerontja minden reményét, hogy segélyt kaphasson a teher csökkentésre, mert a kiskorú örököstől (más vallású gyám) 1050 kor. egyházi járulékot kivánni valamivel határos lenne? És most már ne legyen joga Gádorosnak, Szentetornyának a segélyért még csak folyamodni se, mikor még a lelkészi fizetését is csak 2—3 ev múlva lehet megkapni s akkor is a lelkésznek kell összekoldulni, mikor Gádoros még 1903-ban eltá/ozott lelkészének fizetésével is tartozik? Mehetünk tovább is. Békés, Csanád, Csongrád, Torontál megyékben a földadó 6, 8, 12 korona holdanként, a községi pótadó pedig 50 — és 150 százalék közt váltakozik. R 100—5C0 lelkes gyülekezetek a legnagyobb erőfeszítéssel se tudnak positiv költségvetést előállítani. Nem, mert a teherviselő képesség olyan aránytalanul váltakozik s a más felekezetek vonzó ereje anyagi helyzetüknél fogva oly nagy, — különösen a jelentékenyebb vagyonúakra, állásúakra, — hogy az örökösen tartó léleknalászás közepette egyenesen bűnt követne el a lelkén és munkájának sikere ele emelne gátat, ha az egyházi adót csak 35 százalék-ig is felfokozná. Ilyen nehéz helyzetben van a sok küzdő, vergődő gyülekezet közt Makó, Nagyszentmiklós. Egyik helyen sincs, mert képtelenség is, 35 százalék-os adókulcs. Ezek tehát menjenek tovább a csőd felé? Nagyszentmiklóson pl. van egyháztag, kinek egyházi járulékát ki se lehet fejezni százalék-ban. Ällami adót nem, de egyházit 50 kor.-t fizet. Hány százalék ez? De szívesen teszi. Kibirja s ép azért, mert állami s községi adót nem fizet. Äz egész gyülekezetben 43 adófizető van, az ís legtöbb özvegy, vegyespár és mind olyan jó adófizető, hogy ha 3-at nem számítanánk bele, elérnénk a 60 százalék-ot. De ép ezt a hármat nem lehet még 30 százalék-ig se megadóztatni s így az arányszám csak 29'7 százalék. Ne volna joga most már a nagyszentmiklósi egyházközségnek az adóalaphoz, mikor 139 százalékos községi pótadó mellett így is elviselhetetlen az adóteher, mikor a legnagyobb állami adót (2500 kor.) fizető tag, 20 kor.-nál többet nem hajlandó fizetni, inkább kitér? S ne kérhetne segítséget, mikor 35 •iJwäCHHHl
