Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-06-17 / 25. szám

V. év. Nyíregyháza, 1909. junius 17. 25. szám. EYAMELIKU EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. A\egjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó cí­mére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYIREGYHÄZÄ. Ä lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre ..... 3 K Egyes szám ára 40 fillér. * Hirdetés ára oldalanként 40 korona. * TARTALOM-JEG YZEK : Vezérczikk : Vései Véssey Sándor. Mesterházy Sándor. — Ä protestáns országos árvaházi nevelés félszázados eredménye kapcsolatban az árvaegylst történetével. — Belélet. — Pályázat. — Hirdetések. Vései Véssey Sándor. Ä dunántuli ág. hitv. evang. egyházke­rület új felügyelője. A dunántuli ág. hitv. evang. egyházke­rület felügyelőjévé nagynevű elődök: Ostffy Mihály, Wittnyédy János, Matkovichok, Kál­dyak, báró Podmániczky Károly, Vidos József, Radók, Berzsenyi Miklós, báró Prónay Dezső és Ihász Lajos fényes örökébe f. 1909. évi junius hó 10-én Vései Véssey Sándor sző­gyényi (somogyvármegyei) nagybirtokost vá­lasztá. Rz ősrégi magyar nemes Vélsey-család, melyből az új felügyelő származott, ág. h. evang. egyházunknak sok oszlopos tagot adott már, kik mint pátronusok, vagy mint gyülekezeti, illetve egyházmegyei felügyelők nagyon fontos munkát teljesítettek. Mint a somogymegyei Vész, Szőkedencs és Sző­csény, sőt még egyéb községek birtokosai leginkább a somogyi ág. h. evang. egyház­megyében vittek és visznek vezérszerepet. Sornogyvármegyében már a reformáció hajnalán alakultak evangelikus gyülekezetek, például Surdon, Nemespátróban, Iharosberényben, Vésén stb. — És míg e tájakon a török hódoltság tartott, gyülekeze­teink szép fejlődésnek indultak. A Vasvármegyéből kizavart evangelikus vendek itt találnak üj otthont és a régebbi, a tősgyökeres magyar lakossággal osztoz­kodnak a vallás szabad gyakorlásában. De utóbb erre is feltámadott az elnyomatás vihara és kisebb-nagyobb szüneteléssel dult az 1781-ig, t. i. a Il-ik József-féle türelmi parancs megjelenéséig. Jól esett akkor evan­gelikus gyülekezeteinknek, hogy több, igazán hitvédő lelkész mellett, -•- mint amilyen a bibliafordító Kuzmits István surdi—nemespáírói lelkész is volt, — a közép­nemesség több családjában, így a régtől-fogva kima­gasló Véssey-családban is hatalmas pártfogókra talál­tak. Régi jegyzökönyveinkben több adatot találunk, melyek azt bizonyítják, hogy a Vésseyek gyülekezet­ben, egyházmegyében, vármegyében és még maga­sabb helyeken is buzgó támogatói, pártfogói és szó­szólói voltak lutheránus hitsorsosaiknak. — A többi között: Véssey Erzsébet férjezett Sygher Imréné eőri lakos segíti a nemespátrói evangélikusoknak 1784 ápr. 14-én megszerezni azt a parochiális fundust, melyen jelenleg is áll a lelkészlak. Mikor Kis János, superin­tendens a somogyi egyházmegyében, 1814-ben egy­házlátogatást tart, Véssey László Somogyvármegye táblabírája, mint a somogyi esperesség felügyelője kiséri őt. Ugyanakkor a nemespátrói egyházközség felügyelőjévé: Véssey Ferenc választatik meg. — Ä „pátens" elleni mozgalmakban is élénk részt vettek a Vésseyek. — Mikor Véssey Lajos volt az egyházme­gyének felügyelője, az esperességi gyűléseket gyak­ran tartották Szőkedencsen és akkor az egész egy­házmegye a felügyelő vendége volt. Ebből a hitvédő családból származóit az új fel­ügyelő Véssey Sándor, ki bár már a 70-ik év felé jár, szellemi és testi erőinek teljes birtokában van és mint tettrekész férfiú sok reményre jogosítja fel az egyházkerületet, mely őt most egyik vezéréül elhivá. — A család egyik ősi birtokán Szőkedencsen szüle­tett. Atyja Véssey Lajos volt, ki Sornogyvármegyében főbírói, majd főjegyzői tisztséget is viselt és az egy­házmegyének szeretett felügyelője volt. Mint fiatal ember, a ,,pátens" idejében bátran küzdött egyházunk autonom jogainak megőrzéséért. Az új felügyelő édes anyja szentmártoni Radó Krisztina volt, testvére az egyházkerület egykori lelkes és áldozatkész felügye­lőjének: Radó Ignácnak. Ritka nagy műveltségű és vallásos nő volt ő; még arra is súlyt fektetett, hogy cselédei is vallásosak legyenek. Ilyen szülők házában Véssey Sándor igen gon­dos nevelésben részesült. És mikor a családi körből nevelők és nevelőnők keze alól kikerül, szülei őt a jó hirnevü felsőlövői nevelő intézetbe adják. Itt sajá­tította el a német nyelvet, itt tanulta már korán tisz­telni az evangeliom hirdetőit, a jeles Wimmer sze­mélyében, kinek tekintélyes fellépése és hatalmas pré­dikációi mély benyomással voltak reá. — Középiskolai tanulmányait a soproni evang. lyceumban folytatja és végzi be. — Azután a bécsi egyetemre megy jogot tanulni; de egy év múlva már a bu lapesti egyete­men jogászkodik és jogi tanulmányait itt be is fejezi, í — Hazatérve, szülővármegyéjében, — a család ha­! gyományaihoz híven, — szolgabírói, majd főbírói tiszt­séget vállal, igen jó hírnévre tevén e hivataloskodá­sában is szert. — De ott látjuk megnyerő ifjú alak­ját az egyházi gyűléseken is. Az egyházmegye vitás ! ügyek elintézésére gyakran kiküldi a fiatal Véssey j Sándort, ki aztán tapintatos és erélyes eljárásával, rendszerint sikerrel is oldja meg a reábízott feladatot. — Sokszor ki lesz küldve a kerületi gyűlésre is, mint az egyházmegye képviselője. így 1863-ban is az akkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom