Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-06-03 / 23. szám

IYT/I) EVANGELIKUSORALLü 201 dr. Krdlik Lajos esperességi felügyelő, Francsek Imre műszaki tanácsos, Falvay Antal tanügyi szakfelügyelő, Aszód város intelligenciája, stb. Az estély kiemelkedő pontjai voltak: a Krausz Emma zenetanitónő által vezetett és a léánynevelő intézet növendékeivel előadott Hayden ,,Imá"-ja, dr. Osváth Gedeon művészi hegedüjáléka, Molnár Lajos szavalata, Frantsek Irén és Stiegelmár Aranka zongorajátéka, a Balla Lajos gimnáziumi igazgató vezetése alatt előadott „Erős vár" c. négyszólamú chorál ének és Chugyik Pál aszódi lelkész imája és szentirás-olvasása. A műsor legérdekesebb pontja dr. Sztehlo Kornél egyetemes egyházi ügyész nagy hatást keltett felolvasása volt. Az előadó »A nő feladata a magyar protestantizmusban« cim alatt főképpen a serdülő leánynövendékeket buzdította arra, hogy majdan mint protestáns anyák hiven és lelkesedéssel teljesítsék a haza és az egyház iránti kötelességüket. Az estély végén a ,,Scholtz Gusztáv leányint. alapítvány" gyarapítására rögtönzött adakozás dr. Králik Lajos 100 koronás adományával együtt 317 koronát eredményezett. Irodalmi hír. Csengey Gusztáv, az eperjesi theol. akadémia jeles tanára, ,,Izrael története" cimü műre hirdet etőfizetést. A kiadandó mű beavatottak állítása szerint egyik előkelő alkotása lesz mostani theol. irodalmunknak s pastoralis szempontból is méltánylandó célja az, hogy a modern romboló irányú bibliai kritikával a tudomány komoly fegyvereinek segítségül hívásával és minden müveit ember által élvezhető tárgyalási nyelven szálljon szembe. Ajánljuk az érdekesnek és értékesnek Ígérkező müvet t. olvasóink figyelmébe. Előfizetési ára 10 K. Előfizetési határidő e hó vége. Egyházmegyei közgyűlés. Mint mult számunkban jeleztük, a budapesti ág. hitv. ev. egyházmegye f. hó 17-én Fabiny Gyula nyug. minist, tanácsos felügyelő és Kaczidn János esperes elnöklésével rendkívüli közgyűlést tartott. Fabiny Gyula felügyelő megnyitó beszédében azon örvendetes tényre utalt, hogy az illetékes köröknek sikerült a ,,Ne temere" c. pápai breve visszavonását kieszközölni. Ezután ugy Kaczián J. esperes, mint Fabiny felügyelő szívélyesen üdvözölték az egyházmegye új lelkészeit: Raffay Sándort és Broschko Adolfot, kik meleg szavakkal megköszönték a szívélyes üdvözlést. Erre az óbudai leányegyháznak anyásítás iránti kérvényét tárgyalták. Ez ügynél nagyobb vita támadt. Wágner és Sztehlo felügyelők azt óhajtották, hogy az egyházmegye csak önálló lelkészi körnek a szervezését engedélyezze. Az egyházm. közgyűlés azonban óriási szótöbbséggel helyt adott az óbudaiak kérelmének, mi ellen Wágner felügyelő fellebbezést jelentett be. Raffay Sándor lelkész előterjesztette az egyetemes vallástanítási tantervhez kiadott „Utasítás" feletti véleményes jelentését. Az" előadó meglehetős kemény kritikát gyakorolt az »Utasítás« felett. Véleményes jelentését felterjesztik a kerülethez. Erre egy esperesi segédlelkészi állás szervezését határozták el. Az egyházkerületből kiutalt közigazgatási segély felett ugy határozott a közgyűlés, hogy az esperesnek 1000 korona tiszteletdijat és 200 koron2 irodaátalányt, az egyházmegyei egyházi jegyzőnek pedig 100 koronát szavaz meg. — Végül Sztehlo Kornél egyházfelügyelő indítványa tárgyaltatott, mely szerint a magyarországi evangelikus és református egyház között bizonyos mértékű unió létesíttessék. Az indítványt véleményezés végett leterjesztik az egyházközségekhez. Meg kell jegyeznünk, hogy a gyűlésnek egyes tárgyai nem voltak bizottságilag előkészítve. így nézetünk 1 szerint nem elegendő, hogy az óbudai egyház ügyét véleményezés és javaslattétel végett kiadták az egyházm. ügyésznek, szükséges, hogy ezen ügyről, valamint a segédlelkészi állás szervezéséről előzetesen egy bizottság mondjon véleményt és terjesszen elő javaslatot. A közigazgatási segélynek ügye sem volt előkészítve, a pénzügyi bizottság azt nem tárgyalta volt. — Sztehlo Kornél egyetemes ügyész javaslata a mindkét evang. egyházat közösen érdeklő ügyekben — az egyesülés előkészítése tárgyában a következőleg szólt : mondja ki az egyházmegyei közgyűlés, hogy tekintettel azokra a veszélyekre, amelyek a hazai protestáns egyházakat a mindinkább terjedő klerikalizmus fellépése folytán fenyegetik, kívánatosnak tartja, hogy az ág. hitv. és az evang. református egyházak közös védelemre tömörüljenek. E közös védelemnek az eszménye a két testvér egyház uniójában valósulna meg aképpen, hogy az országban lakó négy millió protestáns egységes egészet képezne a támadó klerikalizmussal szemben. — Miután azonban ez az eszme — amelynek szálai a magyar Protestantismus múltjában gyökereznek — az egyházmegyei gyűlés meggyőződése szerint egyszerre nem valósítható meg, hanem csak fokozatos fejlődés utján, az egyházmegyei közgyűlés egyelőre azt az óhajtását fejezi ki, hogy 1. A már évek óta a mindkét evangelikus egyházat közösen érdeklő ügyekben, az egyházi főhatóságok részéről kiküldött bizottság hatásköre olyképen bővíttessék, hogy ezen bizottság önálló határozati joggal ruháztassék fel a mindkét egyház conventje által hozzá utalt ügyekben. Továbbá, hogy ez a közös bizottság, mint a két evangelikus egyház közös szerve, képviselje a protestantismust kifelé az állammal és más felekezetekkel szemben. 2. Mindkét evangelikus egyház zsinata foglalkozzék azzal a kérdéssel, mely ügyeket lehetne az egyházpolitikai ügyeken kivül, mint közös ügyeket azon közös képviselő testület hatáskörébe utalni? 3. Kivánatosnak tartja az egyházmegyei közgyűlés, hogy ezen képviselőtestület ülései nyilvánosak legyenek és hogy a tagok száma megfelelőleg szaporittassék. 4. Mindkét evang. egyház zsinata mondaná ki, hogy oly helyeken, ahol az egyik felekezetnek temploma.' és iskolája van, a másiknak pedig nincs, a másik felekezethez tartozó hívek, áttérés nélkül a templommal és iskolával biró egyház tagjai közzé felvehetők. 5. A hadseregben, az állami intézetekben, fegyházakban, kórházakban stb. való lelkészkedés és a szórványokban való missió közös ügynek nyilvánittassék. 6. A zsinatok vegyék fontolóra, nem volna-e célszerű oly helyeken, ahol mind a két felekezetnek középiskolája van, ezen iskolák egyesülése, hogy az anyagi és szellemi erők egyesítése által a protestáns középiskola jó hírneve továbbra is fenntartható legyen ? Az egyházmegyei közgyűlés az egyetemes ügyész indítványát helyesléssel fogadta és azt az egyházkerülethez, valamint az összes ág. hitv. ev. egyházmegyékhez való felterjesztése előtt, nyomatékosság céljából az egyházmegye egyházközségeihez, tárgyalás céljából leküldeni határozta. (Az indítvánnyal érdemileg már foglalkoztunk. Szerk.) Gyászrovat. A battyándi ág. hitv. evang. gyülekezet mély fájdalommal jelenti Pammer Rezső 35 éven át volt hű tanítójának folyó hó 24-én történt gyászos elhunytát. A boldogult hűlt tetemeit folyó hó 26-án délután 4 órakor helyezzük el végső nyugvó helyére a battyándi temető kertbe. Áldás és béke lengjen a boldogult hamvai felett. Emlékét őrizze tanítványainak hálás kegyelete! Battyánd, 1909. évi május 24-én. A battyándi ágostai hitvallású evangelikus gyülekezet. — Holko Mihály rókuszi lelkésztest-