Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-06-03 / 23. szám

19(9 EVANGÉLIKUS ORÍLLÓ adózás útján, mint azt a mérsékeltebbek tervezik. Itt csax az a baj, hogy a gazdagok száma igen kicsi, a szegényeké igen nagy. így példával megvilágítva Magyarország nemzeti vagyona 31 milliárd korona, egyenlő részre felosztva minden lakosra 1631 kor. esne'< s ha családok szerint osztanák fel, úgy egy családnak 6524 koronából kellene megélnie. Hanem ezen összeg < sokkal kisebb volna, ha, amint ezt a mozgalom hívei j kívánják, — a szegények vagyonát nem számítanok | be. Ezen felosztás egy pár, sót sok családon segítene, | de ez sokáig fel nem tartható, mivel nem minden j ember egyformán becsületes, szorgalmas, takarékos. Bár máma az igazi sociálistáktol ez távol áll, mégis, hogy minél töbD hívet toborozzanak, különösen a ; naivabbak előtt azt hangoztatják, s ha ezzel nem érnek ! célt, akkor azt mondják, a vagyon maradjon közös 1 vagyonnak a társadalom kezeiben, mint összvagyon. | Ä társadalom egy nagy család — mondják a kommunisták — mi a család tagjai vagyunk, s min- í denki venne a vagyonból annyit, amennyire épen szük- j sége van, mert, »a természet mindenkinek egyenlő j jogokat adott a javak élvezésére.« (Oven.) Próbalkoz- j taK ezzel sokan, de kevés eredménnyel. Bár keresztül J vihető volna, ha a Községek kicsinyek volnának. Oven szerint 5ÜÜ—2ÜU0 lélek lehetne a legtöbb, s minden tag remélhetné, hogy fáradozásának gyümölcse is lesz, de az ilyen községeKben fegyelem is kívántatik, ami azonban a mai korban fel nem található. Eredeti, hogy a mi híveink közül sokan ebben látják a socialismust s többen szívesen vennéK ennek eljövetelét. A társadalmi különbséget — Saint Simon után — többen ugy akarják kisebbíteni, hogy az örökösödési el akarják torolni. Minden társadalmi tevékenység közhivatal, az pedig furcsa, ha a közhivatal öróKolhető volna. A csa.aato helyett más, például a kormány válasszon legérdemesebb örököst. A vagyon öröklése nem tüggne egy ember szeszélyétől s így kevesebb volna a panasz. De ha már igy van az anyagiakkal, így kellene tenni a szellemieKKel is, ez pedig teljes lehetetlenség, sót az ilyen eljárás sok esetoen békétlenséget okozna. Ezen mozgalmakkal szemben nagyobb fontosságot kell tulajdonítani a kollektivista mozgalomnak, különösen azért, mert ezen irány tudományos Képviselői Marx, Engels és hozzá Lassaie. Az eiveK az 1647-ben kelt Kommunista kiáltványban vannak kifejtve. Ebben • hirdetik, nogy Messiások nincse.iek. A fejlődésben nem visz előre a felebaráti szeretet, hanem az öntudatos : osztályharc. Ezen harcra szóiitjá.c fel az összes raun- ' kásságot. „Minden országok proletárjai egyesüljetek !" A kollektivizmus abban külömbözik a kommu- j nismustól, hogy ez utóbbi az összes javakat közös j birtokká akarja tenni, míg a kollektivizmus csak a ter- j melési eszxózóket követeli s az összes fogyasztási javakat maghagyja magán tulajdonként. A termékeket j mindenkinek a inaga munkája arányában osztaná szét, aszerint, hány órát dolgozott, míg a munkaképtelenek ; egy minimális összeget kapnának. A Kollektivismus j vegso célja a termelési eszközök sociálisatiója; az ; e^zKöz pedig, amellyel ezt elakarja érni: harc a kapitalista* eiieu minden vonalon es minden országban. i Bár ezen harcra egyesültek a világ sociálistái, i mégis egyes országok sajátlagos természeti vonatkozásokat vettek fel. - i A sociális mozgalom itt három irányt tüntet fel ! és pedig akik szakszervezetek s szövetkezetek utján ; I továbbá forradalom útján és politikai mozgalom útján i akarják céljuKat elérni. Ennek a három iránynak fő- i képviselője az angol, a francia és a német sociális mozgalom. Az angol sociálisták szakszervezetek és szövetkezetek útján töreKedneK a célhoz. ElismeriK a meglevő kapitalista gazdasági rendet s arra törekszenek, hogy a fennálló gazdasági rend keretében javítsanaK helyzetükön. Ez sikerül is, mivel szakszervezeteikben nemcsak művelődnek, hanem a befizetett tagdíj fejében egyrészt betegség s más baj esetén segítséget kapnak, másrészt a kapitalisták elleni harcban, a sztrájkok idején támogatást nyernek. Ezek révén harcuk mindig győzelemmel végződik. A szakszervezeti összetartásnak köszönhető, hogy a sociálisták helyzetük javítására szövetkezeteket alapítottak, amelyek máma több mint 600 millió korona vagyon felett rendelkeznek s évente egy milliárd koronát meghaladó árút szállítanak a fogyasztóknak. Pedig az első szövetkezetnek, mely 1844-ben alakult, csak 28 szövetkezeti tagia volt s csak hétfőn meg szombaton volt a tagok számára nyitva. Ma már ott tartanak, hogy minden közvetítőt kiszorítottak, a nagyban vásárló szövetkezetek mintájára saját műhelyeik, gyáraik vannak s azokban 240 millió korona árut állítanak elő. Hogy ez ennyire kifejlődhetett, azt nemcsak az angol munkás józanságának, és sajátságos kedély világának tudhatjuk be, hanem a kor viszonyainak, a két osztály harcának, s a politikának, sőt az angol társadalomnak is, mely a munkások kívánságait legtöbbször teljesítette, a munka idejét leszállította s éreztette a legegyszerűbb munkással is, hogy jeleni valamit az államban s a társadalomban. A mozgalom másik iránya a forradalmi francia irány. A ködös, komor Anglia socialistái józanok, komolyak s nehézkesek; a napsugaras, vidám Francia országéi ellenben élénkek, temperamentumosok s könynyü vérüek. A francia sociális mozgalmat jól festi Lombart, amidőn azt mondja, hogy: „pezseg, forr, erjed és háborog szüntelen a dicsőséges forradalom óta". — Minduntalan keletkeznek pártok, hogy szétforgácsolódjanak számtalan apró frakcióra s megint egyesüljenek. A francia sociális mozgalom nagyszerű kitöréseiben azért félelmetes, de azonnal elbágyad, mert eszközeit meg nem válogatja. A külömbséget azonnal akarja eltüntetni. Azt hiszik, hogy a forradalom csodát tehet s annak a mozgalomnak van leghosszabb élete, amelyik legjobban tudja a forradalmat táplálni s ébren tartani. Épen azért félnek Franciaországban még most is egy új munkás forradalom kitörésétől. S mondhatjuk, hogy ezen irány a legveszélyesebb. Azon irány, amely politikai úton akarja vágyait elérni, feltalálható a németországi sociális mozgalomnál. Ezen mozgalom Marx és Lassaléből táplálkozik. A program e kettő tanaiból áll, de a marxista eszmék a túlnyomóak benne. (Folyt, köv.) Uj templom. F. hó 13-án lélekemelő ünnepély folyt le a vendség központján, a szépen fejlődő Muraszombatban. E nap tettük le sokak nagy örömére a muraszombati ág. hitv. evang. egyházközség épülő templomának alapkövét. A bivek nagy örömét megmagyarázza az a körülmény, hogy a gyülekezet megalakulása, vagyis 1890