Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)
1909-05-27 / 22. szám
188 EVANGELIKUS ORALLO 19U9 Budapest és Debreczen. "I Rz elmúlt napok két jelentékeny eseményre fordítják egyházi közéletünk menetére ügyelő tekintetünket. Két nagyfontosságú indítványt dobtak a közélet forgatagába, egyet Hajduvármegye székházának dísztermében Lengyel Imre táblai bíró az egyházi vagyon saecularizálása, másikat Sztehlo Kornél egyetemes egyházunk jeles ügyésze budapesti ev. egyházunk dísztermében a két protesláns egyházat közösen érdeklő bizottság hatáskörének oly értelmű kibővítése érdekében, ! hogy ebből idővel önkéntelenül kialakúlhasson a két protestáns egyház hazai uniója. Elvi állásponton állván minden téren, nincsen okunk arra, hogy huzamos fejtege- | tések kapcsán hangoztassuk álláspontunkat. Az elvek igazsága vagy tiszta állású, — és akkor hosszas bizonyításra nem szorúl, vagy megközelíthető — de meg is kerülhető, s akkor semmiféle tekervényes okoskodással nem visszük közelebb diadalát. Nos, elvi álláspontról tekintve, mi sem a Lengyel-, sem a Sztehlo-féle indítványhoz hozzá nem járúlhatunk. Ellenezzük a Lengyel-féle indítványt azért, mert minden egyházi vagyon azonnali konfiskálását célozza, holott az egyházak részére magánosok, vagy községek részéről földbirtokokban vagy pénzben tett alapítványok konfiskálása beleütközik a jogba és igazságba; ellenezzük ez indítványt annak egyik lényeges alkotó részét képező azon része alapján, melynélfogva az állami pénztártól azonnal meg akar szüntetni mindenféle egyházi támogatást. Mi követeljük az 1848. XX. t.-c. teljes és tökéletes végrehajtását, ha ez másként nem megy, akkor követeljük azt a királyok és az állam által a róm. kath. és gör. kath. egyháznak más és nem egyházi célokra adott vagyon visszavétele útján, de nem követelünk jogot és jogtalanságot egyaránt letaposó eljárást senkivel szemben. Kezdjük meg az agitációt, kezdje meg alkalmas úton-módon a közös prot. bizottság a munkát mindkét nyelvű katholikus egyházi vagyonnak jogi természete tisztázására. R többi majd azután jön. R Sztehlo-féle indítvány nemes rugóit ismerjük. Erősíteni akarja vele kifelé a protestantismus! Tekintélyt akar kölcsönözni egységessé leendő külső fellépésének. De tévedésére könnyen rájövünk, ha meggyőződtünk arról, hogy semmiféle testület nem lehet erős kifelé, ha nem erős egyúttal bent is. Egyházak pedig, bent, saját körükben, saját életnyílvánúlásaikban — Isten országának i földi szervei lévén — csak hitvallásos alapon lehetnek erősekké. Isten őrizzen olyan kísérletektől, amelyek két egyház mellett akarnának egy felemás harmadikat létesíteni. Rz egységesítési kísérletek az egyes egyházak egészséges életösztönén eddig is fennakadtak. Erős a meggyőződésünk — fenn fognak akadni a jövőben is. Végre is — a hit személyes igazsága csak egy Jehet. Ä miénk — az ágostai hitvallásban van leírva. Ne bántsuk azt, ami a mi koronánk es büszkeségünk, — áldozataink, egyházias lelkesedésünk örök alapon: a tiszta evangéliumon álló forrása! G. H. A theologiai főiskolák reformjához. — Felolvastatott az 1909. év ápril. 14—15-én, Pozsonyban tartott ev. tanáregyesületi közgyűlés theol. szakosztályában. — — Folyt, és vége. — A szakvizsgálatnak a 4-ik évfolyam utánra való helyezését s a lelkészjelölti vizsgálatnak egy gyakorlati év eltöltése utáni időre halasztását, mint sok visszásságot megszüntető javaslatot, felhozott okainál fogva örömmel üdvözlöm s némi stiláris módosítással elfogadásra ajánlom. Ezzel kapcsolatban azonban szükségesnek látszik a vizsgálatok ismétlésére vonatkozó utasításokat enyhíteni s a colloquitnokra és szemináriumokra vonatkozólag is némi módosításokat ajánlani. Nevezetesen tul szigorú az az intézkedés, hogy aki valamely vizsgálaton 2 tárgyból bukik, az csak egy év múlva vizsgázhat az összes tárgyakból. Ezt olyképen kellene változtatni, hogy aki 2 tárgyból bukik, az félév múlva tehet javitó vizsgálalot, aki egy tárgyból, az 2 hónap múlva javíthat s aki több, mint 2 tárgyból bukik, az egész vizsgálatnak egy év múlva való ismétlésére utasíttatik. Ä vizsgálatoknak idejét sem kell oly pontossággal meghatározni, mint eddig történt, hanem időt kell engedni a hallgatónak, hogy bizonyos korlátozással, akkor vizsgázzon, amikor elkészült s vizsgázni 'óhajt. Mindenféle kenyérszerző órákkal megterhelt ifjainknak időt kell engednünk a készülésre s az egyes tárgyaknak valamelyes megemésztésére. Az ide tartozó §§-ok a következők : 51. §. Eredeti szövege: „A theol. alapvizsgálat szóbeli vizsgálat s a második évfolyam, vagyis a 4-ik félév végén teendő s tárgyai: theol. encyclopoedia, bölcsészet története, neveléstan s története, egyetemes és magyar protestáns egyháztörténet." A soproni javaslat megtoldja: »héber nyelv, illetőleg ó szöv. nyelvészet- és új szövetségi nyelvészet«-tel. Az elmondottak szerint pedig így kellene fogalmazni: »51. §. Minden theologus két alapvizsgálatot tesz; mind kettő szóbeli. Az első alapvizsgálat az első év rendes és sikeres befejeztével jun. 15 után, vagy a következő isk. év elején szept. 1—15 tehető s