Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)
1909-01-07 / 2. szám
1909 EV rANGELIKUS ŐRÁLLÓ Szerbiának nem egy államférfia itt nyerte középiskolai kiképeztetését. Egyházunk jelesei közül Székács József is Mezőberényben végezte a gimnáziumi osztályokat s bizonyára itt kapta az ösztönzést arra, hogy később szerb népdalokat fordított magyarra. Vájjon a mai viszonyok közt lehetségesnek látszik az, hogy róm. kath. főurak és a görög keleti egyház egyik feje, a karlóci patriárka ily tettekben megnyilatkozó rokonszenvükkel tüntessék ki valamely evangelikus tanintézetünket?! S legyen szabad e képet még egy vonással kiegészítenem. A mezőberényi Il-ik ker. ev. egyháznak van egy oltárteritője, melyet az 1797-ik advent 1-ső vasárnapján felszentelt templomának oltárára a fentebb említett róm. kath. vallású főúrnak neje, báró Rosenfeld Karolina készített s melybe saját kezével e szavakat himezé be: ,,Egy test vagyunk sokan, mert mindnyájan egy kenyérből eszünk. (1 kor. 10. 17.) Ily érzületet kiván báró Wenkheím Karolina született báró Rosenfeld." Vájjon akadna-e mai napság a róm. kath. főúri családok körében, oly gyöngéd női kéz, mely egy evangelikus templom oltárát, ily evangeliumi felirattal ellátott, saját kezeivel hímezett, minden aranynál és ezüstnél becsesebb — mert a keresztyén testvériséget a maga isteni fenségességében hirdető — ereklyével felékesíteni, — hajlandó volna?! A mezőberényi főgimnázium — a fentebb említett tényezők támogatása mellett — harminezhárom ,évig állott fen Mezőberényben. Akkor mi történt ? Egy másik róm. katholikus vallású főúri nemzetség, a gróf Bolza, gróf Battyány, gróf Mitrovszky és gróf Eszterházy családok, — a békésbánáti ág. h. ev. egyházmegyének 311 hold első osztályú földet, 11 beltelkes házhelyet és egy száraz malmot ajánlottak fel örök alapítványul azon feltételhez kötve, hogy a mezőberényi főgimnáziumot, melynek épülete a tanulók számához képest szűknek bizonyult, — helyezze át Szarvasra, — a szarvasi nép által nem eléggé méltányolt s azért megszűnt Tessedik fék, felsőbb gazdasági és ipari intézetnek üresen álló szép, tágas emeletes épületébe, melynek főbejárata fölött mai napig eme szavak olvashatók: Hoc instituío Pellitur e scholis patriae ignavia, Quod industriae monumentum Ut consolaret posteritati posuít populus Szarvasiensis Anno 1791. A mit a ,,populus Szarvasinensis" „ignaviája" megsemmisülni engedeti, — azt egy róm. kath. vallású főúri család megmenteni sietett a haza és az evang. egyház javára. Csak el kell olvasni azt az „alapító levelet", • melyet az említett róm. kath. vallású főurak saját kezükkel írtak alá, hogy minden becsületes lélek meghódoljon a benne megnui 1 ozó lelki nagyság előtt. Azt mondják az aiap'ioK, hogy adományozásuk által semmi egyebet nem czéloznak, mint azt, hogy .abból „az egész hazára boldogító következések háramoljanak. 1 1 Semmi egyebet nem kötnek ki, mint azt, hogy az iskola jótéteményeiben és benefeiumaiban a haza összes tanulóifjúsága „minden vallási külömbség nélkül" egyformán részesülhessen s ezen czél biztosítása czéljából, a számadások vizsgálatához ők ís hozzájárulhassanak. A 3-ik pontban szó szerint ez áll: „A közjóelómozditása s a nemzeti nyelv kifejlése lévén legfőbb rúgója ezen alapítványnak, miután az előhaladó kor méltán reményleni engedi azt, hogy iclövel hozandó törvény szerint a katholikus ifjúság is részesülhetne ez intézetben, annálfogva azok is a fönt emiitett intézetben való tudományok gyakorlásában részesülhessenek." Nem-e, a legteljesebb bizalom, rokonszenv és a lelkeket magával ragadó nagylelkűség tényével állunk itt szemben? Csoda-e, hogy a mint Benka Gyula irja: „a nemeslelkü és szabadelvű felfogású szarvasi földesuraság áldozata felbúzdította a protestáns vagyonos osztályt arra, hogy hasonló áldozattal segítse elő a fejlődésnek indult főgimnázium érdekeit. Igy némi viszonzásul br. Prónay Albert esperességi felügyelő 1000 forintot ajánlott fel oly czélból, hogy a szarvasi főgimnáziumba járó róm. kath. ifjúság vallás erkölcsi tanítása s lelki gondozása olyan kaiekétára bizassék, ki a gimnáziumi tanárokkal egyenrangú s inás tantárgyak tanítására is jogosult legyen. Fölszólílandóknak vélte az iskola pártfogóit, hogy az ezen czélnak szolgáló alaptőke gyarapításához hozzájáruljanak s ezzel kifejezést adjanak azon felfogásnak, hogy minden vallást megbecsül a protestáns ember a mellett, hogy a magáét legjobban szereti; hogy elmúlt annak az ideje, mikép a vallásfelekezetek a vallásos eszmék magyarázata körüli eltérések miatt egymásra gyűlölettel tekintsenek.*) íme! a felekezeti korlátokon felül emelkedett nemes lelkek koalíciója. Róm. kath. főurak fejedelmi alapítványnyal létesítenek egy protestáns főgimnáziumot s reménykedve tekintenek azon kor elé, midőn róm. kath. ifjak is látogathatni lógják a protestáns intézeteket. — Viszont protestáns főurak és egyházak alapítványt tesznek és gyűjtést rendeznek arra a czélra, hogy egy protestáns intézetben róm. kath. hitoktató alkalmazható legyen, még pedig nemcsak katethétai, de rendes tanári minőségben ! Hol keressük a mai korban ily lélekemelő példáját annak az igazságnak, mely szerint: „magna ingenia conveniunf 1 ? Az általános közbizalom és a magyar nemzet szellemi életének irányítása szempontjából tehát, — nem-e sokkal magasabban állottunk akkor, mint állunk most, midőn politikai jelszavaknak az egyházban való hangoztatása által és viszont, — némelyek hazánk térségeit katalauni síksággá akarják átalakítani, mely felett a régi „vallásháborúkban" elesett ősök látszanak szeilem-harczukat folytatni a levegőben? Mi idézte elő a helyzetnek eme változását, — a közszellemnek eme dekadencziáját ? Mi sincs távolabb tőlem, minthogy szentségtelen ajakkal támadjam a Szent Léleknek ama művét, mely a Keresztyén Anyaszentegyháznak történelmileg létrejött különböző felekezeteiben, — szemmel látható valóság megczáfolhatatlan tényként áll előttünk. 'Ez az „egyetemes keresztyén Anyaszentegyház, mely az összes" keresztyén hitfelekezeteknek a látha*) A szarvasi ág h. ev főgimnázium története Benka Gyula 1895. 32 1. I