Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-04-29 / 18. szám

l'jon EVANGELIKUS ORÁLLO 157 Ä magyarországi ág. hitv. evangelikus egyháznak a három milliós állami segélyből jutó 903,600 korona mikénti felosztása tekintetében az 1908. évi egyetemes közgyűlés intézkedett. Rz egyetemes közgyűlés jegyzőkönyvének 46-ik pontja alatt meghozott határozat rendelkezései szerint a 903,600 korona a hármas cél között a következő­képen oszlik meg : 1. Rz egyházi adózás rendezésére 415,400 K 2. Rz egyházi közig, költségeire . 187,000 ,, 3. Rz egyetemes egyházi nyugdíj­intézetre 301,200 „ Összesen: 903,600 K Ezen felosztás szerint tehát az államsegélyből az egyházi adózás rendezésére, illetőleg a hivők fej- és vagyoni adózásában mutatkozó túlterheltségének meg­szüntetésére mindössze 415,400 korona jut. R 903,600 koronát kitevő államsegély felénél is jóval kevesebb, 46 századrész sem egészen. ; Hogy az államsegély első és legnyomatékosabb célja és indoka az egyházi adózási viszonyo'< rende­zése, illetőleg a hivők fej- és vagyoni adózásában mutatkozó túlterheltségének megszüntetése, vagy lega­lább is enyhítése volt, az kitűnik nemcsak a miniszteri leiratban és a közös bizottság válaszában a hármas cél megjelölésénél tudatosan követett sorrendből, ha­nem a miniszteri leiratnak fentebb idézett bevezető soraiból is, amelyek mint közismeretü tényre mutatnak rá a két protestáns egyház aránytalanul magas és az egyház híveinek vállaira súlyosan nehezedő egyházi adózási viszonyaira, mint olyanokra, amelyek az állam­segély megadását elodázhatatlanná tették. Kétséget sem szenvedhet tehát, hogy az állam­segély első sorban és legalább is egészen addig a hatá­rig az egyházi adózás rendezésére fordítandó, amed­dig ezt a másik két cél számára nélkülözhetlen rész megengedi. Felmerül ennélfogva az a kérdés, volt-e és van-e szükség arra, hogy a másik két cél számára, vagyis az egyházi közigazgatás költségeire és az egyetemes egy­házi nyugdíjintézet segélyezésére az államsegélyből olyan tetemes rész, az államsegélynek több mint a fele, illetve több mint 54 századrésze kötessék le ? III. A közigazgatási költségek. Rz egyetemes közgyűlés határozata az egyházi közigazgatás költségeire a 903,600 korona államsegély­ből 187,000 koronát rendelt. Ezen 187.000 koronából az egyetemes egyházi közigazgatási költségekre 27,000 korona, az egyes egyházkerületekre egyenként 40—40.000 korona jut, amely összegből fedezendők ugy az egyházkerületek, mint az egyházmegyék összes közigazgatási szük­ségletei. Ismerve az egyház közigazgatása körül felmerülő tennivalók sokaságát s tudatában annak, hogy még az igy nyert fedezetből sem dijjazhatók az egyház közi­gazgatása körül fáradozó buzgó munkás férfiak ugy, mint azt munkásságuk, feladatuk fontossága megérde­melné és kívánatossá tenné : annál kevésbbé teszünk és tehetünk észrevételt a közigazgatási költségekre j rendelt összegre, mert lehetővé tette egyszersmind azt ! is, hogy az egyes egyházközségek^ a felettes egyházi hatóságok költségeihez való hozzájárulás alól felmen- ! tessenek. IV. Az egyetemes egyházi nyugdíjintézet segélye. Rz egyetemes közgyűlés határozata értelmében az egyetemes egyházi nyugdíjintézet segélyezésére ren­delt évenkénti 301,200 koronát ellenben túlzottan sok­nak találjuk és az ellen kifogást emelünk. Ezen álláspontunk kellő megindokolása céljából kénytelenek vagyuk az egyetemes nyugdíjintézet ügyé­vel részletesebben foglalkozni. Félreértések elkerülése végett mindenek előtt ki­emeljük és hangsúlyozzuk, hogy az egyetemes nyugdíj­intézetre vonatkozó szabályrendeletnek a nyugdíjintézet tagjai, valamint azoknak özvegyei és árvái részére igé­nyeket és jogokat biztosító intézkedései ellen sem álta­lánosságban, sem részleteiben nemcsak kifogást nem teszünk, de miként ezt később kifejtjük, ezeket még növelni óhajtjuk. Nem teszünk tehát kifogást az ellen, hogy a nyugdíjintézet tagjai munkaképtelenség esetén már öt évi beszámítható szolgálati idő után nyugdíj jogosult­sággal bírjanak. Nem teszünk kifogást az ellen, hogy a legkisebb nyugdíja a lelkészeknek teljes 40 évi szolgálati idő után 2400 korona, illetve rövidebb szol­gálati idő után munkaképtelenség esetén ennek meg­felelő hányada legyen abban az esetben is, ha be­számítható javadalmazásuk 2400 koronánál kevesebb. Nem teszünk kifogást az özvegyi ellátások, árva­neveltetési díjak, betegápolási dijak, temetési illetmé­nyek rendszeresítése és összege ellen sem. Mindezekre vonatkozólag a szabályrendelet hu­mánus intézkedéseit lelkészeink és családjaik érdeké­ben állónak, de egyszersmind üdvös kihatásaiban ev. egyházunk érdekében állónak találjuk és tartjuk. Magának a nyugdíjintézetre vonatkozó szabály­rendeletnek csupán azon intézkedéseit kifogásoljuk és tartjuk megváltoztatandóknak, egyszersmind megvál­toztathatóknak, amely szerint a lelkészi nyugdíj maxi­muma 4800 koronában van megállapítva és hogy a nyugdíj intézeti tagok évi járuléka nyugdíjigényük 3 százalékában állapíttatott meg. Ezeket a szabályrendeleti intézkedéseket az érde­kelt nyugdíj intézeti tagok javára módosítandóknak vél­jük akként, hogy a maximum vagy teljesen eltöröl­tessék, vagy jelentékenyen feljebb emeltessék; az évi járulék pedig 2 százalékra leszállittassék. Ezen módosításokat annyival is inkább keresztűl­vihetőknek tartjuk, mert mint kimutatni szándékozunk, ezek a nyugdíjintézetre hátrányosnak tetsző módosí­tások mellett is még bőségesen módjában áll egyete­mes egyházunknak a nyugdíjintézet évenkénti segélye­zését jelentékenyen lejebb szállítani és az ekként rendelkezésre maradó összegeket tulajdonképeni céljukra fordítani. Ezen, talán az első pillanatra merésznek tetsző állítás igazolására a következőket adhatjuk elő: Rz az egyetemes határozat, amely az államsegély megosztására vonatkozik, az úgynevezett mathema­tikai mérlegen alapúi. Ugyanezen mathematikai mérlegen és az egyetemes határozaton alapul a nyugdíjintézeti szabályrendelet 37 ik §-a. Ezen 37-ik §-ban is fel­tüntetett részletezés szerint, az egyetemes egyház az 1907. és 1908. évekre felvett államsegélyből egy­szersmindenkorra 301,200 koronát juttatott tőkeképen | a nyugdíjintézetnek. Ezen felül a közalap jövedelméből I évenként 48.000, az államsegélyből pedig az 1909. évtől : kezdődőleg évenként 301.200 koronát juttat. Rz egye­i temes egyház részéről biztosított járandóság tehát ' évenként 349,200 korona. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom