Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-04-22 / 17. szám

1-150 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1909 vinni és a társadalom reformjára irányuló törekvéseket a vallás szellemében végrehajtani. Teljes igazsággal, mert a történelem bizonysága szerint minden társadalmi alakulásnak a vallás adott erkölcsi tartalmat és erőt a fenmaradásra. Szerettem volna azonban, megvallom, hogy ha a szerző bővebben szól a vallás ápolásának módjáról; mert bizony igaz, hogy az idő haladásával avulnak a régi keretek, a világnézetek küzdelmében vallásos tudatunk tisztább, egyszerűbb lett és megnemesedett s nekünk elvégre meg kell keresnünk az útját és módját annak, hogy az emberi mulandó, tökéletlen formákból kibontakozó örök értékű tartalmat a vallás igazságaiból ép a formák miatt idegenkedők lelkének is a kincsévé tegyük. A 2. és 3. rész tulajdonképen együvé tartozik és elkülönítve alig tárgyalható. Kétségtelen tény, hogy a keresztyén világnézet, vallásos szellem háttérbe szorulásával, az emberiség közjaváért munkás, önfeláldozó emberszeretet legyűrésével hatalomra kapott önzés ellen kell — a mint a szerző is mondja — felvennünk a küzdelmet, hogy egy boldogabb jövendő virradását várhassuk. Ennek egyik eszköze az igazságos, ker. szellemtől áthatott törvényhozás, mely a munkás megérdemelt jutalmát, jogait és becsületét megadja és megvédi. Ennek megvalósításában részt kell vennie ev. egyházunknak is, annyival is inkább, mert az üldözöttek, elnyomottak szenvedéseiből kivette részét ő is. Szép és igaz gondolat. A szocializmusnak nem volna szabad józan belátás után ellentétbe helyezkednie egyháznnkkal. Megjegyzem, hogy a 2. és 3. rész együttes tárgyalása esetén az 1. rész a megjelölt módon bővülhetett volna. Általánosságban el kell ismernünk, hogy Paulik ismertetett beszédei értékes beszédek ; tartalmi gazdaságukat nem vonhatja kétségbe senkisem. Nem tisztátalan eszmék ködparipáin nyargalóznak, nem frázisbombákkal akarnak hatni, nem a költészet virágillatával elbódítani, hanem a gondolatok tartalmasságával, világosságával, rendszerességével és gyakorlatiasságával meggyőzni. Kifogás alá eshetnék talán tárgyát illetőleg, hogy a szerző kizárólag a túlzó, internacionális szocializmust tartja szeme előtt, figyelmen kivül hagyva azt a körülményt, hogy ujabb és tisztultabb irányzatai lassanként eltávolodnak a Marx-féle alapgondolatoktól és az idealizmus felé fejlődnek, de e kifogás megszűnik, ha a hazai szocialista, nemzetközi törekvéseket veszszük szemügyre, melyek még mindig dominálnak egyebekkel szemben és arra a körülményre vagyunk figyelemmel, hogy nemcsak nálunk, de a külföldön is még mindig a Marxisták szava a döntő, az anyagelvűség a szocializmus legsajátosabb ismertető jele. Ez ellen kell tehát szegeznünk vallásunk nemes idealizmusát. A beszédek szerkezetére megtettem már nagyobbára észrevételeimet. Az említett szerkezeti hibákért a tartalom jelessége nyújt kárpótlást. Kifogást lehetne tenni, a mint gondolom, tettek is a beszéd ellen, a homiletika konvencionális szabványai, általános érvényüeknek vallott elvei alapján a szövegszerüség, a biblikus karakter követelménye szempontjából. Én azonban e kifogásoktól elállók, mert kétségtelen, hogy a tárgy sajátossága, a szerző specifikus célja elhatározó volt a tárgyalás alakjára és módjára is. A formák a szín erőltetése, az iskola szabályainak skrupnlózus alkalmazása, a gondolatok erejének kifejtését korlátozhatja akkor, amikor elmélkedésre gazdag anyagot szolgáltató tárgyat egy beszéd^jklusban dolgozunk fel s maga a tárgy is szinte magamagának váj medret, mert sajátosságánál fogva az egyházi beszédek sablonos formáit áttöri. Ami ezen jellemük mellett is az egyházi beszédek sorában Paulik beszédeinek tiszteletreméltó helyet biztosít a keresztyén igazság, szabadság és szeretet szelleme, amelyben a szerző a társadalmi élet egy nagy problémáját fejtegeti s vallásos világnézete keretében megoldani igyekszik. Vallásos építő hatásuk kétségtelen. Ezen általános gondolatok után is megjegyzés nélkül nem hagyhatom főtételei formulázását; a második beszéde határozatlan s ezen tétel nem jelöli meg a tárgyalás körét; a harmadiké is talán szerencsésebb lehetett volna. A beszédek nyelvezetére elég annyit mondanom, menten minden frázistól, egyszerű, érthető, de mégis szép és emelkedett. Itt-ott sérti csak az ember fülét egy-egy modern szó, nem helyén való kifejezés. Ezek után Paulik testvérnek szerencsét és sikert kívánunk munkája folytatásához, — hisz oly kevesen foglalkoznak a társadalmi élet uralkodó nagy kérdéseivel, annyira idegenek reánk nézve ezek, hogy jól esik, ha valaki időnként a jövendő felé ragadó nagy mozgalmak mélyébe bevilágít. Dómján Elek. T Ä N Ü G Y. Vizsgálati elnökök. A tiszai Egyházkerület főgimnáziumaihoz érettségi vizsgálati elnökökül kiküldettek : 1. Eperjesi főgimnáziumhoz: Hronyecz József püsp. titkár Miskolczról. Érettségi vizsgálat junius 14—17. Tanulók száma: 34. 2. Iglói főgimnáziumhoz: Materny Lajos főesperes, debreczeni lelkész. Érettségi vizsgálat junius 21—26. Tanulók száma: 48. 3. Késmárki líceumhoz: Gömöry János eperjesi főgimn. igazgató. Érettségi vizsgálat junius 24—26. Tanulók száma: 23. 4. Nyíregyházi főgimnáziumhoz: Fischer Miklós iglói főgimnáziumi igazgató. Vizsgálat: junius 7—12. Tanulók száma: 48. 5. Rozsnyói főgimnáziumhoz: Leffler Sámuel nyíregyházi főgimnáziumi igazgató. Vizsgálat ideje junius 14—18. Tanulók száma: 42. II. Középiskoláink vallástani vizsgálataihoz elnökül kiküldettek: Eperjesre: Binder Jenő főgimn. vallástanár Késmárkról. Iglóra: Adorján Ferenc nyíregyházi főgimn. vallástanár. Késmárkra: Frenyó Lajos eperjesi főgimn. vallástanár. Nyíregyházára: Thern László iglói főgimn. vallástanár. Rozsnyóra : Hronyecz József lelkész, püsp. titkár Miskolczról. Rimaszombatba : Materny Lajos főesperes, debreczeni lelkész. Kiküldettek továbbá az alább nevezett középiskoláinkba és egyes idegen középiskolákba járó evang.. tanulók vallástani és évvégi vizsgálataihoz elnökökül illetve egyházkerületi biztosokul: Sajógömörre a polg. iskolához Hevessy Bertalan Tornaallyáról, Rozsnyóra a ker. polg. leányiskolához Baltazár János jolsvai lelkész, Iglói állami tanítóképző, áll. polg. fiu- és evang. polg. leányiskolához, továbbá