Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-01-07 / 2. szám

V. év. Nyíregyháza, 1909. január 7. 2. szám. BYAÄIIÜS // EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó címére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYÍRE GYHÄZÄ. R lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 k Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 fillér. * Hirdetés ára oldalanként 40 korona. * TAÍtTALOM-JEGYZEK : Vezérczikk: Zsinat előtt: Dedinstlcy János. — Ihász Lajos végrendelete koalicziója száz év előtt- Jeszenszky Károly. — Belelat. — Pályázatok. Tárcza. Nemes lelkek Zsinat előtt. Egyházi alkotmányunk még nincsen kiépítve : fölfelé és lefelé csonka. Fölfelé csonka a közigazgatás, lefelé a törvénykezés terén. Fölfelé a közigazgatás terén csonka, mert míg az egyházközség élén a lelkész mellett ott áll az egyházközségi — az egyházmegye élén az esperes mellett az egyházmegyei — a kerület élén a püspök mellett a kerületi felügyelő — addig az egyetemes egyház élén magánosan, egyedül áll az egyetemes felügyelő. Ä magyarországi ág. h. ev. egyháznak legfőbb tisztviselője, kormányzója világi ember, így van ez körülbelül Oroszországban, ahol az egyház feje szintén világi ember, a cár. Sok szó esett már erről e lap hasábjain is. Sokan úgy vélnek segíteni ezen visszás helyzeten, hogy az egyetemes felügyelő mellett egy egyetemes püspököt óhajtanak látni. S tényleg teljesen következetes ezen követelmény ; mert ha van egy egyetemes felügyelő, úgy lennie kell egy egyetemes püspöknek is, aki úgy állana körülbelül a négy kerületbeli püspök felett, amint áll az egyetemes felügyelő a kerületi felügyelők fölött. Lenne egy legmagasabb rangú főpapunk, a mire ugyan semmi szükségünk. Bár jelenlegi püspökeink is még mindig a régi, jó, pa- iarchális superintendenseink lennének. Nem lehetne-e azonban egyházi alkotmányunk épületének ezen fent létező csonkaságát másképen megszüntetni, mint az egyetemes püspökség creálásával? Úgy vélem, ezen kérdés megoldható ezen még ismeretlen x. nélkül is. Még pedig úgy, hogy ne creáljunk egy új méltóságot, melynek létezése a jövőben ki tudja mily végzetessé válhatnék egyházunkra nézve ezen államsegélyes korszakban, — de szabályozzuk, vagy szüntessük meg a már létezőt is, — más szóval ne emeljünk a püspökök fölé egy egyetemes püspököt, — de hozzuk le a kerületi felügyelők közé az egyetemes felügyelőt. Ez pedig úgy volna elérhető, mint azt a tiszavidéki egyházmegye mult évi közgyűlése is indítványozza : „mondja ki a zsinat, hogy az egyetemes gyűlés elnöksége a hivatalára nézve legidősebb püspök mellett a hivatalára nézve legidősebb egyházkerületi felügyelő," s ha az egyház épen úgy akarná, nevezhetné ezen hivatalára nézve legidősebb püspököt egyetemes püspöknek s a hivatalára nézve legidősebb felügyelőt egyetemes felügyelőnek; ámbár ez teljesen felesleges lenne, legfeljebb hogy pietásból a multak iránt megőrizzük az utóbbi „nevet." Äzon esetleges ellenvetésre, hogy milyen joggal s milyen alapon lehetne megszüntetni a most létező egyetemes felügyelői állást — felelhetjük, hogy épen olyan joggal s olyan alapon, amilyennel létesíttetnék egy még nem létező egyetemes püspökség. Ä magyarországi ág. h. ev. egyház egyetemes gyűlése fölött ne álljon semmi és senki az egy zsinaton kivűl ! Lefelé, az egyházi törvénykezés terén azért csonka egyházi alkotmányunk, mert míg az egyetemnéí van egyetemes, — a kerületnél van kerületi, — az egyházmegyénél van egyházmegyei törvényszék, — az egyházközségnél nincsen egyházközségi törvényszékünk. Ä papok, az egyházi tisztviselők már agyon vannak fegyelmezve, — míg az egyházközségen belül a fegyelemnek semmi nyoma, valóságos anarchia grassál. Nemcsak az egyházi alkotmány fokozatos és logikus kiépítése, de maga a mindennapi élet is megköveteli az egyházközségi törvényszék megalkotását. Az ősegyhaznal megvolt, ha nem is nevezték törvényszéknek s a szentírásban meg vannak vetve alapjai. Egyházi életünknek nagy hibája — a fegyelem hiánya. Elismerem, hogy nehéz azt letesiteni, nehéz lesz azt életbeléptetni, sok nehezteles, harag, sőt apostásiának lesz az okozója, —