Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)
1909-04-01 / 14. szám
1-123 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1909 solni, tisztába kell tehát vele jönni. Mert „aki elfedezi az ő vétkeit, jól nem lészen dolga." Hát az igaz-e, hogy középiskoláink vallástanitása ellenőrzés nélkül folyik? Tudom, hogy Sopronban 1864-ben Radó, mint felügyelő, osztályunkban végig hallgatta a vallástanítást. Több ehez hasonló esetet nem tudok. Hogy az esperes tanúja lett volna a középiskolai vallástanításnak, hogy az érettségin elnökösködő püspök, vagy annak helyettese meggyőződött volna az érettségizők vallási fejlettségéről, azt nem hallottam. Minden más tárgy tanítására vannak illetékes ellenőrző közegek; ugy tudom, hogy a reformátusok és a dunántuli evangélikusok a középiskolai vallástanításra is szerveztek felügyelői állást. De a többi kerületeinkben nincs ilyesmire pénz. Én is azt hiszem, hogy ez a legfőbb oka annak, hogy legtöbb e nemű iskolánkban a tanítás minden rendszer és terv nélkül s ezért a kellő eredmény nélkül is folyik. Azéri én az egyetemnek adott ama „utasítást:" hogy érdeklődjék e tanítás iránt, nagyon helyesnek és igen fontosnak tartom. Adja Isten, hogy e kérésünknek és könyörgésünknek végre-valahára foganatja legyen. Ezt az érdeklődést bizonyára minden buzgó ev. vallástanár a lehető leghálásabban venné ; az ifjúság evangelikus, felekezeti szellemének fejlesztésére pedig a hatóságnak eme látogatása kétségtelenül áldásos hatású volna. 2., Az „Utasítás 1 1 a középiskolai vallástanítás hanyatlásának második föokául a használatban levő tankönyvek gyarlóságát mondja, s ezért „utasítja", illetőleg felhívja az egyetemes egyházat arra, hogy megállapítva a könyvek kidolgozásánál szem előtt tartandó elveket, azután vagy megbízás, vagy pályázat utján gondoskodjék megfelelő tan, olvasó és vezérkönyvekről. Immár az a kérdés, joggal hibáztatja-e Masznyik a jelenleg használatban levő tankönyveket (mert hisz a régebbi egyházi Íróknak már alig használt műveiről nem lehet itt szó) ? Ő bizonyára több ily könyvet ismer mint én, azonban néhányról én is tudok, de olyan bibliaismertetést, mely az ótestamentomi bibliai történeteket is ugy adná elő, hogy azokból Jézus isteni személye ragyogna felénk, csakugyan nem láttam még. Pedig kétségtelen, hogy ugy Krisztus, mint az apostolok közül főképen Pál, igy kezelte az ótestámentomot. Ellenben a jelenleg használatban levő bibliaismertetések kutatják, kik voltak és kik nem voltak a szent könyvek szerzői, mikor éltek, hol laktak, mivel foglalkoztak, hány fejezetet irtak stb. az egyes próféták ? Szóval foglalkoznak — amint Masznyik igen jól mondja — apró-cseprő, jelentéktelen, emlékezetet terhelő, buzgóságot, egyházi eletet semmikép sem fejlesztő dolgokkal, de meg sem említik, tudomást sem vesznek a lényegről, vagyis arról, amit a szent férfiak különösen Krisztusra vonatkozólag nyilvánvalóan a szentlélek sugallata folytán tettek, mondottak és irtak ; nem is gondolnak arra, hogy az ótestamentomot az üdvtörténet jelleme által megkívánt sorrendben tárgyalják. Egyháztörténeti tankönyveink pedig inkább nevezhetők világtörténetieknek, mert az egyház történetéből tulajdonkép csak a világi eseményeket említik; ellenben igen mellékesen, vagy egyáltalán nem szólnak arról, milyen volt az őskeresztyének világhódító szelleme, hogy alakult ki az egyházi hitvallás s az egyházi élet, mily áldásos hatása volt a keresztyénségnek, a reformácziónak a népekre, kik voltak a keresztyénségnek jelesei, kikben az egyes korszakok mozgató elvei mintegy megtestesültek és melyek az örök értékű irataik ? Pedig csak ezen az alapon nevelhetjük tanulóinkat a történetet tanítva az egyházért lelkesülő keresztyénekké. Az egyházi írók ismertetése — természetesen — az olvasókönyvbe való. hit és erkölcstani tankönyveinkről sem igen mondható, hogy azt igyekeznének megértetni a tanulókkal, hogy a vallás nem illúzió s hogy a vallásos élet és világnézet a földi emberre nézve nem csak jogosult, hanem egyenesen pótolhatatlan, hogy egyedül helyes és tökéletes világ- és életnézet a keresztyén, s hogy Krisztusban a vallás minden igazsága teljes tökéletesen ki van jelentve. Lehet-e ennél a Masznyikénál szebb utasítást adni azoknak, akik az e nemű könyvek írására vállalkoznak — no meg a tanítóknak is. Ily könyvek megiratására ,,utasítja", kéri Masznyik az egyetemes egyházat; ezen óhaj azonban aligha fog megvalósulni, ha érvényben marad azon egyetemes határozat, mely birsággal (bírálati 100 koronányi adóval) sújtja azokat, akik tankönyv írásra, benyújtásra vetemednek, ahelyett hogy pályadíjjal kecsegtetné őket; s ha az egyetem is ugy tesz, mint a budapesti egyház, amely a vallási tankönyv bírálatát a görög és latin nyelv tanárára bízta, aki — általam ismert szerénységénél fogva — bizonyára azt vallja, hogy a vallási tananyagból szörnyen keveset tud. 3., Azonban ad az „Utasítás" nemcsak az egyetemnek és a vallási tankönyvek szerkesztőinek, hanem a vallástanároknak is igen fontos és megszívlelni való tanácsot, miáőn a bibliaismertetés előadásánál arra utasítja őket, hogy addig is, amíg megfelelő olvasó- és vezérkönyvekről gondoskodik az egyetem, azt tartsák az ótestamentomi történetek és viszonyok ismertetésénél szemük előtt, hogy azokkal nem önmagukért, hanem a bennök kijelentett vallási és erkölcsi igazságokért foglalkozunk; utaljanak lépten nyomon arra, hogy Istennek minden szava, intézkedése Krisztushoz és Krisztusra vezetett, s hogy csak Krisztusban és Krisztus által érthető meg; ezeket az isteni kijelentéseket és intézkedéseket nyomozza, ezeken a nyomokon haladjon, hogy így a tanuló a Krisztus előtti négyezer évet az Isten országának összefüggő, Jézus eljövetelét előkészítő történeteként lássa. (Vége köv.) T Ä N Ü G Y. ÄZ országos ág. hitv. ev. tanáregyesület közgyűlését ez idén Pozsonyban tartja. A pozsonyi ev. egyházközség az ev. tanárokat meleg vendégI szerető fogadtatásban részesíti. Egyébként ismét csak konstatálhatjuk, hogy ahol az evang. egyház kulturális előrehaladásáért tenni kell, ott a pozsonyi egyház — mint századokon át — ugy most is elől jár. A közgyűlés előkészítésére minden szükséges intézkedések megtétettek. A helyi bizottság elnöke dr. Dobrovits Mátyás, kir. tanácsos, egyházi és iskolai felügyelő és Ebner Gusztáv esperes, alelnöke Hirschmann Nándor főgimn. igazgató. Ami a közgyűlés lefolyását illeti, — tájékoztatóul közöljük a kibocsátott meghívót egész terjedelmében: Meghívó. Az országos ág. hitv. ev. tanáregyesület Pozsonyban, f. évi április hó 14-ikén és 15-én tartja II. évi rendes közgyűlését, amelyre van szerencsénk t. Czímet tisztelettel meghívni. Budapest, 1909. évi márczius hó. Dr. Meskó László, elnök. Gömöry János, titkár.
