Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-01-01 / 1. szám

IÖU9 EVANGELIXUS OUÁLLÓ 9 lincselő lelki tulajdonait s a szülői háznak ebből fakadó tiszta örömét szemlélni. Az Úr, a ki sebeket oszt, de kötözget is: gyógyítsa meg a bánatos szülék szivén esett nagy sebet s adjon vigasztalást a lesujtottaknak, — örök, boldog életet a távozó halhatatlan lelkének. Rz Országos Vallásegyenlőségi Szövetség alapszabályainak miniszteri megerősítése egyre késik. Most Apponyi Albert vallás és közoktatásügyi m(niszterhez tették át oz ügyet tanulmányozás végett. Vájjon meddig fogják ott tanulmányozni. Rz Egyház Magyarországon. A Huszadik Század e havi füzetében Harkányi Ede igen érdekes cikkben vizsgálja az Egyház mai állapotát és számadatokban mutatja be az Egyház múltját, jelenét és várható jövőjét. Mindenek előtt megállapítja, hogy az Egyház rengeteg vagyonát honvédelmi, közigazgatási és igazságszolgáltatási teendőkért kapta királyainktól, ezen kivül pedig a csalást is felhasználták az egyháziak a birtokszerzésre. Erőszakkal vagy furfanggal elvették a földeket s hamisítottak ezekhez adományleveleket, ami náluk igen könnyen ment, hiszen sokáig, nagyon sokáig a papokon és szerzeteseken kivül senki nem tudott nálunk írni és olvasni, de meg a királyi adományleveleket is papok állították ki s hogy abba mit irtak, senki nem ellenőrizhette. Mint az igazságszolgáltatás közegei is a leglehetetlenebb módon iparkodtak az Egyház számára vagyont szerezni. Elfogadták és kimondották jogi elvként, hogy a „haldokló részéről a feszületre való mutatás egymagában megállapítja az Egyház részére való végrendelkezést." Az Egyház javára történt királyi adományok egyik föltétele, a tanítás a XVIII. században már csak részben van az egyház kezében. Az ország 6010 tanítója közül csak 3'436 egyházi, akik teljesen középkori nivón tartották iskoláinkat, középkori irók müveit használván azokban tankönyvül. Nemcsak az iskolákat, de egyéb tudományos intézményeket sem támogat már az Egyház. Mikor a Magyar Társaság eszméje felmerült, a katholikus püspökök ellenezték ennek megvalósítását, mert „a vallást féltették tőle". Az Akadémiára is csak 3600 forintot adtak összesen. (Széchenyi 60.000, Batthyány 50,000 forintot adtak ugyané czélra.) De még saját egyházuk szükségletét sem akarták ellátni. Az alsópapságot mai napig sem akarták tisztességes fizetéssel ellátni, most is az állammal fizettetik ezt meg. Pedig a főpapoknak még 1848-ban be kellett volna fizetníök a szegény papok eltartására rendelt és a vallásalapba 340.761 forintot (ami 8 és fél millió forint 4 százalékos kamatának felelt volna meg). Ezenkívül még jótékonysági adó s a végvárak fenntartása is terhelte őket. Főpapjaink pedig mindezen tartozásaikat megváltották egy 3 milliós alap teremtésével, amelynek évi 4 százalékos kamata 120,000 forint. Az 1435. törvény szerint a főpapság 5620 lovast, tehát az ország haderejének jelentékeny részét tartoztak kiállítani, s noha e törvényben foglalt kötelezettséget későbbi törvenyek is megerősítik, ma már az Egyház még e törvény létezését is tagadja. Sikerült a hűbéri terhek legjelentékenyebbjei : a tanítás, a jótékonyság, a műveltség terjesztésének és a honvédelemnek kötelezettsége alól kibújnia. Harkányi ezután közismert történelmi tényekkel igazolja be azt az állítását, hogy az Egyház politikai befolyását az abszolutizmus és a feudális hatalom támogatására használta és harczmodorát csak akkor változtatta, ha hatalmi érdekei igy kívánták. Mindennek ellenére nayy jogait és kiváltságait az Egyház mai napig is megtartotta. Megtartotta 1,696,769 kat. holdnyi birtokát, meg a vallás és tanulmányalap 290,644 holdját. Ezenkívül pedig rengeteg ingó vagyona is van, amit pontosan senki nem ismer. Egyedül a vallás és tanulmányi alap vagyonát ismerjük, a mely az ingatlanokon felül 58 millió koronára rug. Az egyházi vagyon egész bátran becsülhető 1.500,000,000 koronára. Az Egyház hatalmas birtokából 10384 egyházi személy él. Amig tehát 10384 egyházi személyt 1,987,413 kataszt. hold tart el, addig a törpebirtokosok, körülbelül 4,000,009 lélek csak alig nagyobb, 2,150,000 hold földön tengődik. Az egyházi birtok jövedelméből, — a szerzeteseket sem véve ki, — egyegy keresőre átlag évi 500 korona jut. De az Egyháznak ezen kivül mellékjövedelmei is vannak (keresztelés, esketés, temetés, mise stb.) s mindezen felül pedig még az állam is támogatja körülbelül évi 100 millióval. Támogatja például most a kongruarendezésben évi 2,500.000 koronával s támogatja az iskoláit is azzal, hogy a tanítói fizetést 1000 koronára egészíti ki. Igy például (hogy csak egynéhányat említsünk) az árpási, az esztergom-bajnai, a fazekaszsaluzsányi, kerelőszentpáli kath. népiskoláknál a hitközség ad 100 koronát, az állam 900 koronát a tanitó fizetéséhez, a többit az állam adja. (Megjegyezzük azonban, hogy ezek csak példák, amelyekhez hasonlót nagyon sokat lehetne felsorolni.) Amellett pedig ezek a kath. iskolák rosszak is. Mert mig az államnak minden népiskolája átlag évi 5618 koronába kerül, addig a kath. népiskolák egyenként csak évi 1667 koronába kerülnek. Tekintetbe véve az Egyház nagy vagyonát és gazdaságát, érthető, ha egyre szaporodnak azok, akik a katholikus egyházban keresik boldogulásukat. Az utolsó 10 év alatt a kath. egyház 15.092 lelket hódított el a másfelekezetüektől. (Ebből református volt 6194, lutheránus 3333, zsidó 3499, egyéb 157, görög-kefeti 5'431. — Ugyanezen idő alatt az unitáriusok 535 lelket hódítottak !) A czikk írója mindezek után kimondja, hogy az Egyház egyre növekedő hatalmából gazdaságilag elszegényedés, társadalmilag maradiság, politikailag a feudalizmus uralma következik. Orvosság ped'g mindez ellen csak egy van : a szekularizáció. (M. Sz.) Templomavatás. Aradról jelentik: Ujfazekas aradmegyei községben a régi, düledező templom helyére ujat emeltek, melyet Csepreghy Mihály csabai esperes szentelt fel az aradmegyei intelligencia jelenlétében. A felszentelésen jelen volt Zsilinszky Endre esperességi felügyelő is. PÁLYÁZATOK. Pályázatot hirdetek az ikladi (Pestmegye) egyház megüresedett lelkészi állására. Szolgálati nyelv német és magyar. Az egyház által készpénzben, földben és terményekben adott javadalom hivatalosan évi 812 koronára van felbecsülve, amihez évi 788 korona állami kongrua segély járul. A kellően fölszerelt pályázati kérvények az 1909. évi január hó 10 ikéig alulírotthoz küldendők. Szeberényi Lajos, (2 - 2) ftfesperes. Fóth (Pestmegye.)