Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-02-06 / 6. szám

4(5 EVANGELIKUS O

RÁLLO 1908 lépéseket a törvényszerű járandóságok biztosítása végett, ha azokat saját erejökből biztosítani nem képesek. Méltánylandó az a figyelem, (Ut. 21. §. 2. bekezd.) hogy a gyülekezetek hitfelekezeti hatóságaik közvetítésével fognak a közigazgatási bizottságok által fölszóllittatni a járandóságok biztosítása végett szükséges intézkedésre. A törvény ós Utasítás ezen intézkedések végrehajtására végső határidőül 1910. évi június 30-át tűzte ki. (Ut. 22. §.) Sokkal hosszabb ez a határidő a szükségesnél. A gyülekezetek rövidebb idő alatt is megfontolhatják, vájjon a fölemelt törzsfizetést és korpótlókokat kiszolgáltatni képesek-e? A tanítók pedig, főkép akiknek javadalmuk az új minimumon alul van, hosszabb ideig csak sóhajtva tekintenek a jobb jövőnek elhúzódó hajnalhasadása elé. Az államhatalomról nem szabad föltételezni, hogy az állampénztár érdekéből ós a gyülekezetek késedelmes eljárására számítva állapította volna meg ezt a hosszú határidőt ós az államsegély kérésének sok helyen homályos, többféle értelmezésnek tért nyitó túlrószletes, egész aprólékosságig menő föltótelekhez kötött útját-módját, hogy azután a segélyezést a pótfölszerelések, pótjelentósek bekövetelése, pótlólagos vizsgálatok elrendelése folytán még legalább három évig elhúzhassa, esetleg azt meg is tagadhassa. Annál kevésbé szabad ezt föltenni, mivel a közig, bizottságoknak föladatává teszi, hogy amennyiben fölszólamlás történnék, mely szerint valamely gyülekezet már képes volna törvényesen rendezni a tanító járandóságait és még se rendezi azonnal, ez esetben vizsgálja ós állapítsa meg az ilyen hitközségnek anyagi helyzetét. (Ut. 21. §. utolsó előtti bekezd.) Amire a gyülekezeteket kötelezi az állam, az alól nem hiheti magát föloldva az állam. Az állam azonnal képes rendezni a dolgát, sokkal inkább, mint az egyház. Ha az iskola fönntartók hivatalosan megállapított szegénységük miatt nem képesek a törvényszerű javadalmat biztosítani, államsegélyért folyamodhatnak. (Ut. 21. § 2. bekezdés.) De mi a hivatalosan megállapítandó szegénységnek mértéke ? Az állami s községi iskoláknál az állami egyenes adóknak 5%-a. Á hitfelekezeti iskoláknál az 5°/

0-inál kevesebb nem lehet, de több lehet. Hogy hány száztóli, az az eljáró hivatalos közegnek belátására, jóakaratára van bízva. Lehet 5%, lehet 10%, lehet 20, lehet 50, lehet 100 és több száztóli: úgy látszik öt száztólin fölül a status quo. (Folyt, köv.) Az egyetemes levéltár szervezésére kiküldött bizottság üléséről. Tudva levő, hogy az egyetemes egyház Üllőiuti házának felépítésével az egyetemes levéltár szervezésének és elhelyezésének kérdése is aktuálissá vált, amennyiben a levéltár részére a fenti házában minden igényeknek megfelelő modem helyiségek bocsáttattak rendelkezésére. Bár már ezzel is nagyot haladt a levéltár ügye, mert olyan otthonra talált, melyben az ott felhalmozott nagyérdekü okiratok különösen az egyház sorsa iránt érdeklődőknek tudományos kutatás céljából könnyen hozzáférhetőkké váltak, a nehezebb munka : t. i. a levéltárnak valóban egyetemessé való fejlesztése még hátra van. Ezen cél előmozdítása végett az 1907. évi egyet, közgyűlés azon tagjai sorából, kik az egyet, levéltár ügyét eddig is különösen szivükön viselték, egy levéltári bizottságot küldött ki, mely működését tüstént meg is kezdte. A folyó év január hó 17-ón Scholtz Gusztáv bányakerületi püspök ós Sztehlo Kornél egyet, ügyész elnöklete alatt tartott ülésének legfontosabb ós híveinket is leginkább érdeklő határozata az volt, hogy az esperessógek, egyházak ós hitrokonok a püspökök utján szólíttassanak fel arra, hogy a 18-ik század végét megelőző időből való régi okirataikat, jegyzökönyveiket, naplóikat, szóval az egyházakat érdeklő bármely iratot az egyetemes levéltárban tulajdonjoguk épségben tartása mellett helyezzék el. A rendezett levéltárakkal birók arra kérettek, hogy katalógusaiknak másolatát küldenék meg az egyetemes levéltárnak. Az egyetemes könyvtár kiegészítése ós gyarapítása végett felkérettek a protestáns irók arra, hogy eddig kiadott ós ezután kiadandó müveiknek egy-egy példányát, ha azok nem ! szorosan vett egyház-irodalmi téren mozognak is, az ] egyet, könyvtárnak ajándékozzák. A mult évi köz! gyűlés határozatához képest kimondotta a bizottság azt is, hogy minden az egyet. egyh. által engedélyezett és megjelent könyv egy példánya az egyet, könyvtárnak beküldendő. Midőn a bizottság ezen határozatával, a múlt | évben tartott közgyűlés utasításának végrehajtását megindította, tette ezt azon reményben, hogy működését nem csak a hivatalos körök, hanem az egyes hívek is támogatni fogják, ós a felhívás folytán a birtokukban levő okiratokat az egyetemes levéltárban letétbe helyezni fogják. Ez annál is inkább óhajtandó volna, mert sok család rendelkezik olyan okiratokkal, melyek az egész egyházat érdeklik, I jelenleg azonban hozzáférhetetlenek, s mint ilyenek az egyház részére jóformán értéktelenek. Közkinccsé csak akkor fognak válni, ha azok az egyetemes levéltárban elhelyezve lesznek. Ezen indokból a magunk részéről is felhívjuk híveink figyelmét a bizottság ezen határozatára, megjegyezvén, hogy a bizottság elnöksége, illetve az egyet, levéltáros úr, Góbi Imre igazgató úr az érdeklődőknek szívesen ad felvilágosítást. Több kisebb fontosságú kérdés elintézése után, a bizottság első ülését befejezte. TÁRCA. Egy áttérés története száz év előtt. Irta. Frenyó Lajos. Az eperjesi Collegium Nagy Könyvtára érdekes tartalmú kéziratnak birtokába jutott a közelmúltban. Senk Imre zemplónmegyei esküdt áttérésének története ez a róm. kath. egyházból a ref. egyházba. Címe: „História transitus Emerici Senk ex religione Romano-Catholica ad ecclesiam vere catholikam ac ad verbum Dei reformatam cum adnexis originalibus documentis impedimenta transitus illustrantibus anno la Decembris." 133 negyedrót oldalon írja le az ő áttérésének történetét, amely egy ós háromnegyed évig tartott, vagyis nem annyira a részletes történetet mondja el, mint inkább az arra vonatkozó okmányokat közli. Senk Imre a bibiiát olvasva meggyőződik arról, hogy a róm. kath. egyház tanítása sokban nem egye-