Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-12-24 / 52. szám

464 EVANGELIKUS ORÁLL '> 1908 gyelemsértőket kizárta az intézetből. 101 gyermek, 101 család sorsa lett egyszerre aggasztóvá. A kérdés nagy kavarodást idézett fel. Megjárta a sajtót, a társintézetek ifjúságát, az országgyűlést. Kellemetlen perczeket és bécsi kihallgatás szükségét okozta magának Apponyi gr. miniszternek is. Mig végre a bécsi kihallgatás után Apponyi miniszter magához kérette gf. Széchenyi Gyula győri püspököt s megmagyarázta neki, hogy eljárása a magyar királynak se tetszik. Erre egyszerű bocsánatkérő soraikra a püspök mind a 101 növendéket visszafogadta az intézetbe. íme a nagy lárma, a hajthatatlan főpásztori szigor után egy szelid intés felülről: és a menykövek szelid gombóczoká válnak a győri alumniumban. De az eset nemcsak ennyiben tanulságos. Csodáljuk, hogy még eddig senkise vizsgálta az ügyet abból a szempontból, hogy mi volna a rk. szentegyház papjainak, püspökeinek, javadalmasainak, igazgatóinak és intézeteinek eljárása, ha teljes autonomiát kapnának, mint a hogy ők kívánják. A győri püspök ur esete e tekintetben nagyon megszívlelendő perspektívát nyújt. Elbánnának ők hazafisággal, törvény- és hagyománytisztelettel, csak ne volna fejők felett a kormány által gyakorolt főkegyúri jog damoklesi kardja / Ä ref. konvent mult héten tartotta üléseit Budapesten. A világi elnök br. Banffy Dezső, eddigi szokásától eltérőleg hosszabb beszéddel nyitotta meg a tanácskozásokat, a melyben erőteljesen mutatott reá a megromlott felekezetközi viszonyokra és sejtetni engedte, hogy sokfelől tépett hazánk a vallási harezok veszedelmei előtt áll. S habár beszéde a teendőkre nézve semmiféle utmutatást nem tartalmazott, hatása mégis általánosan mély, sőt megdöbbentő volt. A tanácskozások folyamán a konvent a „Ne temere

1' ügyében hosszas, szenvedélyes vita után a gr. Tisza István álláspontjához csatlakozott s az ügyet a közös prot. bizottsághoz tette át. Az Orsz. Ref. lelkészi egyesület alapszabályainak megerősítése ügyét a bizottsághoz utasította s benne a tavaszi konventen fog véglegesen dönteni. Köszönetnyilvánítás. Hálával mondok köszönetet mindazoknak, kik résztvétük kifejezésével enyhíteni próbálták azt a mérhetetlen nagyságú bánatot, mely kimondhatatlanul szeretett, drága jó uram elmúlásával reám borult. Ihász Lajos özvegye szül. Jókay Etelka. Halálozás, özv. Varjú Józsefné néhai Varjú József gergelyi lelkész neje szül. Nagy Lidia november hó 24-én a Trencsén melletti Czobolyfaluban meghalt. Requiescat in pace. Segédlelkészi meghívás. A kőszegi gyülekezet hitoktató-segédlelkészül Görög Ernő eddigi mramoráki káplánt hivta meg. — Hát rendes lelkészt (Stráner helyére) mikor választ már ? Ä magyarbólyi ev. nőegylet f. hó 6-án tartotta XI. felolvasó estélyét. A nagy iskolaterem zsúfolásig megtelt helybeli és vidéki közönséggel. Salzmann Károlyné nőegyleti elnök tapsviharral jutalmazott megnyitója után, melyben a nőket a jótékonyság gyakorlásában összetartozásra s tettre hívta fel, Vértesi Zoltán a nőegylet titkára: »Valamit a szép asszonyokról Belesztin Vladimir „A keresztyénség nem az önzés vallása" c. munkáját olvasta fel. A hallgatóság figyelmét lekötő tanulságos munkák szerzőiket dicsérik. Pár sikerült szavalat s offertorium fejezte be az estét, mely alkalommal 23 korona 30 fillér folyt be a szegénygyermekek felruházására. Egyházközségi közgyűlés. A pesti ág. hitvev. németajkú egyházközség f. hó 13-án közgyűlést tartott, melyen kihirdették a legutóbb megejtett tisztújítás eredményét. E szerint felügyelőnek Daur Györgyöt, másodfelügyelőnek Hein Jánost, gondnoknak Mauritz Vilmost és másodgondnoknak Hősei Jánost választották. Azonkivül*30 presbytert és 10 póttagot választottak. Az elnökség javaslatára Schranz János nyug. lelkészt és sághi Gregerson Guildebrand egyháztagot az egyház és iskola körűi szerzett érdemeiknek elismeréséül tiszteletbeli presbyterekké választották. Újság. Megjelent az »Evangelischer Glaubensboti für die Zips.« Szerkesztője Koch Aurél lelkész Sztrázsán. Csak vegyék és olvassák is. Uj ev. iskola. Majorka szepesi kis ev. egyház elhatározta egy uj iskola építését, mert a régit paplaknak szánta. Az építkezés 19.000 koronába fog kerülni. A fele még hiányzik. De a hívek, akik 50 százalék egyh. adót fizetnek, nagyon buzgók és ezt az összeget is össze fogják hozni Isten segítségével.. Nagy-Eör bélai ev. leányegyház is gondoskodik iskoláról, mivel gyermekei sem a kath. iskolában nem érzik jól magukat, sem az államiba nem járhatnak, mivel messze van. Az uj lelkész uj évtől legalább vallásórát akar nekik tartani. Rz első nyugdijak. Az egyet, nyugdíjintézeti bizottság f. hó 14-én ülést tartott Budapesten, mely egy Ebenhaezert jelent mireánk magyarhoni evang. lelkészekre nézve. A miről elődeink alig mertek volua álmodni, sőt amit mi magunk, most élők, még rövid idővel ezelőtt kétségesnek tarthattunk, hisz az óhajok és nézetek látszólag kiegyenlíthetetlenűl eltérők voltak, valósággá vált : az egyet, nyugdijintézeti bizottság azon helyzetbe jutott, hogy az első nyugdijakat megszavazhatta, még pedig mindjárt ötöt. Megszavazott pedig a csővári lelkész Miklóssy János számára a szabályr. 24. §-a alapján (aggkor) 2400, Wallentinyi Samu egyházasdengelegi lelkész számára 22. §. c) pontja alapján (munkaképtelenség) szintén 2400, Undrejovics Sándor alsósztregovai lelkész számára ugyanezen §. alapján, de tekintettel a súlyos körülményekre élve a 12. §. 6-ik pontjában nyert felhatalmazással 1600, Fényes Lajos galgagutai lelkésznek (munkaképtelenség) 2400 koronát, — mindegyiknél a szabályszerű utánfizetéssel (120 kor.), illetve levonással. Az ötödik eset annyiban érdekes, hogy a folyamodó Leska János brezovai lelkész annak idejében nem lépett be, mert nem volt köteles belépni; de az uj szabályr. 7-ik §-a alapján felvehető volt, annál is inkább, mert a 907 kor. 20 fillérnek azonnali lefizetésére késznek nyilatkozott. Nyugdija 2400 korona, szintén a szabályszerű levonásokkal. Az első nyugdíjas* bányakerűleti, a többi négy dunáninneni s hallatszik, hogy sokan akarják őket követni. Az intézet ugy van megalapozva, hogy elbírja; de honnan vesznek egyházaink lelkészeket ?! A hatodik folyamodó Schuh Ágost nyugalmazott gálosi lelkésznek kérvénye nem volt tekintetbe vehető, mert nem volt tagja az intézetnek, marad tovább is kegydijas. Ellátási díjat a következő lelkészek özvegyei kapnak: Nagy Sándorné februáriusig a régi szabályr., márcz. 1-től az uj szeriut 1200, Kiiment Lajosné korponai lelkész özvegye szintúgy, Jamniczky Andrásné nagypalugyai lelkész özvegye jan. 1-től 1200, Kolbenhayer Samuné, nagykürtösi lelkész özvegye okt.—deczemberre a régi, jan. 1-től az uj szabályrendelet 59. §. b) pontja szerint (átmeneti)