Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-12-10 / 50. szám

444 EVANGELIKUS ORÁLL '> 1908 Äz Országos Vallásegyenlőségi Szövetség választmánya gróf Dégenfeld József elnöklete alatt 1908. decz. 6-án Budapesten ülésezett, amelyen Hamar Isván ügyvezető titkár jelentést tett a folyó szervez­kedés munkájáról, hogy a belépési felhívások kinyo­matva és már részben széjjel is küldve lettek, de tekintve azon sok munkát, amelyet neki el kell vé­geznie s az ő igen nagy elfoglaltságát, segítő erőt kér, amit a választmány méltányolt s felhatalmazta ügyvezető titkárát, hogy egyelőre ideiglenesen segítő erőt alkalmazzon. — Igen hosszú és terjedelmes vitára, illetve megbeszélésre adott alkalmat egy szövetségi lap megindításának eszméje. Több egészséges terv és gondolat merült fel, de a választmány határozni nem tudott, mivel még ez idő szerint igen kevés anyagi eszköz áll rendelkezésére, s ezért a lap ügyé­nek tanúlmányozására s a lehetőség szerinti mielőbbi megindítására egy bizottságot küldött ki, amelybe a sajtó képviseletét is belevonták. — Végül még egy igen fontos ügy került tárgyalás alá, t. i. az, hogy fel kellene valamiképen világosítani az ország­gyűlés képviselőit, hogy a kormány által tervezett kath. lelkészi kongrua mily ujabb anyagi előnynyel fogja a kath. egyházat felruházni, akkor, a midőn a nagy állami dominiumok még mindig a kezében van­nak s a kath. főpapok annak idején meg önmaguk ajánlkoztak arra, hogy a róm. kath. lelkészek kong­ruáját a felesleges püspöki jövedelmekből fedezni, illetve rendezni fogják. Ez ügyben a mozga lom meg­indítása a szövetségi alapszabályok rövid időn belül való kormányhatósági megerősítésétől tététett függővé ; a mennyiben azonban ez késedelmet szenvedne, ugy a feladat a protestáns sajtóra hárúl. Jótékonyság. A tiszai ág. hitv. ev. egyházke­rület rozsnyói fiu- és leány árvaházának felügyelő-bi­zottsága a következő figyelemreméltó esdőszózatot intézi a nemesen érző hívekhez, melyet minden olva­sónknak szives figyelmébe ajánlunk: A kegyes olva­sónak üdvöt az Urban! A tiszai ág. hitv. evang. egy­házkerület 25 évvel ezelőtt nyitotta meg fiu- és leány­árvaházát Rozsnyón. Nem állott rendelkezésére sem alapítvány, sem egyéb anyagi biztosíték, csupán a Gondviselésbe helyezett bizalom volt reménységének kútforrása. És miként hajdanában Francke fillérekkel kezdett nagy művéhez, ugy az egyházkerület is fillé­res szeretetadományokból teremtette meg egyik leg­szebb intézményét; a kerületi árvaházat. Negyedszá­zada immár, hogy ez az árvaház, vallásos és hazafias szellemben, híven szolgálja a szegénynevelés ügyét. E nemesczélu működését lehetővé tették az áldozat­kész Emberbarátok, Egyházak és Iskolák az ő ke­gyes adományaikkal, tagsági illetékeikkel és gyűjté­seikkel. Midőn a folyó évi november hó 10-én lezárult negyedszázados múltra visszatekintünk, az isteni Gond­viselés iránt nyilik ajakunk forró hálára s a hálás köszönet érzelmeit tápláljuk szivünkben az intézetün­ket szeretettel, fáradhatatlanul, hosszú 25 éven ke­resztül gyámolító minden nemeskeblü Emberbarát iránt, kiknek szives támogatását, pártfogását és áldo­zatkészségét kérjük a jövőre is. Amennyiben pedig az árvaházunkat kegyesen gyámolító tagok önként és szívesen felajánlt 3 évi tagsági kötelezettsége az 1908-ik év végével lejár, tisztelettel kérjük ezen régi barátait intézetünknek, valamint minden ügyünk iránt lelkesedni tudó egyént: méltóztassék kerületi árvahá­zunk rendes vagy rendkívüli tagjai közé belépni, le­kötelezvén magukat arra, hogy árvaházunkat, mint rendes tag évi 12 koronával, vagy pedig mint rend­kívüli tag évi 6 koronával három éven át, (1909., 1910. és 1911-ben), tagsági illeték czímén kegyesen segélyezendik; vagy pedig kötelezettség nélkül, egy­szersmindenkori kegyadományukkal legyenek szívesek támogatni bennünket. Hítrokoni szeretettel kérjük egyh. Női Gyámintézeteinket és a Nőegyleteket, hogy árva­házunk ügyének felkarolását is foglalják be jótékony­ságot árasztó munkakörükbe; emlékezzenek meg sze­gény növendékeinkről s tegyék lehetővé, hogy ré­szükre — az árvaház huszonötéves fenállásának emlékére — szép karácsonyfaünnepélyt rendezhessünk. Hogy negyedszázados fennállása alatt az embermen­tés és nevelés mezején, szerény eszközei mellett is, minő munkát végezett s minő eredményeket ért el árvaházunk, arra nézve szolgáljon némi tájékozásul a következő számadat. Az 1883-ik év november 10-én megnyitott ker. árvaházba 1908. november 10-ig (tehát 25 év alatt) felvétetett: 115 fiu és 87 leány = 202 gyermek, és pedig a brassói egyházmegyéből 5, a gömöriből 81, a hegyaljaiból 20, a kíshontiból 7, a liptóiból 8, a sárosiból 10, a szepesi városaiból 18, a tátraaljaiból 4. a tiszavidékiből 9; továbbá : bánya­kerületi 25, dunáninneni 8, dunántuli 5, trieszti 1 és boszniai 1. E 202 növendékből a 25 év alatt meghalt 3 fiu és 1 leány; testileg, lelkileg megerősödötten el­bocsáttatott 86 fiu és 65 leány = 151, jelenleg gondoz az intézet 26 fiút és 21 leányt = 47 növendéket. A számot alig tévő csekély tőkénkkel szemben, a gon­dozásba vettek ilyen nagy száma s az évről-évre emelkedő nagy drágaság, annyira növelték kiadásain­kat, hogy a nemes emberbarátok szives áldozatkész­sége és támogatása nélkül nem teljesíthetné szent hi­vatását intézetün'< : pedig ezeken kivül még sok sze­gény elhagyatott árva kéri és várja fölvételét, de nem tehetünk eleget minden kérésnek, mert hiszen az 1907-ik évet is 2798 kor. 35 fillér deficittel zártuk s az 1908-ik év pedig ennél is nagyobbal fenyeget. A nemes és szent ügy érdekében, a parancsoló szük­ség által is kényszerítve ujítjuk meg kérésünket, bizva az isteni Gondviselésben, nemeslelkü emberbarátaink, hítsorsosaink megujuló áldozatkészségében! Az alá­írási ivek folyó évi deczember 20-ig Terray Gyula főesperes s árvaházi egyh. elnökhöz Rozsnyóra kül­dendők vissza, úgyszintén hozzá küldendők a kért és remélt kegyadományok is. Az eddigi pártfogást hálá­san megköszönve, árvaházunk ügyét ugy a nemes Egyházak, Iskolák, Nőegyletek, Gyámintézetek, köz­ségi és városi Elöljáróságok, valamint minden nemes­keblü Emberbarát szives jóindulatába ajánlva, haza­fias üdvözlettel maradtunk árvaházunk kegyes párt­fogóinak. Rozsnyón, 1908. november 17-én, alázatos szolgái: Terray Gyula, főesperes, árvaházi e. elnök. Hevessy Bertalan, világi elnök. Egyed Dávid, árva­atya. 5699/908. Tiszai egyházkerületünknek Rozsnyó városában elhelyezett árvaházát, a mely a folyó év­ben is 47 növendéket gondoz, ápol, nevel, őket la­kással és ruházattal látja el és iskolába járatja, a kegyes jóltevők pártfogoló jóindulatába melegen aján­lom. K. Zelenka Pál, püspök. Ä balfi evang. egyházközség a soproni egyet, theol. akadémia tanárainak és hallgatóinak köz­reműködésével, ádvent 1. vasárnapján, a gyülekezet templomában vallásos ünnepélyt rendezett. Közének után a helybeli lelkész imádkozott és olvasta fel a Szentírásból Ján. jel. I. 4—8-at. A theologiai énekkar 2, a helybeli dalegylet 1 számmal gyönyörködtette az áhítatos közönséget. Közben Stráner Vilmos theol. tanár olvasta fel a közsajnálatra megbetegedett Jausz

Next

/
Oldalképek
Tartalom