Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)
1908-10-29 / 44. szám
40') EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1908 kezetek képviselőire, az evangeliom éltető lelkének, — a másként hivőket is magával ragadó, — megnyilatkozása gyakorolt. Korhely beszéde után újból a női vegyeskar énekében gyönyörködhetett a buzgó gyülekezet. A szívre ható symphonia után Francz Vilmos, a m. n. egyház lelkésze, német nyelven előadott, minden mozzanatában érdekfeszítő, mesterien vázolt korrajzban festette a bártfai két egyház száz éves történetét. A hallottak között különösen megragadta figyelmünket a kicsiny mustármag története a lelkészi segélyegylet képében, mely alap 200 forintból : hetvenezer koronát meghaladó, áldást hintő kútfővé változott. Hasonlóképpen gyarapodott a Krumbholtz Sámuel 4000 forintos alapítványa, melynek jövedelméből 1879 óta óvodát tart fönn az egyház, melynek áldásait Bártfa lakói vallástelekezeti különbség nélkül élvezik. Szintúgy lebillencselte figyelmünket a Hrabovszky féle per ismertetése. Hraboyszky Péter várkapitány ugyan is 1675-ben: hatezerötszáz forintnyi összeget adományozott az egyházközségnek iskolai czélra. Ez összeget, az ellenreformatio idejében a városi hatóság az egyháztól elvette, s azt beolvasztotta (régi história, mely ugy látszik mindig uj marad!) a város vagyonába. Hiába volt minden folyamodás, hiába volt a per, a szegény evangelikus egyháznak „közmegelégedésre 1 1 egyezkedni kellett, de legalább megkerült a veszett fejsze — nyele. Lángoló hazafias érzéssel szólott az ékes szavú pap, az 1848-iki dicsőséges mozgalmakról is, a mikor, mint egy ember álli talpra a haza védelmére, Bártfának: magyar, tót, német polgára egyaránt. Az 1859-iki patens a bártfai két egyház hazafias népét „az autonómiáért sikra szállók táborában találta" s csábító ígéreteivel megejteni nem tudta a hivek és vezérek honszerető becsületes lelkét. Az 1863-ik évben Mádaynak valóságos diadalkörutja volt a bártfai egyházban. Az evangeliumi szellem hűségével róvta le a tisztelet, elismerés és szeretet adóját a hálás gyülekezet Klein Ernő lelkészszel és Dirhan Sámuel tanítóval szemben, mind a kettőnek 50 éves jubileumi ünnepén. Ugy hiszem e Lapok n. é. Szerkesztője, készséggel adna teret, a tanulságos történelmi essay egész terjedelmében való leközlésére, hiszen ha valaha, ugy most van szükségünk a nagy ősök nagy tetteinek, sötétben is biztató fáklyavilágára, hogy mi is, a régi lángnál gyujtsunk uj szövetneket ! (A legnagyobb készséggel állunk rendelkezésre. Szerk. A tartalomban gazdag ünnepi sorrend lélekemelő nozzanata volt az, midőn az áhítatos türelemmel várakozó, a vidékről* besereglett buzgó hivek ajkán megzendült hatalmas choralban a „Vssickni, jenzs skladaji, — V Pánu swé dufáni" közének dallama. Boldog nép az, mely hitének, örömének, reményének, hálájának tengervégtelenségét tudja kifejezni zsoltáros ajkával, a legelfásultabb szivet is megrezgető zengő szózatával. — A bevezető ének után, Kellő Gusztáv szarvasi segédlelkész, I. Kir. 8. 57 v. alapján lendületteljes, nagy hatású tót beszédében azt irta föl az ügyes kézzel felállított emlékoszlopra, hogy ez a határpont, az örömnek napja tekintettel a dicső múltra, az ősök híthüségére, az Isten kifogyhatatlan égi kegyelmére ; de a gondnak, aggodalomnak napja is ez ünnep, tekintettel a vallásos versengésekre, a hit oltárain kialvó tüzekre, a terjedő vallásos közönyre; de a ki atyáinkkal volt: az mi velünk is lesz, azért ez ünnep a bizalomnak napja szemben az ismeretlen jövő küzdelmeivel. Dicsérete és jutatma legyen a fiatal Timotheusnak, hogy nehéz föladatával szemben olyan szépen megállotta helyét, a nép pedig könnytelt szemekkel, a viszszaemlékezés mély meghatottságával hallgatta, elhunyt lelkipásztorának szép tehetségű fiát azon a szószéken, hol az apa, rajongással szerető népének évtizedeken át hirdette az Isten igéjét. A „Plesejme z radosti" kezdetű záró ének után : Hajdú János esperes áldással bocsátotta el az Urnák | színe elől a hívők seregét, a mely a Hymnust énekelve, lelki melegségben, testvérszeretetben, hitben gazdagodva hagyta el az Urnák felavatott gyönyörűséges hajlékát. Az imádság, a ragyogó szónoklat, a zsolozsma hangja semmiségbe tűnhet el; az igaz ; a fölgyújtott örömtüzek kialudhatnak; a fönséges ünnepet követhetik a legsivárabb napok, de azt a hatást, a mit a lélekre ez az ünnep gyakorolt az élet durva ujja el nem törölheti, azt a szép ligetet, ott a bártfai vallásos élet mezején, az élet sivó homokja be nem temetheti. S hogy abban a ligetben nem csak szóvirágok, nem csak a szalmaláng hervatag rózsái teremnek, hanem ott, az Úr háza iránt való buzgó szerelem, romolhatatlan gyümölcsöket érlel most is, azt bizonyítják a következő ékesen szóló szép adományok : Mosánszk t Béla gondnok ujjá festtette a nagy templom kapuit, a melynek főbejárója fölött a következő szép kronodisztichon olvasható : „S Vpp LICI b Vs L aet I h I C f Vn DV nt qVae pop LI te f L e X o C hr I st IC o L ae Vot Is ann Ve san Cte De Vs" (Supplicibus votis, quae laeti hic fundunt poplite flexo christicolae, amin, sancte Deus.) Biloveszky Józsefné Kalix Ilona urnő a szentély jobboldali ablakára festtette Luther életnagyságú képét, a baloldali ablakon pedig Melanchtont látjuk remek művészi kivitelben. Ez utóbbi kép David János egyházi felügyelő ajándéka. A két ablak festése a 1 képekkel megközelitőleg kétezer koronába került. A m. n. egyház hölgytagjai fehér selyem damast oltárteritőt készítettek remek stylü magas hímzéssel gazdagon díszítve 500 korona értékben. Ismeretlenül maradni óhajtó jóltevők a templom románstylű oltárát látták el dús aranyozással, melynek félköralaku homlokzatán messze tündököl a diadalmi szózat: „Erős vár a mi Istenünk! 1 1 ... Az oltártól jobbra és balra a hátteret képező karzat alsó dom| ború párkányán hasonlóképpen dúsan aranyozott bej tűkből áll a kettős jelmondat : „Dilo chramu toho verne j slúzsit' Bohu Jizs jest dokonáno práci ve!mi rnnohú" j „Nu jizs plesej citkev naciji oboji Neb te budu zseh| nat' i potoméi Tvojí." Az oltárkép, plastikus domborműben ábrázolja Jézust, a Gethcemane kertben. y(Folyt, köv.) B E L É L E T. Lelkész választás. A hódmezővásárhelyi egyházközség b. e. Draskóczy Lajos lelkész utódját október 18-án választotta meg. Á népes közgyűlés Petj rovics Soma esperes elnöklete alatt folyt le. Beadatott j összesen 462 szavazat. Ezekből 298 Plavecz Gyula | vásárhely-pusztai lelkész-tanitóra esett, kit az esperes i az egyházközség megválasztott lelkészének nyilváni-
