Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-06-18 / 25. szám

218 EVANGEL1KUS ORALLO 1D08 nemzedék alkotja, a nemzet fogalmához tartozik az a tudat is, melylyel az múltjáról bír. Van a nemzet múltja leggyászosabb eseményeível való foglalkozásnak minden szomorúsága és a fájda- | lomnak végtelen érzése mellett is rendkívül lélekemelő ! sőt bíztató hatása, mert igazak a szentírás szavai: i „Jobb a szomorúság a nevetésnél; mert az orcának szomorúsága által jobbá lészen az embernek lelke." , És a mily igaz az idézett mondás, oly annyira illik j ezen kegyeletes ünnepélyünkre. A szerencse, a jólét ; teszi rendszerint elbizakodottá az egyes embereket, a 1 hatalom a nemzeteket. — És az ilyen ünnep mint a mai, midőn szomorú sőt megrendítő emlékezet újul föl és élénkít meg bennünk, és arra késztet, hogy nemzetünk történetének összes szomorú eseményeire viszszatekíntsűnk, nem kelti fel bennünk a csüggedés ér- ! zését. A hosszas és megújuló küzdelmek, a sok szen- ; védés, a szomorúság és gyász mellett, nem-e tesz egyúttal tanúságot nemzetünknek szívósságáról, kitár- j fásáról és életre valóságáról. A szomorú eseményekben van vigasztaló elem is. — A végtelen sok szenvedés, ami századokon * át nemzetünkre nehezedett, ma egyik legkétségtelenebb tanúsága nemzetünk életrevalóságának. Vértanúink nagyszáma gyászba borítja lelkűnket, de tanúsítja a hazájukat híven szeretők nagyszámát is. Ha visszagondolunk a múltnak nagy szenvedéseire, nem-e tűnnek fel aránylag csekélyeknek a közel múlt időknek bajai? Nem kell-e bizalommal tekintenünk a jövő felé, annak a tudatában, mily nagy küzdelmeket vívott meg e nemzet, hol sikerrel, hol sikertelenül, és ha balsiker volt osztályrésze, milyen szenvedéseket tudott elviselni hosszú időkön keresztül, megállva helyét, és ezel is kétségtelenül tanúsítva jogát a léthez, életrevalósághoz. Az ártatlanul szenvedett vértanuk kegyelettel őrzött emléke, minden szomorúsága mellett tehát kell, hogy lelkünkre nemesítőleg hasson. Sőt ma már bíztató és buzdító hatású is. Nemzet, a mely mindazt a szenvedést kiállta, a mely a magyarnak jutott osztályrészül, bebizonyította életrevalóságát. Magasztos és szent küzdelmeink vértanúi iránt érzett háládatos kegyelet és a múlt szenvedéseinek kíbírásából a jövőbe vetett remény érzete töltse be lelkünket, egész valónkat és a hozzánk közelebb cső küzdelem eyyík emlékünnepén elhangzott költői szavakkal avassuk föl ez emlékművet is: »Ne könnyeket, győzelmeket áldozzatok síranik fölött«. Az ünnepi beszéd elhangzása után Csengey Gusztáv tanár lapunk mai tárczarovatában olvasható ünnepi ódája következett, mely erős, de igaz színekkel festette a mai megalkuvó rendszernek törekvéseit s igen meghatólag emlékezett meg a vértanúkról. Ifj. Draskóczy Lajos tanár adta elő e gyönyörű költeményt teljesen átérezve azt s magával ragadva hallgatóit. Kubínyi Albert jubiláns egyházfelűgyelő átadta az emlék művet a Collegium fenntartó hatóságának s ennek nevében Gyürky Pál főesperes, mint a coll. igazgató választmány elnöke átvette azt," mindkettő megható beszédben. Báró Prónay beszédének befejezéseül a lepel lehullott az emlékműről, a mely egy vértanú alakját, akinek arcán a szenvedésnek és törhetetlen híthűségnek markans vonásai látszanak, és mögötte a hóhért a pallossal ábrázolja. Az alatta levő márvány táblán e sorok olvashatók : »Istent imádni s hazát szeretni tőlünk tanuljatok! Carafa 1637 évi eperjesi vértörvényszékének áldozatai: Zimmermann Zsigmond, Rauscher Gáspár, Baranyay Ferencz, Keczer Gábor, Sárosy Márton, Schőnlében György, Medveczky Sámuel, Feja Dávid, Székely András, Kovács Györyy, Bertók János, Palásthy Gábor, Radvánszky György, Feldmayer Simon, Weber Frigyes, Bezegh György, Weber Dániel, Fazekas, Lányi és 4 ismeretlen, öszszesen 24-en. Az eperjesi vértanúk emlékének megörökítésére közadakozásból emelte az eperjesi ev. collegium. 1908.» Az emlékmű talapzatára a következő küldöttségek helyeztek koszorút: Az Országgyűlés főrendiháza nevében Br. Prónay Dezső és Vályi János gk. püspök. Az országgyűlés képviselőháza: Hammersberg László. Az Országos függetlenségi párt: Szentiványí Árpád. Dunántúli egyházkerület : Gyurátz Ferencz püspök, Szeniczey Géza felügyelő. Tiszáninneni ref. egyházkerület: Révész Kálmán esperes, püspökhelyettes. Az eperjesi ág. h, ev. egyházközségek: Korbély Gáza lelkész. A késmárki ág. hitv. evang. egyházközség: Karátsonyi Zsigmond lyceumi igazgató. Sárosvármegye törvényhatósága: Tahy József alispán. Eperjes szab. kfr. város: Krayzeil Áladár polgármester. Abaúj-Tornavármegye: Puky Endre ' alispán. Sopron szab. kir. város: Bancsó Antal theol. | akad. tanár. Nyíregyháza r.-t. város: Leffler Sámuel I főgim. igazgató. Eperjesi Collegium és ifjúsága : Lud! mann Ottó. A theol.- jogi akadémia, főgimnázium és tanítóképezde. Eperjesi m. kir. posta- és távirdahivatal. Bártfai határszéli rendőrkapitányság: Bánó Iván határszéli rendőrkapitány. Eperjesi kir. kath. főgimnázium. Késmárki ág. h. ev. lyceum : Karátsonyi Zsigmond igazgató. Eperjesi gör. kath. tanitóképző-intéI zet. Sárosvármegyei Gazdasági Egyesület: Piller I Kálmán elnök. Eperjesi ev. Nőegylet: Sztehlo Já| nosné elnök és Mayer Endre. Budapesti Bethlen Gái bor-Kör : Mikler Károly dr. jogkari dékán. Ezeken kívül képviseltették magukat: A m. kir. s kormány (a miniszterelnök hivatalos megbízása alapi ján) Dr. Meskó László államtitkár, a magyarországi ! ág. h, ev. egyházegyetem Br. Prónay Dezső és Dr. Baltik Frigyes püspök, a bányai egyházkerület Zsilinszky Mihály v. b. t. t. felügyelő és Scholtz Gusztáv püspök, a dunánínneni egyházkerület Baltik Frigyes dr. püspök, a dunántúli egyházkerület Gyurátz Ferencz püspök, Szeniczey Géza felügyelő, a tiszai ! egyházkerület Szentiványi Árpád felügyelő, Zelenka i Pál püspök, az erdélyi ref. egyházkerület Péter Káj roly ref. lelkész, egyházkerületi titkár, a bártfai ág. h. ev. egyház Francz Vilmos lelkész, Tirscher István : egyházfelügyelő, az eperjesi orth. izr. hitközség, Debi recen sz. k. város Végh Gyula rendőrfőkapitány, Kisküküllővármegye Réz Mihály dr. tb. főjegyző, Liptóvármegye Joób Marczell alispán, Balló Rudolf főjegyző, Pereszlényi Zoltán szolgabíró, Andorkó Tamás pénzügyigazgató, Szepesvármegye Zsedényi Okolicsányi Ede orsz. képviselő, Mery Pál árvaszéki ülnök, Takács József törv. hat. biz. tag, Kisszeben sz. kir. város Havrillay Sándor főjegyző, Topperczer György ügyész, Kassai kir. jogakadémia Kérészy Zoltán dr. igazgató, Bálás Károly dr., E. Nagy Olivér dr. jogtaj nárok, Máramarosszigeti ref. jogakadémia Gergely [ György dr. jogtanár, Sárospataki ref. főiskola ifjúsága ! Papp József főiskolai szénior, Tóth Elek jogász-egye! sületi elnök, a soproni ev. főiskola Bancsó Antal j theol. akad. tanár, az eperjesi kir. törvényszék, az eperjesi kir. kath. főgimnázium Tóth Sándor dr. igaz-