Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-05-21 / 21. szám

1908 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ tí177 A gyülekezeti járulékokat tehát emelni nem szabad, a nyugdíjalapot meg növelni kellene. A kisfizetésüek megnyugtatására ezeknek jogot kellene adni tényleges fizetésüknél nagyobb nyugdíjigényre, a nagyobb fizetésüeknek meg teljes fizetésű nyugdíjt biztosítani. Csupa ellentmondás! Ezt vagy megszüntetni kell egy igényeket elutasító határozattal, ami azonban megnyugvást nem ád; vagy határt szabni minimumnak, maximumnak egyiránt s a teljes fizetésű nyugdíjmennyiség helyett kimondani talán azt, hogy a legkisebb fizetésű lelkész nyugdíja 2400 korona. Ezt felemeltetheti az illető 3500 koronára; a legnagyobb fizetésüeknek nyugdíjigénye meg 3500 koronára korlátoltatik, melyen túl menő fizetése a nyugdíjba nem számíttatik be; természetesen a fölös rész után befizetési járuléka sem lenne. Hogy ezek a fixirozott összegek hogyan módosítanák a mérleget, arról persze addig beszélni sem lehet, míg tájékoztatásul kitudva nem lenne: hányan óhajtanának, maguknak a jelenben 2400 korona helyett 3500 korona nyugdíjat biztosítani. Csak ennek megtudása után lehetne az alap emelésének módozatairól gondoskodni. Mivel pedig itt tekintetbe kell venni a gyülekezetek és áliam segély fizetőképességeit, a kettőt egyeztetni kellene. Most fel van véve a mérlegben gyülekezeti 2 %-os befizetési járulék 40,179'80 K; államsegély 31 %-ául 280,116; együtt 320,295"80 K. Nem lenne-e célszerűbb a gyülekezeteket, testületeket felmenteni teljesen az összes befizetési járulék alul, az álllamsegély °/o-át meg felemelni, például 39 %-ra. Ez esetben a nyugdíjintézet az államsegélyből 352,404 koronát kapna ; de a gyülekezetek 44,415 K befizetési járulék alul meg felszabadulnának, a nyugdíjintézeti alap mégis 27,873 koronát nyerne. Tekintve pedig azt a körülményt, hogy az ember könnyebben nélkülözi azt a dolgot, melyei sohasem bírt, mint a már meglevőnek elvesztését; könnyebben fogják a gyülekezetek eltűrni, ha az államsegélyből kevesebbet kapnak, eddigi terhükön meg könnyítés lesz; mintha többet kapnak segélyül, de terhük megmarad sőt neveltetik; tehát hiszem, hogy a gyülekezetek is az elsőt választanák. Amennyiben továbbá e terv ellen azt a kifogást tehetnék, hogy annak alkalmazása a nagyobb fizetést adó gyülekezeteken is segítene, talán a szegényebbek rovására; mert ezek államsegélyt úgy sem kapnának, holott nagy befizetési összeg engedtetnék el nekik; e kifogásra csak azt felelem: ami elvész a réven, megtérül a vámon, vagyis ezeknek előnyét könnyen el lehetne nézni; mert a nagyobb fizetést adó gyülekezetek, gyámintézeti címeken úgyis önként visszaadják az így nyert jutalékot az egyház céljaira. Erkölcsi tekekintetben meg csak nyernénk népünk előtt, ha nyugdíjintézetünk nem követelné tőle panaszos befizetéseit. Mert bizony fel van ez a nyugdíjjárulék nekünk panaszolva mindennapi kenyerünkkel eyyütt. S ha mi, midőn letörik erőnk, ezt mondhatnánk a mi népünknek: íme megvénhedtem, nem tudok köztetek többé munkálódni, nem leszek tovább terhetek, elmegyek félre, nyugalomra ; talán szívesebb Istenhozzáddal eresztenének oda, mintha még tehetetlenségünk idején is kényszerítve lesznek befizetéseikkel járulni eltartásunkra. En ci gyülekezetek befizetéseinek teljes megszüntetését és az államsegély °Uának felemelését indítványozom. (Folyt, köv.) | Egyetemes pénzügyi és jogügyi bizottsági ülés. 1 F. hó 12-én tartatott meg ez a nevezetes, messze kiható jelentőségű ülés Budapesten, Br. Prónay Dezső , elnöklete alatt, Dr. Baltik Frigyes, Zelenka Pál, Gyu! rátz Ferencz, Scholtz Gusztáv, Szentiványi Árpád, j Laszkáry Gyula, Dr. Zsilinszky Mihály, Ihász Lajos, j Dr. Sztehlo Kornél, Dr. Zsigmondy Jenő, Terray Gyula, Gyürky Pál, Haendl Vilmos, Geduly Henrik, Schleiffer Károly, Kaczián János, Isoó Vincze, Gr. Üchtritz Amadé, Dr. Kéler Zoltán és Bendl Henrik bizottsági tagok jelenlétében. Az ülés reggel 10 órától némi megszakítással esti 1A 8 óráig tartott. Tárgya: az államsegélynek a hármas célra leendő szétosztására nézve az egyetemes gyűlés elé teendő javasiat megállapítása volt. Az elnök megállapítván azt, hogy az ügyrend több bizottság együttes tanácskozásának lehetőségét biztosítja, az ülést megnyitotta s felkérte Dr. Zsigmondy Jenő előadót a kitűzött tárgyban javaslattételre. Az előadó ajánlja, hogy a m. é. egyetemes gyűlés jkvének 25-ik pontja alapján mindenekelőtt az az összeg állapíttassék meg, amely a nyugdíjintézet újjászervezése következtében válik szükségessé. Gyürky Pál ny. ügyvivő bejelenti, hogy újabb számítások és némely tervezett módosítás alapján a nyugdíjintézet nem a legutóbb nyomtatásban megjelent tervezetben megjelölt 285,000, hanem csak 240,000 K-t igényel az államsegélyből. Ehez képest a bizottság megállapodik abban, hogy az egyetemes nyugdíjintézet céljaira az államsegélyből 240,000 K. kihasítását fogja ajánlani az egyetemes gyűlésnek (vagyis kb. 27 °/o-ot,) E megállapodás alapján az egyetemes p. ü. bizottság előzetes számításainak figyelembevételével az egyházi adó csökkentéséi e 516,000 K, az egyetemes egyház és a 4 egyházkerület, valamint az összes esperességek közigazgatási költségeinek fedezésére pedig 147,200 K lesz fordítható. A további vita tárgyát most már az a kérdés képezte, hogy az egyházi adóteher csökkentése milyen kimutatás alapján és rendszerben végeztessék. Schleiffer Károly bizottsági tag írásban beadott javaslata alapján Gyurátz Ferencz, Sztehlo K., Gyürky P., Br. Prónay D., Terray Gy., Szentiványi Á., Haendl V., Zelenka P., Dr. Baltik F. és Geduly H. hozzászólása után abban történt megállapodás, hogy 1., Dr. Zsigmondy Jenő megbízást nyert az egyetemes egyházi adóalapról szóló szabályrendeleti javaslat készítésére, 2., hogy ezen szabályrendelet alapúi az 1904-ik évi adóbevallást vegye, 3., a tényleges kiosztás ezen szabályrendelet érvényre emelkedésével egyideüleg vegye kezdetét, 4., az államsegély a minden évben meghatározott időben történendő kiosztásig az egyetemes pénztár által kezeltessék, 5., az 1904-iki összeírás figyelembevételével a bányai egyházkerület 86,000, a dunáninneni 140,000, a dunántúli 164,000, a tiszai egyházkerület 126,000 K egyházi adócsökkentési összeget kapjon, 6., az egyes gyülekezetek közötti megosztást az állami adó 35 %-áig mérséklendő egyházi adózás céljaira az 1904-iki bevallási adatok szigorú megvizsgálásával, | igazságos arányban, az esperességek fogják eszközölni Szó volt arról is, hogy egyházi adócsökkentési j segélyben csak azon gyülekezetek részesíttessenek, a ; melyek a lelkész részére természetben kiszolgáltatott i földmunkát készpénzzel váltják meg. Azonban Haendl