Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-05-07 / 19. szám

IV. év. Nyíregyháza, 1908. május 7. 19. szám. ff EVANGELIKUS ORALLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó címére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYIREGYHÄZÄ. Ä lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 fillér. • Hirdetés ára oldalanként 40 korona. * TARTALOM-JEGYZÉK: Egyetemes nyugdijietézet. Krupecz István. — Egy kisded Játék. Wallrabenstein Jakab. — Ä Torzsán felállított első hazai evang. konfirmandus Otthon. — Äz »utasítás« a nem állami elemi népiskolákról stb. Kund Sámuel. (Folyt, köv.) — Belélet. — Pályázatok. — Hirdetések. EGYETEMES NYUGDÍJINTÉZET. Ä magyarhoni ev. papok nyugdíjának minden lelkészre nézve egyenlő összegben való megállapítását kivánó értelemben a hontmegyei teszérvölgyi ev. papi gyónó kör nevében is múlt év őszén volt alkalmam az „Ev. Őrálló" lapunkba beküldeni egy „szózatot." Most, hogy nagyérdemű egyetemes nyugdíjintézeti ügyvivőnk nagyszorgalmú, de az egyenlő nyugdíj létesítését gátló javaslata megjelent: nevezett papi Kör 9 lelkésze ismét együtt lévén, újra csak az egyenlőség mellett nyilatkozott és megbízta afólirottat, hogy annak szószólója legyen. Vagyok, azaz törekszem lenni. S bár amaz említett „szózat" érveit nem fejtegetem ezúttal, mert hiszen tudom, hogy be vannak azok írva a „szeretet-, jog- s igazságért" hevülő szív tábláira s ott honolnak azok az ész szavában is, mely — egyéb között — egy egész ev. egyházkerületi közgyűlés „tiltakozását", továbbá az egyenlő eddigi s gyümölcsözött tagdíj s más járúlékbefizetést, az állami és egyéb szintén gyümölcsöző hozzájárúlást, főképen pedig a megkérdezett érdekelt papok többsége nyilatkozatát komolyan s alkotmányosan mérlegelni hivatott: mégis és tovább is kérve-kérem a többség szavazatával szemben álló testvéreket, a kisebbséget: ne hagyják el s ne tegyék anyagilag s lelkileg (szelíden hogy is fejezzem ki magam ?) kikezdettekké, megrövidültekké az amúgy is rosszabb életsorba került kisfizetésű testvéreket az áldás jegyében vajúdó közös szerzemény osztásánál! Gondolják meg, az egekre kérem, még azt is, hogy a r. kath. egyház papjainál is hazánkban egyenlő a nyugdíj, tekintet nélkül arra, hogy az illető papnak 2000 vagy 6000 korona az évi javadalma! És mi egymás iránt, a szeretetben megfogyatkozánk? nálok rosszabbak lennénk? Nem. Nem leszünk, ne legyünk. Távol álljon tőlünk úgy az önzés, mint az irigység. Ne engedjük, hogy a mikor Róma azt mondja papjának: hív szolgám! szolgálatod első decenniumán belül, ha bármikor megrokkansz, évi 1200 kor. nyugdíjat kapsz, azontúl pedig igényed növekszik évi 20 koronával a határpontig, a mikor feljuthatsz 2400 koronáig, — ugyanakkor Wittenberg reformáló szelleme magyar földön így szólna példáúl (bocsánat, hogy névszerint említek ev. papi állásokat) a rákospalotai vagy a szeghegyi ev. lelkipásztoroknak: ti, mivel 8000 korona a fizetésiek, annyi legyen a nyugalomdíjatok is. Ä szegény kongruás papokat pedig ugyanezen szellem így feddené: Ne irigykedjetek (olv. Javaslat 12. 1.); nyugodjatok bele, mivelhogy „nem vittétek keresztül a fizetések egyenlőségét." (Olv. Javaslat 10. 1.) Ä nyugdíj amúgy is a halál felé vezető út, törekedjünk azért egyenlősítésre legalább a nyugdíjnál. Szeretnék hozzászólani ahhoz is, hogy mint történhetett az, hogy a papi .kongrua 1600 vagy mondjuk 2400 koronáját valami Eldorádó helyen 3470, 3550, 3600 sőt 4390 koronára felbecsülhették (Olv. J. 25. 1.), szeretnék továbbá hangosabb kifejezést adni abbeli fejfájásomnak, hogy a különböző nyugdíjösszeg megállapítását ajánló Javaslat példáúl a balassagyarmati ev. lelkész s egyszersmind dunáninneni evang. nagyfelelőségű s nagymunkájú püspöknek — püspökömnek — 2860 koronánál több nyugdíjat nem juttat, ha már különbözőségről van szó, de hát ne tárgyaljuk e kérdéseket, e nehéz kivételeket, legyen inkább szabad a keresztyén s testvéri szív édes reménységében azt feltételeznem és bizton állítanom, hogy a rákospalotai testvér sokkal gavallérosabb s a szeghegyi is sokkal áldottabb szívű (s ilyenek lesznek többen . . . sokan — hiszem —) hogy-