Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-04-02 / 14. szám

119 EVANGELIKUS OR ÁLLO 1008 vasasát. Végül Kiss Lajos nagyalásonyi lelkész Áb­rahám a Santa Clara augusztinus szerzetesnek Anselm máriaczelli apát felett tartott halotti beszédét ismertette. A somogyi egyletben Balogh István és Mester­házy Sándor a tervezett Magyar Postilláról értekeztek s az egylet a netán összeülendő zsinatnak ajánlja a paritásnak a legfelsőbb fokon is megvalósítását az egyetemes püspök személyében. A kemenesaljai egylet egyházmegyei belmisszíói egylet szervezésén fáradozik és Hutter Zsigmond is­mertetése alapján az egyetemes énekügyi bizottság pótfüzetével foglalkozott. A soproni felső egyházmegye lelkészi kara elfo­gadta Payr Sándor theol. akad tanár indítványát s azt a kerületi és egyetemes lelkészi értekezletek elé is felterjeszti, mely azt célozza, hogy a vallásegyenlőség törvényének olynemű megsértése ellen, mint a minő volt az országgyűlésnek az úrnapi körmeneten való részvétele, teljes erőnkből tiltakozunk. Lőw Fülöp je­lentést tett az egyházmegyei belmisszíói egylet műkö­déséről s elhatározta, hogy minden évben belmisszíói ünnepéllyel egybekötött vándor gyűlést fog tartani. A tolnakölesdi kör a mellett küzd, hogy a zsinati törvényrevisiója alkalmával mondassék ki a közmunka kötelező megváltása. A tolnabaranyasomogyi testvérek fizetésük ren­dezését sürgetik. Óhajtják a stóla megváltását. Tör­vénybe akarják iktatni a püspöknek adandó azon jogot, hogy ahol a gyülekezet fél év elteltével nem választ lelkészt, oda a püspök nevezhessen ki lelkészt. Indít­ványt terjeszt fel, hogy az egyházi adókulcs igazságos alapokra fektetíessék s az összes járulékok az állami adók módjára kerületenkint vagy egyházmegyénkint egy helyre legyenek befizetendők. Ugyancsak innen indul­tak ki ama indítványok, melyeknek egyike az iskolai vagyont minden eshetőségre az egyháznak akarja biz­tosítani, a másika pedig arra céloz, hogy a parochiális földek adassanak el örök áron s a tőke kamatai ké­pezzék a lelkész jövedelmét. A veszprémi testvérek az államsegély felosztásá­nak, a lelkészi nyugdíj-ügy és lelkészi fizetés rende­zésének kérdéseivel foglalkoztak, óhajuk az, hogy a lelkész 40 évi szolgálat után — bele számítva a káp­láni éveket is — feltétlenül megkapja nyugdíját. E végből azt kívánja, hogy a nyugdíjintézetnek a segéd­lelkészek ís tagjai legyenek, de helyettük az egyház­község fizesse a járulékokat. Ezen kívül ezen lelkész­egylet minden fokon bizottságokat óhajt szervezni, melyeknek feladata volna az 1848: XX. t.-c. végrehaj­tása érdekében mozgalmakat indítani és tevékenységet kifejteni. A kerületi lelkész-egyesület az egyházmegyék által beterjesztett indítványok legnagyobb részét ma­gáévá tette, de a tolnai-kölesdi körnek a közmunka kötelező megváltására, a tolna-baranya-somogyi lel­készértekezletnek a lelkészi stóla megváltására, a püs­pöknek adandó kivételes lelkész kinevezési jogra, az egyházi vagyonkezelésnek központosítására, a lelkészi földek eladására vonatkozó indítványait az egyházke­rületi lelkészértekezlet, tekintettel arra, hogy azok gyü­lekezeteink önkormányzati jogait érzékenyen sértik s határozathozatal tárgyát tulajdonképen nem képezhetik, nem fogadta el. Még Scholcz Ödön ágfalvai lelkész külmissziói jelentését, Zábrák Dénes soproni lelkésznek »Belmisz­szió és a Kerületi árvaház« cimű előadását hallgatta meg a közgyűlés. Az árvaügy rendezésére nézve az előadó helyesli a gyámintézet által e téren megindított mozgalmat, de kerületi árvaházakon kivül egyetemes árvaház létesítését is erőnfelüli vállalkozásnak, egy csupán az árvák gondozására és elhelyezésére szol­gáló intézmény szervezését pedig a kellő erkölcsi fel­ügyelet hiánya miatt célhoz nem vezetőnek tartván, leghelyesebbnek vélné a dunántúli kerületi árvaháznak. Sopronban való létesítését, az ottani gyülekezeti árva­ház kibővítése által oly formán, hogy a kibővítésre kéressék fel a soproni gyülekezet s a kibővítés folytán ott elhelyezhető 30 árva után fizessen az egyházkerü­let fejenként 400 K-t! (Szegény kongruás papok, jut-e nálatok ennyi egy gyermekre?) A lelkész-egyleti közgyűlés utolsó pontja volt a számadások jóváhagyása. D) Tiszai egyházkerület. A tiszai egyházkerületben még csak néhány egy­házmegyében működik a lelkészi értekezlet. 1. Gömöri lelkésztársaink külön kisebb körökben is össze szoktak jönni az Úri szent vacsora élvezése végett s egyszer összesereglik az egész nagy egyház­megye papsága, a midőn istentisztelet s az Úri szent vacsorának vétele után megkezdődik a tanácskozás mindig gazdag tárgysorozat fölött. A gömöri egyház­megye főesperese, Terray Gyula, mint elnök az érte­kezletetet hosszabb beszéddel szokta bevezetni, mely­ben egyházunk nagyjairól szokott megemlékezni. Ez évben Ruyter Mihály, Tököly Imre és II. Rákóczy Ferencz emlékét újította fel a tartalmas és érzésteljes megnyitó. Az értekezlet évről-évre képviselteti magát úgy a »Luther Társaságnak«, mint a »Protestáns Irodalmi Társaság« gyűlésein s azoknak lefolyásáról jelentést tétet magáról. így történt ez idén is. Az értekezlet helyesli a liturgia egységesítésének eszméjét és annak megvalósításán bizottságok útján fáradozik. Kegyelettel hódolt néhai Reuss Lajos volt nagyrőcei lelkész emlékének. Meghallgatta Stempel Lajosnak a konfirmációról szóló jelentését. Felkérte az értekezlet a lelkészeket életrajzuknak megírására és benyújtására. Foglalkoztatta még az értekezletei az új tűzkárbiztosítási szerződés, a lelkészi fizetések rende­zése, az országos evang. nőegylet létesítésének ügye s a gályarabok emlékének megörökítésére célzó felhí­vás, mely célra értekezlet megszavazott 10 koronát s felhívta tagjait is az adakozásra. 2. A hegyaljai egyházmegye lelkészi kara a li­turgia egységesítése tárgyában csak annyit mondott, hogy azt a felekezeti jelleg kidomborítása szempontjá­ból célszerűnek látja. Az országos evang. nőegylet alakításának eszméjét helyesli s megígéri annak ke­resztülvitele érdekében szellemi és anyagi támogatását. Az 1848. évi 20. t.-c. végrehajtására vonatkozó igé­nyünket továbra is fenítartja; a 3 millió államsegélyt törvényben kívánja biztosíttatni. Kívánja az értekezlet, hogy a kongrua-törvény még a jelen parlamenti cik­lusban oly képen módosíttassék, hogy a lelkészfizeté­sek 2400 koronára emeltessenek megfelelő korpótlék­kal. Követeli az értekezlet, hogy a jogegyenlőség és viszonosság részletes törvényes intézkedésekkel bizto­síttassék, a sérelmek pedig a kormány által haladék nélkül orvosoltassanak. A képviselőháznak az Úrnapi körmenetben való részvételére vonatkozólag az érte­kezlet csatlakozott a soproni felső egyházmegyei lel­készi értekezlet indítványához. (Vége köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom