Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-03-08 / 10. szám

84 EV ANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1907 hogy a mennyiben előbb vegyes vallású szülők egyikének áttérése következtében a házasfelek egyvallásúakká lettek, az esetben a 7-ik életévet túlhaladott, de még a 18. évet be nem töltött gyermekek is az 1868: LIII. t.-cikk 3—8. §-aiban körülírt módon — de csakis a gyámhatóság beleegyezése mellett — a szülőknek immár közös vallására térhetnek át. Ha ellenben az áttérés nem tette a szülőket egyvallásúakká, akkor az áttért házasfélnek az áttéréskor már 7-ik éven felül levő nemebeli gyermekei csakis 18. életévük betöltése után térhetnek át arra a vallásra, a melyre atyjuk vagy anyjuk áttért. A vegyes házasságból származott vagy ez után származó gyermekek vallására nézve jelenleg az 1844: III., 1868: LIII. és az 1894: XXXII. t.-cikkek tekintendők jogforrásul. Téves ugyanis azoknak álláspontja, a kik az 1844: III. t."-cikk jogi hatályát, sőt bizonyos — bár ritka — esetben gyakorlati alkalmazhatóságát tagadják. Az 1844:111. t.-cikk 1. §-a szerint ugyanis „azok, kik 18 éves koruk eléréséig az evangelica vallásban neveltettek, a nőszemélyek pedig férjhezmenetelök után, habár még ezen időkort el nem érték is, sem maguk, sem maradékaik vallásos kérdés alá többé nem vétethetnek". Tehát e törvénycikk szerint vegyes vallású szülők bármelyik fél vallásában neveltethették összes gyermekeiket s ezzel a ténynyel vallásukat megállapíthatták. Kétségtelen, hogy ez a törvénycikk nemcsak a múltra, hanem a jövőre nézve is intézkedett, hiszen bevezető soraiban az 1791: XXVI. t.-c. „bővítéséről", „módosításáról" beszél. Tagadhatatlan tehát, hogy az 1868 : LIII. t.-cikk az 1844: III. t.-cikkre is utal, a mikor 17. §-ában azt mondja, hogy „a jelen törvény életbelépése előtt kötött vegyes házasságokból született vagy születendő gyermekek vallásos nevelésére nézve azon törvény határozata marad érvényben, a mely az ily házasságok kötése idejében hatályban volt". Előfordulhat tehát az az eset, hogy 1868 előtt kötött vegyes házasságból származott egyének neveltetésüknél fogva evangélikusok, jóllehet keresztlevelök szerint róm. katholikusok. Véleményünk szerint tehát ilyen esetben az anyakönyvi kiigazításnak semmi akadálya sem lehet. A vegyes házasságból született gyermekek vallását illetőleg az 1868: LIII. t -cikk 12. §-ának az a rendelkezése, hogy a fiak atyjoknak s a leányok anyjoknak vallását követik (sexus sequitur sexum) és hogy az ezzel ellenkező szerződés, téritvény vagy rendelkezés jogerővel nem bír, az 1894." XXXII. t. cikk 7. § a szerint már imperative csak az 1894: XXXII. t.-cikk hatálybalépte előtt, vagyis 1895 október 1-éig kötött házasságból született vagy születendő gyermekek vallásos nevelésére nézve mérvadó, mert az 1894. évi XXXII. t.-c. hatálybalépte után, vagyis 1895 október 1-je óta kötött vegyes házasságból származó gyermekek vallására nézve a hivatkozott törvénycikk 1—3. §-aiban a következőképen rendelkezik : 1. §. Bevett vagy törvényesen elismert különböző vallásfelekezetekhez tartozó házasulok, házasságuk megkötése előtt egyszersmindenkorra megegyezhetnek arra nézve: hogy gyermekeik valamennyien az atya vagy az anya vallását kövessék, illetőleg abban neveltessenek. A megegyezés csak akkor érvényes, ha kir. közjegyző, kir. járásbiró, polgármester vagy főszolgabíró előtt, a megállapított alakszerűségek mellett jön létre.

1 A kir. közjegyző előtt létrejött megegyezés közokiratba foglalandó. A többi hatóságok előtt létrejött megegyezés alakszerűségeit, valamint a megegyezés anyakönyvi nyilvántartása körül követendő eljárást a vallásés közoktatásügyi, az igazságügyi és a belügyminiszter rendeletileg szabályozzák.

2 2. §. Az 1. §-ban körülírt megegyezés hiánya esetén a gyermekek szülőik vallását nemök szerint követik, illetve abban neveltetnek; a mennyiben ez a vallás a bevettek, vagy törvényesen elismertek közé tartozik. 3. §• Az 1. §. szerint létrejött megegyezés később csakis az esetben változtatható meg: ha különböző vallású felek közül valamelyik fél a másik házastárs vallására tér át, úgy, hogy a házasság egy vallásúak házasságává válik. Ez esetben a megegyezés ugyanazon alakiságok mellett, de csupán oly irányban változtatható meg, hogy a születendő, valamint a hetedik életévét még be nem töltött összes gyermekek most már valamennyien a szülők közös vallását kövessék és abban neveltessenek; a hetedik életévet pedig már túlhaladott, de az 1868: LIII. t.-cikk 2. §-ában megszabott életkort még el nem ért gyermekek, az idézett törvénycikk 3—8. §-aiban körülírt módon a szülők vallására térhetnek át, de csakis a gyámhatóság belegyezése mellett. A vallás- és közoktatásügyi, igazságügyi és belügyi m. kir. minisztereknek 1674/1895. sz. rendelete szerint — mely rendeletnek 7. §-a kimerítően intézkedik az eljárásról — a gyámhatóság a hét éven felüli gyermekek áttérésére ilyen esetben csak akkor adhatja meg az 1 E hatóságok mindegyike önálló, egymástól független hatáskörrel bír; közöttük sorrend nincs, tehát ha például az egyik a személyazonosság kellő igazolásának hiánya miatt a jegyzőkönyvfelvételét megtagadja, az ugyanazon székhelyen levő másik, szintén jogosult hatóság, pl. főszolgabíró vagy polgármester köteles eljárni. Kimondja ezt a m. kir. belügyminiszternek 4319/1898. sz. rendelete is. Konkrét esetben a m. kir. belügyminiszter, egyetértésben a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterrel, kijelentette, hogy se külföldiek, se horvát községi illetőségű magyar állampolgárok a gyermekek vallására nézve az 1894: XXXII. t. cikk alapján érvényes egyezségre nem léphetnek; továbbá megegyezés csak a magyar hatóságok előtt köthető, tehát magyar állampolgárnak külföldi hatóság előtt kötött megegyezése nem érvényes; végül a szoros értelemben vett Magyarország területén Horvátországban községi illetőséggel bíró szülőktől született gyermek vallása a magyar anyakönyvbe nem jegyzendő be, mert az egyházpolitikai törvények hatálya Horvátországra nem terjed ki. (L. bővebben : Evang. egyh. ós isk. lap. 1901. évf., 469. 1.) 2 L. 1895. június 29-iki 1674. V. K. ein. sz. vallás- és közoktatásügyi, igazságügyi és belügyi miniszt. rendeletet, a gyermekek vallására vonatkozó megegyezések és nyilatkozatok alakszerűségének, az azok anyakönyvi nyilvántartásánál követendő eljárásnak és a gyámhatósági beleegyezés mellett való áttérésnek szabályozása tárgyában (1895. R. T. I., 687. 1.); továbbá 1896. május 11-iki 23,167. sz. pénzügyminiszteri rendelet, a gyermekek vallása iránt létrejött egyezségekről fölvett jegyzökönyveknek és közjegyzői okiratoknak, továbbá a gyermekeknek szülőik közös vallására leendő áttérhetése iránt a gyámhatósághoz intézett beadványoknak bélyegmentesítése tárgyában (1896. R. T. I., 1176. 1).