Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-12-12 / 50. szám

19vx7 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 441 maguk is azt állítják, hogy a szellemek nyilatkozatait tartózkodással kell fogadni ós szigorúan kell megbírálni. Például a budapesti szeánszokon a szellemek nyilatkozatait csak akkor fogadják el, ha nem ellenkeznek azokkal az erkölcsi elvekkel, melyek Krisztus örök értékű tanításaiban foglaltatnak, s melyek tanításaiknak alapját képezik. Ezt bizonyítani látszik az idézett folyóirat IX. évfolyamának 4. száma, melynek közleményeit ide iktatom, mint következik. Húsvéti szózat. Oly szépen, oly hitteljes meggyőződéssel s könyet "fakasztó íhlettsóggel értekezik a Krisztus keresztjéről, ezzel kapcsolatban bűneinkről s a megtérés szükségességéről, hogy az olvasó hajlandó feltenni, miszerint valamely elsőrangú egyházi író tollából került ki ezen hitépítö elmélkedés. Önmunkálkodás. Szintén épületes, kegyes hangon tartott elmélkedés. Lelki munkásságra, öntevékenységre buzdítja az embert, hogy a lélek a durva anyagtól minél függetlenebb legyen s az ember önmaga kitartással, önmegtagadással, önmérséklettel egyengesse az örök tökéletességre vezető ösvényt. Egy másik közlemény cime: Csevegés a szellemvilágból, Béla írómedium útján. Majd egy másik az igazság felismeréséről szól. József és Antal médiumok beszélgetése ez; allegória formájában értekeznek az igazságról s a párbeszéd lendületes vitává lesz, míg végül mindkettő annak beismerésére jút, hogy az igazságot csak keressük, de teljesen magunkévá tenni e gyarlóság állapotában nem tudjuk. A Krisztusi erkölcs, Jézus hegyi beszédének magyarázata; ezen cikk a mindennapi élet harcában küzdő embert magasabb erkölcsi törvények szemelőtt tartásával tanítja a tévedések leküzdésére s az eszményi jóság gyakorlására. Végül telepatikus közlemények zárják be az érdekes füzetet. Kérdés már most, hogy az ismertetettek után mi az, ami a spiritiszták tanából keresztyén szempontból megállhat és mi az; ami elvetendő? Váljon kezet foghat-e a józan keresztyénség a spiritizmussal, vagy mint felekezeti határokon kívül álló irányzatot teljesen ignorálni kell-e? Maga a spiritizmus, amint látszik, nem szakit a keresztyónsóggel ós bár dogmákra nem hivatkozik, de a bibliát s a Krisztus váltság munkáját a legnagyobb tisztelettel fogadja el az erkölcsi megtisztulás alapjáúl. Morális irányzatával tehát csak rokonszenvet kelthet minden keresztyén emberben. Tovább menve, meg kell hajolnunk az emberi lélek móltóságáról alkotott azon felfogása előtt, melynél fogva a lélek élete, működése, alkotása messze túlszárnyalja az anyagi világot s fényes tündökléssel trónol a mulandó por, a változó testiség felett. De már a szellemvilág létét, oly értelemben, mint azt a spiritiszták vallják, el nem fogadhatjuk. A spiritiszta misztérium idegen mi tőlünk, a lólekidózós, a lólekkóborlás s hazajáró lelkek szuggeszciója nem egyeztethető össze a keresztyénségnek a feltámadásról ós a lélek örök életéről vallott ideális tanával. Bármily szépen mondja is egy spiritiszta író: „Az ember nem egy kéjes éj múló álma, a véletlen müve, mely csak addig tart, míg a véletlennek tetszik, hanem lénye örök volt, örökké lesz. Erősen hiszem, hogy egyéni lelkem azaz amaz anyagiatlan eróly-komplexum. mely az anyagban megtestesül, anyag ós erélyparányok felszívódása által a testet építi, szervezi ós lelkesíti, hogy ez az egyéni lélek már többször itt volt a földön, „A másvilág a lélekre az, ami a madárnak a téli vándorlás, ott nem énekel, nem költ, pihen ; visszajöttóvel megújúl a szerelem, a dal, a munka." (Dietrich Gyula: Az élet titka.) Ez nem más, mint a lélekvándorlás, az egyéni lélek örök körforgása, ez a purgatoriumi bűnhődés, ez egyenlő az elkárhozással; mi pedig azt hisszük, hogy a lélek megdicsőül s jutalmát elnyerve, Istennél az örök béke és nyugalom honában pihen. Mi azt állítjuk a túlvilágról, mit Ábrahám mondott a dúsgazdagnak: „És mindezek felett mi közöttünk ós ti közöttetek nagy közbevetés vagyon, annyira, hogy akik akarnának innét ti hozzátok általmenni, nem mehetnek, sem pedig onnét ide nem jöhetnek." (Lukács 16, 26.) Az isteni kijelentés hitén álló keresztyénség azt tanítja, hogy „az igaz ember hit által ól. A hit pedig az olyan dolgoknak valóságuk, a melyeket reményiünk és a mely dolgok nem láttatnak, azoknak bizonyos mutatójuk." (Zsid. 11, 1.) Mindazáltal a keresztyénség a haladó kor napfényre hozott igazságai elől nem zárkózik el, elismeri a kutató tudomány vívmányainak nagy becsét, az emberi tökéletesedésre való nagy horderejót. De mint maga a vizsgálódó tudománjr, úgy a magasabb világban szemlélődő hit is megőrzi móltóságát, sáncait nem adja fel, fegyvereit nem rakja le a modern kor sokféle beteges elméletével, a túlizgatott, roncsolt idegzetű embertömegek magasabb babonájával s így a spiritizmussal szemben sem. Fenyves Ede. TANÜGY. Apponyi és a szerzetes főigazgatók. A Pesti Napló közli a következőket: A következő sorokat kaptuk: A „Pesti Napló* november 24-iki számában meg volt írva, hogy gróf Apponyi közoktatásügyi miniszter Bozóky Árpád interpellációjára adott válaszában azt állította, hogy az eddigi gyakorlat szerint három szerzetest szoktak kinevezni főigazgatóknak és pedig Kassára, Szegedre ós Nagyváradra. Ez nyilvánvaló tévedés. Kassán Szieber Ede volt a főigazgató. aki negyven évnél is tovább szolgált, elődje Dunay Ferenc szintén világi ember volt. Az is tévedés, hogy rendszerint három főigazgatói állást töltöttek be szerzetesekkel, mert csak kettőt alkalmaztak belőlük. Várady Károlyt is csak azért nevezték ki főigazgatónak, mert ösmeretes dolog volt, hogy Nátafalusy Kornél ós Platz Bonifác főigazgatók rövidesen megválnak állásuktól. A tény az, hogy Apponyi rövid közoktatásügyi minisztersége alatt hamarosan kinevezett két szerzetest főigazgatónak, a hires Mázy Engelbertet Kassára ós egyet Nagyváradra. De mindezek után Apponyi így folytatta beszédét: »Miután Szegeden sok a protestáns iskola, változtattam az eddigi renden ós Szegedre világi főigazgatót neveztem ki; Kassára, mert csak két protestáns iskola van, egyházit." Először, hogy érthetővé tegyük Apponyi mondatát, meg kell jegyeznünk, hogy Szeged ós Kassa kifejezésen a szegedi ós kassai tankerületet kell érteni. Ez azonban kisebb baj. Nagyobb baj az, hogy a szegedi tankerületben egyetlen egy protestáns iskola sincsen. A kassai kerületben nem kettő van, mint Apponyi állítja, hanem három : az eperjesi