Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-11-28 / 48. szám

19vx7 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 427 munkás-kérdés, ez most az a csatamező, hol az egyes tudományok s vallások összemérik fegyvereiket. Győztes bizonyára az lesz, amelyik a szociális probléma megoldásában legtöbbet tesz. Nekünk is résen kell lenni. A társadalom, az állam, egyház testén fel-feltünö kórtünetek orvoslása a keresztyén embernek nemcsak joga, hanem szent kötelessége is. Nevelni kell azért a nemzedéket a keresztyénség Krisztusának vallásában, melynek erkölcsi törvényei a világ mindenrendü és rangú problémája megfejtésének egyedüli biztosan ható eszköze, mindenkit tökéletesen megnyugtató és kielégítő zsinórmértéke. Bele kell csepegtetni a fogékony lelkekbe az evangyóliom igazságait, akkor ezek önként szabadon rányomják ker. erkölcsi bélyegüket a társadalom mindennemű törekvéseire. S kik vannak erre leginkább hivatva, mint az Úr szőlőjének munkásai, a papok és tanitók. Ezt azonban csak úgy érhetjük el sikeresen, ha mi is át vagyunk hatva a Krisztus szellemétől s mi is tanúlmányaink tárgyává tesszük korunk társadalmi problémáit, ezek között első sorban hazánk szociális, munkás ós gazdasági viszonyait. Nagyfontosságúnak tartom ennélfogva különösen a közép- ós felső-iskolákban eme kérdésnek gyakorlati életbevágó ismertetését, a theelogiákon a munkás és gazdasági szak felállítását. Az iskolák tanítói ós nevelői, korunk munkás viszonyait megismertetve, mutassák meg a mai szociális világba kilépő ifjúnak ama irányt, amely felé haladni kell, világosítsák fel ama eszközök felöl, melyekkel harcolva — a baj orvoslása érdekében — biztos diadallal harcolhat. Fontosnak tartom továbbá gazdasági körök, munkás otthonok, könyvtárak, olvasókörök alakítását, ismeretterjesztő felolvasások rendezését s nem a nép lelkét megmételyező erkölcstelen kétfilléres iratoknak bűnre csábító, a bűnt kiszínező újságoknak, hanem keresztyén szellemű s hazafias néplapok lótesülését ós fokozatos terjesztését. Ily irányban munkálkodva az Amerikába való kivándorlásnak is — mely egyenesen szociális baj kifolyása — elejét ve-* hetjük. Törekedni kell az állami törvények ker. szellemben való megvalósítására (munkás-törvények, nemzeti ipar, kereskedelem szabályozása), illetve új törvények hozatalára (munkabér, nagybirtok egy részének parcellázása s bérbeadása, hitel-, fogyasztószövetkezetek, vasárnapi munkaszünet). Tehetségüak szerint hassunk oda, hogy a tőke tulajdonosa a munkást ne rabszolgának tekintse, s neki — „a munkás érdemes a maga jutalmára" Krisztusi elvből kifolyólag — megfelelő bórt adjon. Másfelől a munkást világosítsuk fel ama ker. igazság felől, hogy: „aki nem dolgozik, az ne is egyék" ós hogy a múló anyagi jutalmat örök erkölcsi jutalom váltja tel. Általában a munkás ós munkaadó, munka ós bór közti viszonyt, földmivelő, államfórfiú törekvését mind, mind ker. szellemben kell megítélni. Egy jeles tudós így kiált fel: Hogyha mindnyájan keresztyének volnánk, szociális bajról soh'se volna szó.

u Bizony sokan csak névleg keresztyének, bitorolván azt a nevet, mely a Krisztustól eredt. „Szegények mindenkor vágynák veletek" — azt mondja a világ Megváltója. Ne az egyik, vagy másik osztály megsemmisítésére kell törekednünk. Emelni kell az alsó néposztályt, a felsőbb osztály porbarántása nélkül. Mindeme törekvések véghezvitele ugyan nem könnyű feladat, annyit azonban előre jelezhetek, hogy a szociális munkás kérdés, szociális társadalmi baj és osztályharc a keresztyén vallás erkölcsnemesítő eszköze ós hatása nélkül megoldható nem lesz. Sőt egész határozottsággal kimondhatom, hogy amily mórtékben betölti az állam ós népe — a Krisztus evangyólioma alapján — keresztyén valláserkölcsi hivatását, annál inkább növekszik az általános közjólót, vagy amily mértékben oszlik a névleg keresztyének száma, oly mértékben oszlik a szociális baj is. V. ö.: „Zeitfragen des christlichen Volksleben", irta: H. Geffken. Dr. Wolfner Pál: „A szociálizmus története ós tanításai. D. Mathias von Nathusius : „Was ist der Socialismus?" Schön József: „A szociálizmus ismertetése." D. H. Fr. Soden: „Reform, u. sociale Frage." Jul. Werner : „Sociales Christentum." Dr. Szilvek Lajos: „Vallás ós Szociálizmus." Dr. Martensen: „Der ethische Socialismus." Paris Frigyes: „Földreform." Vértesi Zoltán. B E L É L E T. A soproni ev. liceum fennállásának 350 éves jubiláris ünnepélye az intézet múltjához ós jelenéhez méltó módon, protestáns egyszerűséggel, melegséggel és tartalmassággal folyt le. Az ünnepre a városba érkezett Molnár Viktor államtitkár is a kormány képviseletében. A jubiláris ünnepség csütörtökön reggel istentisztelettel kezdődött, melyen Molnár államtitkár, Baán főispán, Toepler polgármester, Gyurátz Ferencz dunántuli püspök, Hajas Antal alispán, a vármegyei tisztikarral, Röhn Alfréd vezérőrnagy a helyőrségi tisztikar küldöttségével, a hatóságok, testületek, az egyházkerület összes esperesei és lelkészei ós nagyszámú közönség jelentek meg. Brunner János ev. esperes imája után Gyurátz püspök ünnepi beszédet mondott, majd a templom énekkara egyházi dalokat adott elő. A templomból az ünneplő közönség átvonult a líceumba, ahol Poszvók Sándor föintózeti igazgató mondott megnyitó beszédet, üdvözölvén egyúttal Molnár Viktor államtitkárt. Utána Hetényi Lajos, az intézet tanára, mondott emlókbeszédet, kiterjeszkedvén az intézet negyedtólszázados múltjára. Payr Sándor tanár nagy hatással szavalta el ez alkalomra írt ünnepi ódáját. Molnár Viktor államtitkár megköszönve az üdvözlést és az intézet vezetőségét a kormány jóindulatáról biztosítva, a jubileum alkalmából Gyurátz püspököt, az intézet tanárait és tanúlóit üdvözölte. Az óljenzóssel fogadott üdvözlő szavakra Gyurátz püspök mondott köszönetet, örömét ós köszönetét fejezvén ki, hogy a kormány együtt ünnepel az egyházzal, Az ünnepet a Himnusz elóneklósóvel rekesztették be. Délben a kaszinóban banket volt, amelyen Gyurátz Ferenc püspök köszöntötte fel először a királyt, majd a kormány képviselőjét. Molnár Viktor államtitkár Gyurátz püspököt, mint a magyar közélet és az evangélikus egyház lelkes fórfiát éltette. Felköszöntőt mondtak még: Baán Endre főispán, Csizmazia Endre képviselő és mások. Üdvözleteket tolmácsoltak Dobrovits Mátyás pozsonyi egyházi felügyelő, Ludmann Ottó, az eperjesi kollégium igazgatója, Tury Etele pápai igazgató stb. Az ünnepély alkalmából Payr Sándor theol. akad. tanár külön fü-