Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-11-21 / 47. szám

418 EVANGELIKUS OR

ÁLLO 1907 Angol- és Franciaországban a 18-ik század nagy gazdasági átalakulást hozott létre. „A régi földbirtokos nemességgel szemben mindenütt egy vagyonos polgári osztály keletkezik." A gazdasági érdeket felváltja az ipari érdek. Franciaországban azonban a régi rend nem mond le egykönnyen a maga kiváltságairól. Ezen küzdelem megnyilvánúlása a francia forradalom, mely előbb a demokratizmus, később a liberalizmus jelszava alatt folyt le. A teljes és tökéletes egyenlőség idealizmusa háttérbe szorul a szabadság fogalma előtt, mely a természeti törvények alapján a gyengébbeknek az erösebbek által való legyőzését hirdeti. E században találja fel Hagreavesz a fonógépet. James Vatt pedig a gépüzemet rendezi be (1769). A tudomány vívmányait ipari célokra használják fel. Az ipari forradalom, a gépek feltalálása teremtette meg az ipari munkás osztályt, illetve proletariátust. S az öntudatos, nagyobb tömeget felölelő, szervezkedett szocializmus tidajdonlcépen ott kezdődik, ahol a gépüzeni átalakítja a termelést és az ipari munkásosztályt teremti meg. Ez pedig a 19 ik század elejére esik. Sokan azt bizonyítják, hogy Jézus és az első keresztyének is szociálisták voltak.* Az tény, hogy ezek is reformálni akarták a társadalmat, mozgalmat indítottak az emberiség helyzetének jobbátétele, az alsóbb osztáynak keresztyén szellemben felemelése érdekében, mégis azt nem lehet a mai értelemben vett öntudatos szervezett szocializmushoz hasonlítani, mely mint előbb mondám, csak a gépek feltalálásával, ipari munkásosztály alakúlásával keletkezett. Nézzük tehát a tulajdonképeni öntudatos, szervezett szociálizmus egyes korszakainak ismertetését ós jellemzését. Dr. Wolfner Pál „A szociálizmus története ós tanításai" c. nemrég megjelent munkája után a szoc. három íokorszakát különböztethetjük meg. A szoc. első korszakát, mely a 19-ik század első felétől a „Kommunista kiáltvány" megjelenésóig vagyis 1848-ig terjed, „utópista szoc.'-nak, vagy „racionalista szociálizmus"-nab nevezik. A polgárság harcát felváltja ezen időben a munkásságnak harca. A gépeknek feltalálása nagy társadalmi átalakúlást idézett elő. A nagy üzem elnyomja a kis üzemet. A gépek sok munkaerőt pótoltak. A kereset nélkül maradt munkások százezrei új társadalmi rendet akartak teremteni. Megkezdődik a góprombolás munkája, melynek elfajulását csak úgy szüntethetek meg, hogv halálbüntetést szabtak a géprombolóra. E korszak nev6vezetesebb írói, az utópista iendszer megalkotói, — mint Szt. Simon, Proudhon, Fourier — munkáikban tárták fel a társadalmi bajokat s adtak irányt a szociális eszméknek. Szt. Simon .Ipari Káté" c. munkájában kimondja, hogy az ipari munkást a töke tönkre teszi. Erős gúnnyal szól arról, hogy az állam uralkodó osztályát még mindig csak a 'nemesek képezik. „Az uj keresztyénség" c. munkájában pedig az evang. ama mondását állítja a társadalom elé: „Szeresd felebaratodat, mint önön magadat." A francia pedagógus Koussou „Társadalmi szerződós" c. müve, mely a teljes, korlátlan egyenlőségnek elvét hirdeti, 6riási lökést adott a szociálizmusnak, melynek hatása a későbbi időkre is kiterjedt. Roussou szabad eszméi a francia torradalom tápanyaga volt. Viszont a francia forra* Naumann szerint Krisztus is szocialista volt, ki azért iött a viiagra, hogy a szegényeket eltűntesse. (?) dalom Szabadság, Egyenlőség, Testvériség jelszavával Európa majd mindegyik országában uj társadalmi rendet teremtett. Angolországban 1848. előtt a Chartismus lép előtérbe, mely teljesen munkásmozgalom volt. A munkások 6 pontban foglalják össze kívánságaikat: 1. Általános választói jog a férfiak részére. 2. Évenként választandó parlament. 3. Golyókkal való szavazás. 4. Cenzus eltörlése. 5. Képviselők fizezóse. 6. Az országnak egyenlő választókerületekre való felosztása. Eme Chartismus azonban nagyobb eredményt nem tudott felmutatni. A húszas években megkezdődött az angol munkásegyesületek fejlődése. Kimondják, hogy a gépekkel, a tökével szemben csak az öntudatos szervezkedés adhat erőt. „Nagy jelszavak hangzanak; titkos egyesületek alakúinak szabadkömívesek példájára." Franciaországban, Lyonban munkáslázadások törnek ki, melyeknek gazdasági céljuk van. Jelszavuk: „Dolgozva élni, vagy küzdve meghalni!" Páris tele van titkos egyesületekkel ; vezetőjük : Blanqui. A februári forradalom után a párisi munkásság váratlanúl előtérbe lépett. A júniusi napokban Cavaignac tábornok katonái kímélet nélkül mészárolják le a proletárokat. A francia proletáriátus leveretóse után azonban egy hatalmas irat az ú. n. „Kommunista kiáltvány" új forradalmat okozott a gazdasági élet terén, mely a szoc.-nak második korszakát teremtette meg. E kiáltvány, amely avval fejeződik be: „Minden országok proletárjai egyesüljetek!", nemzetközi alapon állva, óriási hatást keltett. Pár oldalú irat ez, melynek mégis világra szóló hire lett. Egy író ezt a következőkben jellemzi: „A kommunista kiáltvány a legsajátosabb irat, amelyet a világirodalom ismer. Bár bőven vannak benne tévedések és óretlensógek, mégis felülmúlhatatlan mestermunka. Elragadó lendülettel van megírva. Az eszmék oly gazdagsága nyilatkozik meg benne, ami már egyenesen meseszerű, annál is inkább, mert tudjuk, hogy szerzői fiatal emberek voltak, akik még nem haladták meg a 30-ik évet. Egyes kérdésekben egyenesen prófétai látnokság döbbent meg. Voltak, akik azt mondták, hogy a modern társadalomról való minden ismeretünk benfoglaltatik a kiáltványban". S ezen írat szerzője a két szociálista vezér Marx Károly és Engels Frigyes. (Folyt, köv.) B E L É L E T. 350 éves jubileum. A dunántúli ev. egyházkerület soproni főiskolája ritka jubileumot ül e hó 21 ón. Ekkor lesz 350 esztendeje annak, hogy a reformáció küzdelmes korszakában a soproni líceumot a tanügy lelkes barátai megalapították. A nevezetes évforduló alkalmából az intézet fenntartó testülete jubileumi ünnepélyt rendez, melynek templomi részénél a kerület nagyérdemű püspöke, Gyurátz Ferenc tartja az oltári beszédet. Istentisztelet után az intézet tornacsarnokában folytatják az ünnepélyt, melyen a megnyitó beszédet Poszvók Sándor lie. igazgató, az ünnepi beszédet pedig Hetvónyi Lajos főgimn. vallástanár tartja. Templomszentelés. A szúlyóváraljai ev. templomot dr. Baltik Frigyes püspök megbízásából f. hó 10-ón szentelte fel Krizsán Zsigmond trencsóni foesperes. Az ünnepélyen közel s távolból számosan vettek részt.