Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-11-07 / 45. szám

19vx7 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 401 állás csak a vagyonilag ós műveltség tekintetében kiválóbbaknál észlelhető. A pozsonyi evang. egyházi élet ezen végleges elsorvadását a külső események akadályozták meg. Lipótnak bel- és külpolitikai okoknál fogva szakíta­nia kellett a jezsuita párttal. Az 1681-iki soproni or­szággyűlés, bár az elfoglalt templomokat, iskolákat ós egyéb prot. vagyont a katholikusok kezében hagyja, a pozsonyiaknak megengedi, hogy a saját költségü­kön egy templomot, a külvárosban azon a helyen építhessenek fel, amelyet e célból a királyi biztosok kijelölnek. Megindul a szervezkedés. Megnyitnak új­ból egy evang. iskolát ós berendeznek egy magán házat evang. istentiszteleti célokra, bár még mindég remélik, hogy régi. templomaikat ós iskolájukat visz­szakapják. Azonban nemcsak ez nem törtónt, hanem még a belvárosban magánházban tartott istentiszte­leteiket is be kellett szüntetniük ós a külvárosban a királyi biztostól kijelölt helyen kellett felépíteniük templomukat. A templom felépítésével sietni kellett, mert addig istentiszteleteiket a szabad ég alatt vol­tak kénytelenek tartani Felépült a templom minden osztalékai és célszerűségi szempontok mellőzésével, amely majdnem száz esztendeig volt symboluma a prot. szegénységnek, elnyomottságának, üldöztetés­nek, másfelöl padig a hatalmi elfogultságnak, val­lási türelmetlenségnek ós politikai rövidlátásnak is. Bátorító ós felemelő dolog fűződik azonban ezen egyszerű fatemplom emlékéhez is, ha meggondoljuk, hogy ezer meg ezer jámbor hívő tapasztalta az élő vallásos érzület erejét: az egyházias erőt; reményt ébresztett az elszórtak között, nem engedte össze­roskadni ós kétségbeesni a csüggedőket ós kishitüe­ket. Ezen templomhoz fűződik a később európai hír­névre szert tett tudósnak, Bél Mátyásnak műkö­dése is. (Vége köv.) BELÉLET. A reformáció emlékünnepe Rozsnyón. Pár óv előtt a rozsnyói evang. egyházból indult ki az az indítvány, hogy evang. egyházaink a reformáció em­lékünnepét mindenkor október 31-én, s ne — mint általában szokás — a hozzá legközelebb eső vasár­napon ünnepeljék. Az indítvány, pro és contra, élénk eszmecserére adott alkalmat ... de maradt minden a régiben. A rozsnyói evang. egyház azonban hü maradt önmagához ós határozatához s a reformáció emlékünnepét az idén is október 31-ón, a gondolat és vallásszabadság fényes napja felvillanásának ezen évforduló napján ülte meg, a nagy nap jelentőségé­hez s az egyház móltóságához illő módon. Reggel 8 órakor a főgimnázium tanárkara ás ifjúsága járúlt az Ur szent asztalához. Az úrvacsorai beszédet Törköly János főgimn. vallástanár tartotta. A szokott időben, 9 órakor, az ünnepi istentisztelet vette kezdetét. A karzaton elhangzott a főgimn. ifjúságából alkotott s Maszny Pál tanár által vezetett vegyeskar harmoni­kus éneke, az az örökszép diadalének: ,Erös váratni Istenünk!" ... Az egyházi beszédet: Smid István lelkész mondotta Máté ev. X. 34. alapján. Beszédében a reformációt, mint soha nem szünetelő szent háborút tárgyalta, amelv még ma is (í.) folyik a lelkiismereti szabadságért; (II.) a szellemi felvilágosodásért; (III.) fo­lyik az erkölcsi újjászületésért. Az istentisztelet végez­tével a ker. polg. leányiskola tanító-testülete ós nö­vendékei járultak az Úr szent asztalához. Ennek végeztével, 11 órakor, elébb presbyteríális, azután pedig egyh. közgyűlés tartatott, Terray Gyula főes­peres-lelkósz ós Pósch Gyula egyh. felügyelő társ­elnöklete mellett. E közgyűlés egyik tontos tárgya volt az egyházmegyei gyámintózeti világi elnökre való szavazás megejtóse. Ez megtörténvén: az egyház kettős szavazatát a gömöri társadalmi és egyházi közélet egyik nagyrabecsült és népszerű munkására: Hevessy Bertalan, ker. árvaházi vil. elnökre adta egyhangúlag. A délutáni instentisztelet az ünnepnapi szokás szerint végeztetett. De hátra volt még a reformáció emlék­ünnepe ünnepélyesebb befejezésére rendezett vallásos estély, melyet a tisza/cer. ág. hitv. ev. polg. leányiskola tanító-testülete rendezett, a következő műsorral: l.Erős várunk nekünk az Isten. Énekli a közönség. 2. Ima. Elmondja: Smid István lelkész. 3. Felolvasás, Tartja : Bartholomaeidesz Adél igazgató. 4. Magyar cigány­dalok Tausig Károlytól. Négy kézre játsszák : Ulicsny Eugénia ós Lehotzky Eleonóra tanítónők. 5. Harangszó Nagy Vincétől. Szavalja: Hokky Mariska IV. oszt. növendék. 6. Uram te veled zeng dalom. Vóbertöl. Éneklik a III. ós IV. oszt. növendékek. 7. Mozart. Melodráma. Szövegét irta: Mosenthal, megzenésítette : Kugler. Szavalja: Fleckstein Amália tanítónő. Zongo­rán kíséri: Lehotzky Eleonóra tanítónő, harmóniumon : Ulicsny Eugénia tanítónő, 8. Nehéz időkben. Csengey Gusztávtól. Szavalja : Domanicsky Irén tanítónő. 9. Ima. 10. Záróónek. Különösen tetszett az igazgatónő előad asa, a ki általános érdeklődés mellett vezette végig hallgatóit Európa 4 protestáns államán: Német­országon, Dánián, Svéd ós Norvégián. Bemutatta — nyári utazása alatt szerzett impressiói. alapján — a j legrégibb ós legnevezetesebb evang. templomokat, j szobrokat, a protestáns világ néhány történeti nóv­! vei bíró nagy emberét, nemcsak szóval, de vetített I képeken is. így ünnepelte Rozsnyó a reformáció szent munkája megindításának emlékét október 31-ón. Évforduló. A nyíregyházi ág. h. ev. főgimná­zium október hó 31-én ünnepelte meg Porubszky Pál tanári működésének huszonötödik évfordulóját. Az ünnepségen, mely az iskola dísztermében folyt le, részt vett a fenntartó testületen, a tanári karon és az ifjúságon kívül a helyi társadalomnak szine-java s igy fejezte ki a pedagógia buzgó munkása ós a kultúra önzetlen harcosa iránt, aki a városi intézmények nagy részében is jelentékeny szerepet visz: őszinte elisme­rését ós hálás köszönetét. A reformatio ünnep alkalmából Weber S. szepesbélai lelkész az ottani ifjúsági egyesületben vetített képekkel előadást tartott következő tárgyak­kal : Be lett mutatva a reformátió három festője, Dürer Albert Pál ós Márk apostolokat ábrázoló képpel, mely­nek eredetije a müncheni képgyűjteményben látható ; Holbein János hires Madonna képével, melynek ere­detijót a drezdai képgyűjteményben látjuk ; Kranach Lucas Luther eredeti képével ós közmondásával : ,Ein Christentherz auf Rosen geht, wenn es mitten untern Kreuze steht. Következtek azután több képek ós azokhoz csatolt elbeszélések Luther óletóból: Az éneklő tanúlók Kotta özvegy háza előtt, hol Luther énekével ós imájával mély hatást idézett elő ; Luther utazása és időzése „Zum Bären" cimü vendéglőben Jenában, hol a deákok nagy érdekkel fogadják ós hallgatják magyarázatait; Luther a családi körben fe­lesége — Melanchton — ós gyermekeitől környezve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom