Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-09-26 / 39. szám

III. év. Nyíregyháza, 1907. szeptember 26. 39. szám. // EVANGELIKUS ORALLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenként egy íven; a Hivatalos Közlemények, mint az Ev. Őrálló mellék lete, minden hónapban. Kéziratokat, eló'fizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztó'-kiadó cimére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYÍREGYHÁZA. A lap ára egész évre 10 kor, félévre 5 kor. negyedévre 2.50 kor. Egyes szám ára 40 fillér. A Hivatalos Közleményeket az anyaegyházak és felsőbbrendű iskolák ing-yen kapják. Hirdetés ára oldalanként 32 kor. TARTALOM-JEGYZÉK : Vezércikk. Nemzeti egjház és belmisszió. Dr. Scholtz Oszlcár. — A bányai egyházkerület 1907. zsept. 19—20. buda esti közgyűlésének elnöki megnyitója Zsilinszky Mihály. — A tiszai egyházkerület közgyűlése. (x. II. — Belélet. — Pályázatok. — Hirdetések. . Nemzeti egyház és belmisszió. Egyházi életünk utóbbi éveiben, Közgyűléseinken és egyházi lapjaink hasábjain gyakran hallunk, illetve olvasunk egyfelől oly nyilatkozatokat, melyek az egyházaink körében itt-ott feltünedező nemzetiségi mozgalmakat tárgyalva, a nemzeti, egyház teljes kiépülése iránti szűkségérzetnek adnak kifejezést és másfelől olyanokat, melyek a vallási és egyházi élet terén észlelhető pangást és közönyösséget vázolva, a belmissziói munkásságnak, mint gyógyító eiőnek, behatóbb fejlesztését sürgetik. Kétségtelen, hogy az egyházi közérzület megnyilatkozásának ezen kettős iránya egy közös eszménynek, „a magyar evangelikus egyház" eszményének, szolgálatában áll. De nem árt megfigyelni azt az okozati kapcsolatot, mely a két baj között, vagyis, hogy nem vagyunk eléggé magyarok, s nem vagyunk eléggé evangélikusok, határozottan és pedig több irányban fellelhető, s melynek szemmeltartása biztos és helyes cselekvési irányt szab azon sokat vitatott kérdés megoldása körül, hogy mit tegyünk, mivel erősítsük meg egyházunk eszményien magas, de bomladozó épületét. Erős a hitem, hogy egyházunk csak akkor lesz képes hivatását teljesen betölteni, s csak akkor lesz igazán és teljesen evangelikus, ha a szó szoros értelmében vett nemzeti egyházzá lesz. Hitelveinkből kifolyólag egyházunknak, mint látható egyháznak, az evangeliomi igazságok felismerése, tanítása, valamint azoknak úgy az egyesek szivébe, mint az emberiség szociális intézményeibe való átültetése által a láthatatlan egyház megteremtése és növelése érdekében kell munkálkodnia. A magyar állam pedig, mely saját polgárainak valláserkölcsi kiművelését az egyházakra bízza, s a munka sikerét az egyházak közötti szabad (vagy legalább is mindinkább szabaddá váló) versennyel véli biztosíthatni, természetszerűleg megköveteli, hogy egyházunk azon erőket, melyekkel épít, saját hitelvei értelmében ugyan, de egyszersmind az állam céljaival és az állampolgárok érdekeivel egyezően, nemzeti irányban, vagyis oly irányban működtesse, melyben az állam saját polgárainak anyagi és szellemi javát általában fejleszteni és előmozdítani igyekszik. Magyarhoni evangelikus egyházunk létjogosultságának egyik alapfeltételét képezvén tehát az, hogy az egyház életműködése ne tüntessen fel oly jelenségeket, melyek a nemzeti állam fejlődése szempontjából hátrányosak, — temészetszerű igazságot kell találnunk abban, hogy az egyház fejlődését, az egyház építő és hódító munkájának sikerét, szóval az evangelikus eszmény megvalósulását nagy mértékben elősegíti s bíztosítja az, ha az egyház, mint látható földi intézmény, teljesen azonosítva magát a támasztékát képező államnak nemzetboldogító törekvéseivel és irányelveivel, az< n a téren, melyen működik— nemzeti politiLát követ. Értsük meg ezt jól ! Nem pártpolitikát kívánunk az egyháztól, mert ez ránk nézve átkot, pusztulást jelent; hanem igenis minden hívünkkel meg kell értetnünk azt, hogy a magyar nemzet körében otthonra lelt egyházunk csak űgy tarthatja és bővítheti meg ezt az otthont, ha nemzeti egyházzá lesz ! Nemzetivé, nemcsak oly értelemben, hogy a magyar nemzeten kívül álló népektől és hatalmasságoktól függetleníti magát, mert hiszen ily értelemben véve egyházunkat sem érheti gáncs; hanem nemzetié kell válnia egyházunknak oly értelemben is, hogy működési körén belül az egyházi és magyar nemzeti szellemen kívül semmi más szellemet megtűrni nem szabad. Gondoljunk csak arra, hogy ha egyházunk a magyar alkotmány védelme körül a múltban