Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-09-26 / 39. szám

III. év. Nyíregyháza, 1907. szeptember 26. 39. szám. // EVANGELIKUS ORALLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenként egy íven; a Hivatalos Közlemények, mint az Ev. Őrálló mellék lete, minden hónapban. Kéziratokat, eló'fizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztó'-kiadó cimére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYÍREGYHÁZA. A lap ára egész évre 10 kor, félévre 5 kor. negyedévre 2.50 kor. Egyes szám ára 40 fillér. A Hivatalos Közleményeket az anyaegyházak és felsőbbrendű iskolák ing-yen kapják. Hirdetés ára oldalanként 32 kor. TARTALOM-JEGYZÉK : Vezércikk. Nemzeti egjház és belmisszió. Dr. Scholtz Oszlcár. — A bányai egyházkerület 1907. zsept. 19—20. buda esti közgyűlésének elnöki megnyitója Zsilinszky Mihály. — A tiszai egyházkerület közgyű­lése. (x. II. — Belélet. — Pályázatok. — Hirdetések. . Nemzeti egyház és belmisszió. Egyházi életünk utóbbi éveiben, Közgyűlé­seinken és egyházi lapjaink hasábjain gyakran hallunk, illetve olvasunk egyfelől oly nyilatkoza­tokat, melyek az egyházaink körében itt-ott fel­tünedező nemzetiségi mozgalmakat tárgyalva, a nemzeti, egyház teljes kiépülése iránti szűkségér­zetnek adnak kifejezést és másfelől olyanokat, melyek a vallási és egyházi élet terén észlelhető pangást és közönyösséget vázolva, a belmissziói munkásságnak, mint gyógyító eiőnek, behatóbb fej­lesztését sürgetik. Kétségtelen, hogy az egyházi közérzület meg­nyilatkozásának ezen kettős iránya egy közös eszménynek, „a magyar evangelikus egyház" eszményének, szolgálatában áll. De nem árt meg­figyelni azt az okozati kapcsolatot, mely a két baj között, vagyis, hogy nem vagyunk eléggé magyarok, s nem vagyunk eléggé evangélikusok, határozottan és pedig több irányban fellelhető, s melynek szemmeltartása biztos és helyes cselek­vési irányt szab azon sokat vitatott kérdés meg­oldása körül, hogy mit tegyünk, mivel erősítsük meg egyházunk eszményien magas, de bomla­dozó épületét. Erős a hitem, hogy egyházunk csak akkor lesz képes hivatását teljesen betölteni, s csak akkor lesz igazán és teljesen evangelikus, ha a szó szoros értelmében vett nemzeti egyházzá lesz. Hitelveinkből kifolyólag egyházunknak, mint látható egyháznak, az evangeliomi igazságok fel­ismerése, tanítása, valamint azoknak úgy az egyesek szivébe, mint az emberiség szociális intézményeibe való átültetése által a láthatatlan egyház megteremtése és növelése érdekében kell munkálkodnia. A magyar állam pedig, mely saját polgárai­nak valláserkölcsi kiművelését az egyházakra bízza, s a munka sikerét az egyházak közötti szabad (vagy legalább is mindinkább szabaddá váló) versennyel véli biztosíthatni, természetsze­rűleg megköveteli, hogy egyházunk azon erőket, melyekkel épít, saját hitelvei értelmében ugyan, de egyszersmind az állam céljaival és az állam­polgárok érdekeivel egyezően, nemzeti irányban, vagyis oly irányban működtesse, melyben az ál­lam saját polgárainak anyagi és szellemi javát általában fejleszteni és előmozdítani igyekszik. Magyarhoni evangelikus egyházunk létjogo­sultságának egyik alapfeltételét képezvén tehát az, hogy az egyház életműködése ne tüntessen fel oly jelenségeket, melyek a nemzeti állam fejlő­dése szempontjából hátrányosak, — temészet­szerű igazságot kell találnunk abban, hogy az egyház fejlődését, az egyház építő és hódító munkájának sikerét, szóval az evangelikus esz­mény megvalósulását nagy mértékben elősegíti s bíztosítja az, ha az egyház, mint látható földi intézmény, teljesen azonosítva magát a támaszté­kát képező államnak nemzetboldogító törekvései­vel és irányelveivel, az< n a téren, melyen mű­ködik— nemzeti politiLát követ. Értsük meg ezt jól ! Nem pártpolitikát kí­vánunk az egyháztól, mert ez ránk nézve átkot, pusztulást jelent; hanem igenis minden hívünk­kel meg kell értetnünk azt, hogy a magyar nem­zet körében otthonra lelt egyházunk csak űgy tarthatja és bővítheti meg ezt az otthont, ha nemzeti egyházzá lesz ! Nemzetivé, nemcsak oly értelemben, hogy a magyar nemzeten kívül álló népektől és hatalmasságoktól függetleníti magát, mert hiszen ily értelemben véve egyházunkat sem érheti gáncs; hanem nemzetié kell válnia egyházunknak oly értelemben is, hogy működési körén belül az egyházi és magyar nemzeti szel­lemen kívül semmi más szellemet megtűrni nem szabad. Gondoljunk csak arra, hogy ha egyházunk a magyar alkotmány védelme körül a múltban

Next

/
Oldalképek
Tartalom