Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)
1907-01-24 / 4. szám
30 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 190? kerülhetett az uradalom ezen kötelezettsége az egyházi látogatási jegyzőkönyvbe. Jelen véghatározat ellen a kézbesítést követő naptól számított 15 nap alatt a vármegye közigazgatási bizottságához címzett s a zirci járás főszolgabírójánál benyújtandó felebbezésnek helye van. Miről a zirci járás főszolgabíróját az iratok kiadása mellett további eljárás végett értesítem. Veszprém, 1905. évi december hó 23-án. Koller Sándor s. k. alispán. IV. 429/906. Veszprém vármegye közigazgatási bizottságától. Rupprecht Tassilo város-hodászi lakos a vármegye alispájának a lókuti rk. plébános és kántor részére követelt fajárandósag ügyében 20229/905. szám alatt hozott alispáni véghatározat ellen felebbez. Véghatározat. Rupprecht Tassilo város-hodászi lakosnak a 20229/905. számú alispáni határozat ellen benyújtott felebbezését elutasítja, a felebbezett véghatározatot indokainál fogva és annyival is inkább helyben hagyja, mert felebbező azon állítása, hogy úgy panaszlók, mint az I. fokú hatóság más jogalapra tért át, teljesen megcáfolja az 1904. évi március hó 21-én tartott tárgyalásról felvett jegyzőkönyv 2 és 3 bekezdései, melyekből világosan kitűnik, hogy a panaszlók kérelmeiket az egyházlátogatási jegyzőkönyv adataira alapították, s a 20229/905. számú felebbezett alispáni véghatározattal jóváhagyott I. fokú véghatározat is ez alapon kötelezte felebbezőt, a felebbezésnek erre vonatkozó része tehát ép oly kevéssé vehető figyelembe, mint a felebbezésnek a párbérre s egyéb ide nem tartozó kérdésekre vonatkozó s csupán az ügy bonyolítására célozni látszó előadásai. Miután pedig a lókuti 1845. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv 2. és 5. pontja szerint úgy a lókuti plébánosnak évi 18 öl, mint a mesternek évi 6 öl tűzifa járandóságuk kiszolgáltatása a földesuraság terhéül van felvéve s abban külön megjelölve van a volt jobbágy gazdák kötelezettsége is, mely kettő tehát össze nem téveszthető, s miután az. egyházlátogatási jegyzőkönyvben felvett s mindenkor az időkori földesuraságok által is aláírásukkal elismert kötelezettségek, az általuk akkor birt urasági birtokra telekkönyvi bekebelezés nélkül is oly állandó dologi teherként nehezednek, mely a birtok tulajdonával együtt a jogutódokra is átszáll, s ennek érvényét, hogy a jogutód esetleg más vallásfelekezethez tartozik, változást nem okozhat, az alispán véghatározata ez okból is jóváhagyandó volt. Jelen véghatározat ellen a kézbesítést követő naptól számítandó 15 nap alatt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez címzett s a zirci járás főszolgabírójánál benyújtandó felebbezésnek van helye. Miről a zirci járás főszolgabiráját az ügyiratok kiadása mellett további eljárás végett értesiti. Kelt Veszprém vármegye közigazgatási bizottságának 1906. évi március hó 10-én tartott üléséből. Koller János alispán, közigazg. bizotts. h. elnök. V. Magyar kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter, 99491. szám. A magyarországi ág. hitv. ev. keresztyén egyház egyetemének.j A lókuti rk. plébános és kántortanító fajárandósága ügyében Veszprém vármegye közigazgatási bizottságához egyidejűleg intézett leiratomat, van szerencsém az egyetemnek hivatali elődömhöz 77, 1902. egyet, közgy. szám alatt. intézett beadványára és az ezen ügyben 84289/903. itteni szám alatt kelt leiratra hivatkozással szives tudomás végett 7. alatt másolatban megküldeni. Budapest, 1906. évi december hó 21-én. Apponyi s. k. — Fenti leirat mellékletei. A m. kir. vallásés közoktatásügyi miniszter folyó évi december 21-én 99491. szám alatt kelt s Veszprém vármegye közigazgatási bizottságához intézett rendeletének mása: a lókuti rk. plébános és kántortanító fajárandósága ügyében f. évi április hó 18-án 856. szám alatt kelt előterjesztésére hivatkozással, a bemutatott összes tárgyiratok •/. alatti visszazárása mellett értesítem a bizottságot, hogy a f. évi március hó 10-én tartott üléséből 429. szám alatt hozott határozatát az ellene Rupprecht Tassilo város-hodászi lakos lókuti nagybirtokos által beadott felebbezés folytán megváltoztatom és a panaszos lókuti rk. hitközséget nevezett földbirtokos elleni követelésével a polgári perutra utasítom. Ugyanis a lókuti rk. hitközség plébános és kántortanítónak az egyházlátogatási jegyzőkönyvben a földesúr terhére megállapított fajárandóságuk behajtását szorgalmazza Rupprecht Tassilo földesúr ellenében. Minthogy pedig a panaszlott földesúr az ág. hitv. ev. egyház híve, ennélfogva vele szemben a szóban levő egyházi szolgáltatás csak az esetben lenne közigazgatási úton érvényesíthető, ha kétséget kizárólag megállapítható volna, hogy a szolgáltatás kötelezettsége nem személyes, hanem dologi teherként terheli a nevezett földesúr uradalmát, illetve birtokát. A közölt ügyiratokból kétségtelen, hogy a keresetbe vett szolgáltatás sem párbért, sem kegyúri terhet nem képez, hanem a lókuti rk. lelkész és kántortanítónak oly javadalmi járandóságát képezi, mely 51 éven át az uradalom rk. vallású tulajdonosai a nevezett javadalmasoknak mindig önként kiszolgáltattak. Ilyen szolgáltatás pedig az állandó, igazolt gyakorlat alapján mint dologi teher közigazgatási uton a más vallású földesúr ellenében csak akkor állapítható meg jogszerűen és csak akkor hajtható az be tőle, ha beigazolást nyerne az a körülmény, mely szerint a követelésbe vett egyházi szolgáltatásokat a rk. hitfelekezethez nem tartozó más vallású földesurak is teljesítetették és mint uradalmi terhet azt tényleg elismerték. Ily gyakorlatot azonban panaszlók a panaszlottal szemben nemcsak nem igazolnak, de egyáltalában nem is vitatnak. A szóban levő egyházi szolgáltatás jogi alapja a jelen esetben tehát vitás nem lévén, a más vallású földesúrral szemben alkalmazható állandó gyakorlat hiányában kizárólag azon jogkérdés bírálandó el: vájjon a vitatott egyházi szolgáltatás a panaszlott földesúr birtokát dologi teherként terheli-e, vagy pedig ez csak a hitfelekezeti földesurak személyes terhét képezte-e ? Minthogy pedig ezen tisztán magánjogi kérdés a kir. Curia 30. sz. döntvénye szerint a polgári bíróságok, nem pedig a közigazgatási hatóságok hatáskörébe tartozik, annálfogva a panaszlott földesúr a követelt egyházi szolgáltatásban közigazgatási uton nem volt elmarasztalható s a rk. hitfelekezethez nem tartozó földesúr elleni követelésével a panaszos hitközség a vitatott dologi jog érvényesítése végett polgári perutra volt utalandó. EGYHÁZI ÉLET. Kún Bertalan 90 éves. Kún Bertalan, a tiszáninneni ref. kerület köztiszteletben álló püspöke e hó 21-én töltötte be életének 90-ik évét. E 90 évből 65-öt az Úrnak hivatalos szolgálatában: 40-et a tiszáninneni kerület püspöki, 23-at a ref. convent elnöki székén töltött. Már ez adatok is figyelemre méltó embert sejtetnek. Kún Bertalan teljes életében a becsületes munka, keresztyéni türelem és emberszeretet egyik apostola volt s épen ez erényei szerezték meg számára a közbecsülést kerülete s egyháza határain túl is. Testvéri szívvel veszünk részt az örömünnepen s a lelkileg még ifjú aggastyánnak az érdemet illető hódolattal nyujtjuk által mi is a méltó borostyánt.