Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-09-05 / 36. szám

1907 EVANGELIKUS OKALLO 321 Az arad—békési egyházmegye közgyűlése. A -^Békésmegyei Függetlenseg" c. lap közli fenti cím alatt a következőket: Az arad—békési evangélikus •esperesség közgyűlése folyó hó 15-ón tartatott meg Aradon az űj lutheránus templomban az aradi egyház szíves vendéglátása mellett. Már 14-ón Aradon voltak az egyes egyházak kiküldöttei, hogy a közgyűlés elé kerülő kérdések a szükséges információkkal teljesen felszereltessenek ós azonnali elbírálásra alkalmasakká tótessenek. 14-ón este barátságos vacsorára gyűltek össze a kiküldöttek a Fehér-Kereszt éttermében, amit azonban megzavart Institorisz Kálmánnak, Arad város volt polgármesterének sajnálatos balesete, mely balesete a buzgó ós tekintélyes lutheránus férfiúnak általános részvétet keltett. Institorisz ugyanis a szálloda parkettjén elcsúszván, karját kificamította ós oly rosszúllót vett rajta erőt, hogy az asztalhoz érve összerogyott ós jó ismerősei szállították lakására. — A 15-iki közgyűlést ünnepi isteni tisztelet előzte meg, melyet Knyihár Károly csabai igazgató-lelkész tartott. A közgyűlés délelőtt 9 órakor vette kezdetét dr. Zsilinszky Endre egyházmegyei elnök megnyitójával, aki Tisza István példáját követve, erősen politizált megnyitójában; pedig a politika nem volt tárgya a közgyűlésnek. Nem is találkozott beszéde a tagok helyeslésével. Csepreghy György esperes gondosan szerkesztett, terjedelmes jelentése kiterjedt az egyházi élet minden ágára. Az ö jelentése kapcsán felírt a közgyűlés a kerülethez, hogy az állami iskolákban is mentessenek föl a tanulók ós tanítók a reformáció óvfordúlóján a tanúlástól. A gyűlés fontosabb tárgyai még a következők voltak : A békéscsabai Rudolf-gimnázium alapszabályai nem kerültek elbírálás alá, mert a Rudolf-gimnázium az egyház által szerkesztett szabályzat ellen felirt az egyházmegyei közgyűléshez, azonban az előadó, dr. Ladies László, aki arra kérte a közgyűlést, hogy a felebbezésnek helyt adjon, nem lehetett jelen, Institorisz pedig, az előadó bizottság elnöke, balesete miatt szintén elmaradt az ülésről, így ezen fontos ós sürgős ügyet újból az állandó szabályrendeleti bizottsághoz tették át. A supplikáció i eltörlése iránti javaslatnak a közgyűlés az emiatt felmerült vita után sem adhatott helyet, mert egyelőre az az által befolyandó jövedelmet nem pótolhatja más forrásból. A szarvasi tanítóképző kérvényét az állami segélyhez szükséges szerződés aláírása végett szintén nem teljesíthette az egyházmegye, mert ezt a szarvasi főgimnázium tulajdonjogának rendezéséig nem tehette. Az ügy jeles előadója, Jeszenszky Károly kifejezte ugyan afölötti aggodalmát, hogy ez a tanítóképzőnek nagy kárára lehet, ámde már oly régen sürgetik az iiletö egyházak a szarvasi főgimnázium ós az egyházmegye közötti jogviszony tisztázását, hogy annak eldöntéséig semmiféle újabb kötelezettségbe az egyházmegye belemenni nem akart. Békéscsabán az állami ós községi iskolák számára új körlelkószi állást szerveztek ós arra egyhangúlag Korén Pál ev. lelkészt választották meg, — a Simkó ós Lukoviczki csabai tanyai tanítók között felmerült vitás ügyben a közgyűlés úgy döntött, hogy Simkó volt előbb okleveles tanító, neki itólte az előléptetésnél az elsőséget. Az indítványok között nagy vitát provokált Bdrdy Ernő, mezőberónyi német lelkész azon indítványa, hogy az új iskolatörvény módosítását kérje a kerület a minisztériumtól, mert az új törvény némely §-a sérti az egyház alkotmányát. Felszólaltak ez ellen és kimutatták az indítvány alaptalanságát Korén Pál, Jeszenszky Károly, Frint Lajos lelkészek, dr. Bell Lajos, Purgly Emil ós dr. Ursziny János világi tagok. Sajnos, az egyházi elöljárók által vezetett földmíves tagok többsége elfogadta az indítványt, amit az aradi lapok alaposan le is bírálnak, bár bírálatukban sok alaptalan dologra is hivatkoznak. Annyi tény, hogy ezen indítványával az arad—békési egyházmegye a nemzetiségi egyházak közé sorakozott, habár arra alap nincs, mert a hazafiatlanság vádját ezen egyházmegyének egy községe sem érdemelte ki. Az indítványnak azonban azt hisszük, teljes sikertelenség lesz jutalma. Sokkal szomorúbb dolog volt a csabai egyházi kiküldöttek szégyenteljes szereplése a csabai erzsébethelyi magyar isteni tisztelet kérdésénél. A csabai erzsóbethelyi egyház 94 tagja kérte a csabai egyházat, hogy tartsou részükre migyar isteni tiszteletet is. A csabai egyház a vallási igények kielégítésére való kötelezettségeiről megfeledkezve, ezen kórelmet megtagadta, mire az érdekeltek az egyházmegyéhez felebbeztek. Nagy megütközést ós bámúlatot keltett ezen megtagadás az egyházmegye tagjainál. Hiába szólaltak fel a közgyűlés tagjai amiatt, hogy erkölcsileg lehetetlen, hogy egy ilyen kérelmet egy egyház megtagadjon, még ha kínai ós nem magyar nyelvről is van szó ; az Achim L. András által vezetett tudatlan elemek nem akarták a szín igazságokat ós álláspontjuk erkölcstelen ós hazafiatlan voltát belátni ós erősen készültek a dr. Linder Károly által megszerkesztett szép előadói véleményt leszavazni; dr. Zsilinszky Endre elnök azonban a csabai egyház kiküldötteit e tárgyban, mint érdekelteket szavazásra nem bocsátotta. így a többi jelenvolt tagok egyhangúlag elfogadták az előadói véleményt. Lett erre kavarodás. Achim L. András, a nópjogokért küzdő vezető, mikor nem az ő táborából való 94 egyházi ember azon óhajáról volt szó, hogy ök saját anyanyelvükön hallgathassák az Isten igéit, levetette liberális álarcát ós kivezényelte azon szegény embereket, akik még hallgatnak reá, a közgyűlési teremből. Még azt sem várták meg, mikor kerül sor Achim ós társai felebbezósóre a csabai egyház felügyelői állásának betöltése tárgyában. így csendes vita mellett mondta ki az esperességi közgyűlés, hogy tartson a csabai egyház új jelölő gyűlést ós ott jelöljön annyi jelöltet a felügyelői állásra, amennyit akar, akár egyet, akár 25-öt! Az egyházi számadások folytán nagy munkát igénylő jelentós Sailer Gyula érdeme, kit nem is engedtek el — minden igyekezete mellett — a számvizsgáló-bizottság elnöki tisztéből. Bizony sok oly tevékeny ós hozzáértő ember kellene móg az egyházi számadások rendbehozásához, mint Sailer Gyula. A nagy melegben végleg kimerülve, a közgyűlés tagjai este 7 órakor oszlottak szót. Meghivó. A „Luther-Társaság"-nak a »Magyarhoni E. E. E. Gyámintózettel" egyidejűleg 1907. szeptember hónap 28. ós 29. napjain Győrött megtartandó XXI. rendes évi közgyűlésére. Napirend : I. nap, szeptember 28-án, szombaton. A Gyámintózet ós a Luther-Társaság tagjai reggel 7 óra 30 perckor a keleti pályaudvarról gyorsvonaton elutazván, délelőtt 10 óra 10 perckor Győrbe érkeznek. Délelőtt 11 órakor: A Gyámintózet központi bizottságának ülése. Délután 2 órakor: Gyámintózeti értekezlet. Délután 3 órakor: A Luther-Társaság évi közgyűlése a győri evang. templomban a következő tárgysorozattal: 1. Elnöki megnyitó, 2. Az intóző-bizottság évi jelentése. 3. Évi zárószámadás előterjesztése. 4. 1908, költségvetés előirányzata. 5. Esetleges indítványok. Jegyzet: A Luther-Társaság Igazgató-