Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)
1907-09-05 / 36. szám
'317 EV rANGELIKUS ŐKÁLLÓ 1907 Bagonya. Születési helyem. Örömömre szolgál, hogy ezen régi, hithű kis egyházban mindeneket ékesen és jó rendben találtam. Az áldozatkész hívek épületeiket jó karban tartják, az egyház anyagi viszonyai rendezettek, vallás-erkölcsi állapotuk megnyugtató, a gyülekezet a jó lelkészi vezetés alatt virul. Bakabánya. Erős városi egyház, szép vagyonnal. Uj s három tanító vezetése alatt álló iskoláit hithű eréllyel védte meg ós áldozattal tartja fenn buzgó lelkészének vezetése alatt. Hála Istennek, hogy a duló viszály megszűnt ! A hívány-ügy rendezendő. Felsőbaka. Nagymultú egyház. Nevezetes történeti adatait szépen gyűjti. A nép buzgón őrzi apái hitét, de az Amerikába való vándorlás igen gyöngíti a lélekszámban amúgy sem emelkedő egyházat. Azelőtt két tanítója volt, most elég egy is. Derzsenye. Kicsiny serege az Urnák, csak 227 lélek van az egyházában, de a minta-egyházak egyike. Az áldozni tudó, hithű evangélikus nép templomát átépíttette, új lelkészi lakot és új tantermet emelt; ezreket áldozott az Úr oltárára. Az egyházi szolgálat is jó rendben van. Augusztus 26-án, nyomban a m. évi egyházkerületi gyűlés után Komáromban temetőt szenteltem. Szeptember 16-án átadtam szent rendeltetésének a szépen javított ipolymagyari-i (Uborszka Nógrádm.) templomot. Okt. 4-én Ipolyságon, a fontos diasporai ponton avattuk fel a csínos új templomot, amelynek felépítésén Hontváimegyónek több nemes szive buzgólkodott. November 18-án jelen voltam a kisterennei fiókegyházunk új, szép imaházának felszentelésénél s köszönettel adózom e helyen is báró Solymossy Jenő földesúrnak, hitsorsosunknak, aki a telket adományozta ós Clark Simon ottani buzgó felügyelő gondnoknak, aki a munka körül a napnak terhét hordozta. Az erdőszelei leányegyház imaházát helyettesítésemben, valamint tornyát ós az iskolát a nógrádi íőesperes úr volt szíves átadni rendeltetésének. Örül a lelkem, hogy a szórványokban Istenházak épülnek: tehát most Kisterennen ós Ipolyságon, a közelmúltban Érsekújvárt ós Pöstyénoen. Mind a négy hely a diasporákban lakó, szétszórva élő híveink gyűjtésében oly fontos tényező, hogy kötelességemnek tartom erre a Főtiszteletü Közgyűlés figyelmét felhívni. Csakhogy örömöm mellett fájdalommal kell említenem, hogy ezen templomokban állandó istentiszteletek berendezése eddig sajnos lehetetlen volt, mert forrás-hiány miatt kerületünk missziói lelkészi állásokat még nem létesített. Pöstvónről ós Érsekújvárról az istentiszteletek tartását tekintve is, a tanév alatt gondoskodom theológus hitoktatók kiküldése által. A kerületi misszió-lelkész csekély átalánya miatt rendesen sehova sem járhat, úgy is adott sürgős esetekben bő tere van a nagy kerületben. Junius 29-én Ipolyvece anyasítása dolgában fáradoztam, de az Ipolyvecón beállott részvétlenség miatt eddig nem sikerült a célt elérni. November hó 28-án a ker. felügyelő és a ker. ügyész urakkal jelen voltam az egyetemes felügyelő úr által kezdeményezett értekezleten, ahol az árvái és liptói esperessógekkel bizonyos megállapodás történt a Reischel-fóle peres ügynek békés úton való elintézése tekintetében, amiről a tárgysorozat folyamán az illető pontnál részletes érdemleges jelentós fog tétetni. Többször vettem részt a közös bizottság lilej sén, nevezetesen február 25-ón és március 11-ón, amikor főkép az 1848. XX. t-.c. végrehajtása dolgában történt felterjesztések körül intézkedtünk. Az erre vonatkozó jelentések a tárgysorozat folyamán e gyűlésen is szóba kerültek. Ezen kivül rám nehezkedik, mint legidősb püspökre, több címen más gyakoribb ülésezés is, p. o. a nyugdíj-intézet, az egyet, törvényszék címén ós az egyetemes elnöki teendők végzésénél, amit azonban itt felsorolni nem kívánok. Részt vettem továbbá az egyetemes bizottságok ülésein március 12-én, május 15-én és Pozsonyban máj. 16-án a theol. akadémiai bizottságban. Április 9-én megtartottuk a Baldácsy-alapítvány közös ülését Budapesten. Ápril. 3-án résztvettem Pozsonyban a Reischelbizottsági ülésen. Ezeken kivül ker. bizottsági ülés tartatott a pénz és a leányiskola ügyeiben ápril. 4-én. Ehhez járult a a június 14. ós július 4. pénzügyi dolgokban tett pozsonyi elnöki útam. Most augusztus 5-ón és 6-án megtartottuk Pozsonyban a rendes bizottsági üléseket. Gyakrabban kellett tartanunk a mult közigazgatási évben püspöki, illetve kerületi elnöki értekezleteket, főkép oly ügyekben, amikor tanácsos volt, hogy mind a négy kerület közigazgatásában azonos eljárás történjék. Mindehhez járult még a fárasztással és kiadással járó hivatalos lap ügye, ahol nagyon is helyén való volna, ha a kerület kimondaná az utolsó szót. Többször közben jártam személyesen a minisztériumban egyházi fontosabb ós személyi közérdekű folyó ügyek elintézése cimén. Kötelességszerű a sok évi utazás, de háttérbe szorul az iroda, ahova néha kisegítő erőt is kell hívnom, vagy a hivatalos órák számát szaporítanom. Ami ez irányban sajnálatra méltó, az ama körülmény, hogy korlátoztatik a gyülekezetekbe való gyakori menetel, mert az időt úgy szólván egészen igánybe veszi a közigazgatás. A misszió-lelkész istentiszteleteket végzett a következő misszió-pontokon : Szántón (kétszer), Nyitrán, Újbányán (kétszer), Ipolyságon (kétszer), Érsekújvárt ós Pöstyónben. Szomorú dolog azonban, hogy a püspöknek drága munkaideje gyakori papválasztási viszályok és perek miatt megrövidíttetik. Ismeretes a régi kálnói papválasztási per, amelynek még most sincsen vége. Hála Istennek, hogy a mult hónapokban az egykor oly hatalmas, elárvult gyülekezetbe sikerült helyettes lelkészt küldeni. Miaván a dolog ott áll, ahol a múlt évben volt: helyettes lelkészül senki sem jelentkezik oda. A Hiavács Milán alkalmaztatásának kérdése pedig a bodfalvi lelkészi állás megüresedósénól újból napirendre került. Szerintem ezen ügynek csakis a Főtisztelendő Kerületi Gyűlés vethet véget. Per alatt áll továbbá a felsőzellei papválasztás. Tordason a választás az egyház belbókójót dúlta fel.
