Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)
1907-08-29 / 35. szám
'1907 EV rANGELIKUS ŐKÁLLÓ 1907 tósága egy hazai vallásfelekezetnek sem lehet. (189b: 43. t.-c. 17. §.) 4. A középkori felfogásból és viszonyokból fennmaradt mindennemű földesúri és védúri előjogok és kiváltságok, valamint az ezekből folyó kötelezettségek, lelki és dologi terhek, adóztatások és szolgálmányok véglegesen eltöröltetnek. Egyik vallásfelekezet hívei sem adóztathatók meg semmi szín és ürügy alatt egy más felekezet előnyére és hasznára. ő. Egyenlő állami teherviselés, pénz- és véráldozat kötelezettsége mellett az állami valamennyi vallásfelekezethez tartozó honpolgárokat minden különbség nélkül egyenlő jogokban és javadalmakban részesíti; egyházi és iskolai szükségleteiket igazságos arányban fedezi; papi fizetésnek minimumát és maximumát a világi tisztviselő fizetésével kellő arányban törvény útján az állam rendezi. 6. A házasság polgári intézmény lévén, a papi nötlenség általános emberi, nemzeti, társadalmi és erkölcsi érdekb'ól eltörültetik. Családi gondokat nem viselő nőtlen popok az állami kongruának csak felét kapják. 7. Fegyelmi jogot, saját tisztviselői felett, minden felekezet maga gyakorolja; kivéve a haza, a király és a közerkölcs ellen elkövetett bűnökben, melyek a világi bíróság alá tartoznak. 8. A vallás és tudomány szoros kapcsolata kíi vánja, hogy amit még b. Eötvös József miniszter 1869-ben javasolt, a hazai tudomány egyetemeken minden vallásfelekezet részére theol. fakultások szerv ezt essenek. * Ily irányú új és a vallásügyeket egyszersmindenkorra rendező vallásügyi törvényhozás nélkül régi sebeink mindig ki fognak újúlni, — alárendelt helyzetünk meg nem szűnik, — valllási hátterű jogéletünk mindig bizonytalan marad. Evangélikus egyházunk létérdeke követeli tehát: új vallásügyi törvényhozást! y• y> A dimáninneni egyházkerület közgyűlése. (Kiküldött tudósítónktól.) II. Mindenek előtt örömmel kell constatálnunk, hogy a mult években tartott kerületi gyűlésekhez képest az ezidei dunáninneni egyházkerületi közgyűlés, mely Komáromban folyt le augusztus hó 20—22. napjain, igen nagy népességnek örvendett. Úgy a világiak, mint az egyháziak csaknem teljes számban megjelentek. Ott láttuk a kerületi elnökségen kivül Osztroluczky Géza, Sziklai Ottó, dr. Trsztyénszky Ferencz világi jegyzőket; dr. Kossaczky Arnold ker. ügyészt, dn Kóler Zoltán ker. törvényszéki birót; Beniczky Árpád, dr. Simko Lajos, dr. Stur Károly egyházmegyei, dr. Dobrovits Mátyás, Farbaky István, Kirchner Mihály, Kujniss Gyula, Markovics Dezső, Rákóczy István, Szemere Béla, Szilvay Gusztáv egyházi felügyelőket; az összes espereseket; Hrk János, Szekerka Pál alespereseket; dr. Masznyik E. theol. akad. igazgatót, Hörk József theol. akad. tanárt; Hirschmann Nándor, Király Ernő lie. igazgatókat. A lelkészek közül Schleiffer Károly ker. jegyzőt, Bándy Endrét, Maróthy Emilt, Schőhnwieszner Kálmánt . . . stb, A vendégek közül Schőhnwieszner Kálmán leányát Sárikát, Mészáros Dóra polg. isk. tanítónőt, dr. Petőcz Károly ügyvédet ós egyh. megyei törvényszéki birót, dr. Händel Bélát, dr. Stelczer Mátyást, dr. Zelenka Frigyest stb. A nagy népességnek bizonyára a legjobban örült a nemes komáromi egyh., mert két esperesség különböző okok miatt már eleve tiltakozott az ellen, hogy a ker. gyűlések Pozsonyból máshová tétessenek. De a tiltakozások elnémultak a ker. elnökség megnyugtató kijelentései és a komáromi egyház igazán magyaros vendéglátó és előzékeny viselkedése következtében, Bizony-bizony nem ártana, ha a kerület idöröl-idöre oly egyházakban tartaná gyűléseit, ahol a impozáns megjelenés fényt kölcsönözne az erőtlen egyháznak és pezsgőbb életre hívná azt ! Első nap. A gyűlések sorát a lelkészi értekezlet nyitotta meg, amelyen az elnöklő püspök felolvasta mindenekelőtt azon elnöki megnyitóját, amelyet lapunk előbbi számában már közöltünk „A lelkipásztorkodás akadályairól a mi egyházunkban" c. alatt. Bándy Endre indítványára a lelkészi értekezlet köszönetét fejezte ki. A felszólaló egyúttal kérte a püspököt, hogy a lelkészek ügyét minden téren karolja fel. Úgy hiszi, hogy a lelkészek elégedetlensége mai helyzetükkel általános s csak fokozza az elégedetlenséget, hogy az egyház nagyjainak egy része egyáltalán nem törődik a lelkész anyagi helyzetével, sőt a felszólaló hallotta kifejezni azt a nézetet is, hogy a legmagasabb helyen álló világi férfiaink egyike azt mondta volna, hogy a jobb helyzet a lelk'szt elkábítaná! Ily körülmények között csak üdvözli a püspököt, aki mint kezdeményező lép fel s kinek felolvasásából is kitűnik, hogy az ev. lelkészek anyagi helyzetének javítását szivén viseli. A nag} ^etszóssel fogadott elnöki megnyitó beszédet a lelki -l\ értekezlet egész terjedelmében jegyzőkönyvébe vette fel. Az elnöki bejelentések következtek ezután. A m. ó. külmissiói gyűjtés 400 kor. a központba küldetett, melyért a lipcsei egyesület igazgatója meleg köszönetét fejezte ki. A lipcsei május 22-iki külmissiói ünnepen forrás hiánya miatt a kerület nem képviseltethette magát. Az elnöki bejelentések után Bándy Endre előadó ismertette az egyes egyházmegyei lelkészi értekezletek jegyzőkönyvét. Itt rámutatott arra, hogy dunántúl igen szép, hasznos és eredményes munka fejtetik ki az ú. nevezett püspöki kérdő pontokkal, amelyek lebocsájtatnak az egyházmegyei lelkészi