Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-08-08 / 32. szám

'283 EV

rANGELIKUS ŐKÁLLÓ 1907 "kétségbe vonhatlan tényállás : hogy a magyar protestantizmust nem kicsinylendő eilenség fenyegeti s a megváltozott idők azt hirdetik, mintha a múltban teljesitett nagy feladataitól visszavonulna s a megváltozott idők követelte új csatarendbe állani nem akarna. „Pusztúlunk, veszünk", hangzik ottan-ottan a kétségbeesés szava, hiveink nyája fogy, a hitről való bizonyságtétel elesik. Mindebből levonva immár a harcra hivő tanúság : a magyar protestantizmus ha csak a múltban teljesített misszióját feladni nem akarja : új feladatok előtt áll s a napi kérdésekből, a társadalmi bajok orvoslásából az öt megillető részt kivenni van hivatva. Evvel jeleztük missziónknak szükségességét. Más kórdós azonban, vájjon milyen legyen ez a socialís missió ? Az az milyen jellemmel bírjon, hogy a reformáció világtörténeti jelentőségéhez méltó, helyesebben mondva következetes legyen ? Ennek feltótele, hogy tisztában legyünk avval, miben áll az érintkezési pont az érdekelt tényezők között? Általában véve a sociális harc jellemét abban foglalják össze, hogy az „az egyenjogúság alapján ' álló uj társadalmi rend kiküzdóse, melyben a munkás osztály, mint egyenjogú ós hatalmú tényező akar szerepet vállalni s a kapitalizmus, mellé állani, hogy ezen uj állapotban maga szabhassa meg az igazság alapján lótföltételeit." De mondhatjuk nemcsak kenyórkérdós, nemcsak a jognak kérdése, magasabb cél is kell, hogy lebegjen előtte a társadalomnak, a társadalom által való reformálása: a szívnek, az erkölcsnek kérdése. Itt van az érintkezési pont, hol az egyház, mint méltó tényező felemeli szavát, sorompóba lép, a hol általában szólhatunk az egyház sociális feladatáról. Valamint isteni Üdvözítőnk az evangeliom tudósítása szerint szerte járt, jót tett s gyógyított mindennemű testi ós lelki betegséget a nép között — úgy azt mondhatjuk, hogy mivel az ember a test és lélek harmóniája, a reá irányzott hatásnak is harmonikusnak kell lennie; azaz igénybe kell vennie az egész embert. Ez hangsúlyozandó a vallás szerepót illetőleg. Jaj a vallásnak, ha a nép rétegeiben i megérlelődik az a meggyőződós, melynek okoskodása ez: elismerem, hogy a keresztyén egyház ajándékozta meg az emberiséget a testvérszeretet eszméjével, de csak a Nóbó hegyére vezette, csak az ígéret földjót mutatta meg nekie, — azután fásultan cserben hagyta öt. Eltávozott a társadalom millióitól, szemet huny azok tátongó sebei előtt, — nem csoda, ha hitem benne megrendült s támaszát vesztette. Igenis, megingott a hit a keresztyónsógben, de ez nem állapodott meg a negatívumnál, hanem táplálókot keresve magának, másfelé irányul s előttünk áll a jövő sociális vallása, tovább menve annak sociális állama. Jól mondja Le Play (A munkásviszonyok reformja): bizonytalan a köz ós magánboldogulásnak ezen öt forrása: a vall as, a, tulajdon, a család, a munkás, a társadalmi rangfokozat tiszteletben tartása. A socializmus megszűnt immár elmélet lenni, mintegy vallássá kezd válni! De ennek a vallásnak fötartalma nem Istenországa, az ember valláserkölcsi boldogsága, hanem a jövő sociális állama. A magyarországi földmivelö socialdemokrata-párt programmja nyíltan hadat izen mindannak a mi a multó, követeli mindazt, a mi a jövőbe vezet. Követeli a felekezeti iskolák megszüntetését s a vallástanítás eltörlését nyilvános iskolákban. (Folyt, köv.) BELÉLET. - A bányai egyházkerület közgyűlése Budapesten, a szokott helyiségben szeptember hó 18-ik és következő napjain fog megtartatni. A részletes tárgysorozatot a meghívó teljes szövegével a „Hivatalos Közlemények" legközelebbi száma hozza. Hymen. Dr. Mesterházy Ernő, nagygeresdi földbirtokos, a soproni alsó ág. hitv. evang. egyházmegye nagyképzettsógű ós avatott tollú világi főjegyzője f. ó. július hó 29-ón jegyezte el Szigethy Sárika úrleányt Felsőpatyon (Vas-m.), Szigethy Sándor földbirtokos és elhunyt neje szül. Szilvássy Vilma szülők leányát. Zavartalan, tartós boldogságot ós áldást az Úrtól ! Mozgalom a tiszakerületi lelkészegyesíilet megalakítása céljából. Már lapunk más helyén is örömmel jeleztük, itt pedig szívesen ismételjük azt a tényt, hogy a szepesvármegyei lelkószegyesület, amint azt a m. hó 19 én tartott ülésének velünk közlött jegyzőkönyvéből látjuk, mozgalmat indított a tiszai egyházkerület kötelékébe tartozó lelkészek ós lelkószjellegü egyének (vallástanárok stb.) értekezletté való tömörítése érdekében s e célra felhívást is küldött az összes érdekeltekhez, amely ekként hangzik: „Nagytiszteletü úr! A szepesmegyei lel-' készegyesütet megbízásából testvéri szeretettel kérem: szíveskedjék a miskolci kerületi közgyűlés alkalmából f. ó. szeptember hó 20-án, d. u. 5 órakor a „ Korona"-szálló egyik kisebb termében a tiszakerületi lelkészi értekedet megalakítása céljából megjelenni. Amennyiben Nagytiszteletűséged a kerületi közgyűlésen meg nem jelenhetnék, szeretettel kérem : szíveskedjék velem tudatni, helyesli-e a „kerületi lelkészi értekezlet" megalakításának eszméjét. Tömörüljünk! Egyesüljünk! Csak egyesült erővel érhetjük el kitűzött céljainkat. Szepesbóla, 1907. július 25-én. Hitrokoni szeretettel testvére az Urban Weber Samu s. k. föesperes, a szepesvármegyei lelkészi egyesület elnöke." — Nem kételkedünk, hogy a felhívás a tiszai egyházkerület agilis papsága sorában élénk visszhang t fog kelteni s a már régóta nagyon kívánatos cél végre is megvalósul. Letört remények. Szüts Mihály II. éves pozsonyi theol. akad. hallgató szülőhelyén, Kisbaboton július hó 29-ón hosszú, gyötrelmes szenvedés után meghalt. Temetése — nagy részvét mellett — július hó Bl-ón volt, — Dr. Rásó Lajos budapesti ügyvéd kis leánya Lenke, élte 5-ik óvóben rövid szenvedés után Budapesten elhunyt. A bánatos szíveknek adjon megenyhűlóst a vigasztalás Ura, a távozóknak lelke pedig nyerjen új virulást a feltámadás Uránál! Simon Zsuzsanna f. Boroszlóban (Porosz Szilézia) f. é. július hó 20 án temették el Simon Zsuzsanna ev. diakonissát életének 66., működésének 82-ik évében. Hogy mi is megemlékezünk haláláról, oka, hogy megboldogultban az első magyar ev. diakonissát kisérték nyugvóhelyóre ! Csak igen kevesen tudják ezt s ezért talán szívesen veszi tőlünk olvasóközönségünk, ha az emberbaráti, nemes, áldott működésű ev. diakonissa intézmény ezen első önfeláldozó, buzgó magyar tagjának immár befejezett életével megismertetjük. Liptószentmiklóson született, tisztességes szabó szülőknek volt gyermeke. Az egyház akkori lelkésze, a dunáninneni egyházkerület jelenlegi püspöke Dr. Baltik Frigyes felismervén benne a mély vallásos lelkületet, dacára a diakonissa intézménynek a szülők és a leányzó előtti ismeret-