Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)
1907-08-08 / 32. szám
'281 EV rANGELIKUS ŐKÁLLÓ 1907 saját körében gyökeret vertek. De annyi bizonyos, hogy ág. hitv. ev. egyházunk, ha nem vakítanák el oly gyakran véges célok és érdekek, a sjdlabusnak akárhány mondatában olyat találhat, amit neki is el kell vetnie. * Ha az inquisitio azt tartaná, hogy az általa elvetett, az írásmagyarázatra és annak állítólagos eredményeire vonatkozó mondatokat az evangelikus egyházak helyeslik, akkor nyilván bizonyságát adná annak, hogy az evangelikus egyházak hitvallási iratait nem ismeri, vagy hogy a tényleges helyzetet szántszándókkal elferdíti; mert vannak még, akik az egyház által vallott hitben élnek. Hogy egyházunk, ami a hitvallás iránti hűséget illeti, szóles körökben gyengén áll, azt, ha magunknak nem volnának szemeink a látásra, a syllabus megértetheti velünk ; de mutatja egyúttal azt is, mily gyenge lábon áll a pápaság magasra feldicsért egysége, ha dacára félremagyarázhatatlan dogmáinak, ilyen a saját kebelében is érvényesülő tévtanok ellen kénytelen küzdeni. * Ha a hitvallást az egyházi öntudat megnyilatkozásának tekinthetjük, úgy a syllabus a római katholikus egyház öntudatának éber lelkiismeretről tanúskodó megnyilatkozása. Hogy van-e jelenleg a mi hazai egyházunknak eleven öntudata, a közegyház lelkiismeretének megnyilatkozásai alapján vájjon ki merne e kérdésre „igen'-nel felelni? * A római katholikus egyház, a hatalmi érdek sértetlen fenntartását tartva szem előtt, öntudatáról le nem mondhat; míg ellenben mi az öntudat megtagadásával hatalomra igyekezünk. A római katholikus egyház legalább megmarad annak, ami volt eddig; mi pedig, ha az önmegtagadás árán mások diadalmaskodnak felettünk, azt hisszük, hogy érvényesültünk. * Azért örvendünk, ha győzedelmes „fegyvertársaink", az újságírók Róma tényeit nagy garral leszólják; ós szövetségesek helyett csatlósaiknak csakugyan jól beválunk. Mikor kíséreljük majd meg, hogy a világi hiú dicséret olcsó nyereménye helyett, 6gyházunk örök igazságai érdekében vívott nehéz, de jellemes küzdelemben önmagunkért helyt álljunk ? Beyer Theophil , lelkész. KÜLFÖLD. Lelkészi értekezletek Németországban. Hogy mennyire van Németország a theologia mezején, azt fölösleges bizonyítgatnunk. Mi Magyarországon csak kullogunk utánnuk jó messze távolban! Theologiai irodalmunk — az utolsó 30 óv egy csekély számú lelkes csapat munkásságát kivéve, akik tulajdonképen az úttörők — úgy szólván semmi! Hogy mi ennek az oka? Igen sok hasábokat írhatnánk róla! Ámde most csak arra a körülményre akarunk rámútatni, hogy mennyível tartalmasabbak ott a lelkészi értekezletek is, míg nálunk alig akad munkálkodó a ker. lelkészi értekezletekre valamilyen magvasabb, tartalmasabb munkával. Elég egy átfútó pillantás a f. é. június hó 3-án Meissenben tartott lelkészi értekezlet tárgysorozatára, hogy erről meggyőződjünk. Hunsinger lipcsei magántanár, amint az „ All gem. evang. luther. Kirchenzeitung'''' 26. számában olvassuk, „ A keresztyén világnézet és annak támadása a jelenben 11 c. alatt tartott előadást. Reitschel lelkész: „A keresztség viszonya az egyházhoz" (az egyházjog ós hitvallásunk szerint) c. tárgyról értekezett. Végül Reinhard tanár azt az érdekes ós aktuális thérnát fejtegette, hogy „Mi a vallástanításnak feladata középiskoláinkban s melyekannak megvalósítására szolgáló eszközök?" Kétségtelen, hogy mind a három pont magas színvonalon áll ós méltó egy lelkészi értekezleten való tárgyalásra, ott, ahol a lelkészek maguk is mindnyájan a theologiai műveltség magas színvonalán állanak! Talán a legkiterjedtebb körök figyelmére méltó Hunsinger tanár előadása, aki munkásságával egészen új irányt van hivatva mútatni az apológiának s nem egy körben méltó feltűnést fog kelteni. Annyira érdekes, hogy helyénvalónak látjuk közölni nézetének főbb vonásait. A keresztyén világnézet meghatározását adja mindenekelőtt, A keresztyén világnézet szerinte a Krisztusban való hit által teljesen meghatározott ós megállapított önálló módozat, mely szerint Isten létezése, mint központi tényező a lót minden formájában érvényesül. Ezen meghatározásból — a tapasztalati tények törvényszerűségének, ós természeti függésének teljes elismerése mellett — három irányban von le következtetést. És pedig először is helyet enged a természetesen történt események körén belül az Isten teremtői ós céljait érvényesítő tevékenységnek, továbbá az egyéni szellemi élet körében a személy szabadságának ós az Istennel való élő viszonyának s végül a történelemben Istennek a Krisztusban való abszolút üdvnyilatkozata alapján az önálló keresztülvitelnek. Majd a ker. világnézet mai állására tér át. A keresztyén világnézet, mely Luther alapvető ténykedése által a protestantizmus terén újjíttatott meg s a melyet Schleiermacher (Kant) szabadított fel a középkori, illetve újabbkori helytelen meggyőződés alól, mely azt függő viszonyba állította a világgal ós attól különálló nézetre vezette vissza: ma napság akut krízisnek van kitéve azon körülötte önállóan ós ellene törő modem szellemi élet hullámzásai által, a melyek leküzdésére a keresztyén világnézetnek érvényesíteni kell jogait. Ezen krizis abban áll, hogy a természeti és szellemi tudományok ujabb metliodusai — bár azoknak egyrészt a theologia is elismeréssel adózik — a ker. világnézet alapjainak ferde és egyoldalú kezelése által a keresztyén öntudatot széles körben ingadozásba hozták ós ellentétes viláynézetek képzeteinek alkotására szorították! Bár ezen keresztyónellenes világnézetek egymás között is ellentétben vannak, mégis azt hiszik, hogy theoriájuk fejlődésében közös fegyverük van a keresztyén eszmekör (Denkweise) ellen. Ezen ellentót ki nem egyenlíthető a régi apologetika fegyvereivel, sem az apologotilca skeptikus mellőzésével, még kevésbé egy, az egyházon kívül álló theologiának berendezésével, hanem csak úgy, hogy az ellenféllel alapos elvi tárgyalásnál a keresztyén világnézetek létjoga a hit, valamint a tudomány elveiből kifolyólag a 'elenkor szellemi életében érvényre emeltetik.
