Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)
1907-07-18 / 29. szám
'263 EV rANGELIKUS ŐKÁLLÓ 1907 napirenden tartja, az anyaggyűjtést folytatja, a kiküldött ötös bizottság jöjjön össze s az egységesítés érdekében munkálkodják továbbra is. Mosta kegyelet oltárán áldoztunk, meghallgatva Stempel Lajos testvér emlékbeszédét Reuss Lajos volt lelkész felett. A Luthertársaság kiadványairól s a reformátióról szóló jelentések az egyházmegyei közgyűléshez tétettek át, Chriastély Gyula felolvasása „Milyen viszonyban áll egyházunk és iskolánk az államhoz? Az iskolák államosításának előnyei és hátrányairól" tekintettel az előrehaladt időre, a jövő értekezletre maradt. A „lelkészek tanuló fiait segélyzöegylet'-be való belépés a tagoknak újból melegen ajánltatik, az értekezlet pedig útasítja pénztárnokát, hogy a konferencia alapító tagdíját fizesse be. Becser Endrének két indítványát a kerületi tüzbiztosítási új szerződés s a lelkészek fizetésének javítása tárgyában az értekezlet éljenzóssel fogadja s az egyházmegyei közgyűlés elé terjeszti. Famler G. A. javaslata a Lutheránus nőegylet létesítése iránt Bartholomaeidesz László alesperesnek adatik ki, hogy erre nézve az egyházm. közgyűlésen javaslatot tegyen. A gályarabok emlékének megörökítését célzó felhívás folytán e célra az értekezleti pénztárból tíz korona szavaztatik meg s a testvérek felhívatnak, hogy e nemes célra adakozni és gyűjteni kötelességüknek tartsák. A jövő évi értekezlet helyéről gondoskodni az elnäkre bízatván, annak fungenseíül kijelöltetnek : Dendely Samu úrvacsorát osztani, Bartos Pál liturgizálni ós Csók György prédikálni. Végül az értekezlet elnök buzgó imájával délután 2 órakor befejezést nyert s a vendégszerető házigazda pazarlásig gazdagon megrakott asztalánál, hol már a szomszédos Csoltó község róm. kath. plébánosa is megjelent, a testvéries együttlétben, számos felköszöntő által fűszerezett kedélyes társalgásban testünk-szellemünk felüdülve, felfrissülve oszoltunk el a késő délüláni s esti órákban. Ratkósebes, Chriastély Gyula jegyző. A pestmegyei ág. hitv. ev. esperesség közgyűlése. A pestmegyei esperesség Budapesten, folyó évi julius hó 11-én tartotta rendes óvi közgyűlését, az egyházközségi kiküldöttek igen élénk részvétele mellett. Az elnöki széket Szeberényi Lajos főesperes ós Benicky Lajos egyházmegyei felügyelő foglalták el. Az imával való megnyitás és megalakúlás után főesperes előterjesztette évi jelentését, a melynek hővezetésében néhai Lauko Károly, volt kecskeméti lelkész elhunytáról s annak az esperességben szerzett hervadhatatlan érdemeiről emlékszik meg. Jelenti Iklad leányegyház anyásítasát, a mely anyaegyházzal a pestmegyei egyházak száma 28-ra, papjainak száma 29-re emelkedett. Iklad új lelkészeként Kírchknupf Gusztáv, felügyelőjeként Sárkány László lettek bemutatva a közgyűlésnek. Dr. Szelónyi Aladár Fóthon lOOü koronás alapítványt tett a lelkész jövedelem kiegészítése javára. Félegyházán az egyesült protestánsok új imaházat emeltek. A főesperes Rák ospalota egyháznak a közgyűlés utólagos jóváhagyása reményében a felügyelővel együtt, engedélyt adott egy újabb és nagyobb parcellázáshoz. Ennek kapcsán Kovácsi Kálmán rákospalotai lelkész jelenti, hogy egyháza a parcellázás folytán oly előnyös helyzetbe jutott, hogy úgy a lelkészi, mint kántori stólát teljesen eltörölték, eltörölték a tandíjat a saját iskolájukban nemcsak, hanem egyházunk gyermekeiért, bárhol járnak iskolába, a tandíjat helyettük az egyház fizeti. Valóban ideális állapot ily anyagi gondoktól teljesen ment egyházban működni. Jó hatással volt a közgyűlés tagjaira, hogy a közgyűlésen megjelent a bányakerület szeretett püspöke Scholz Gusztáv is, a kit a közgyűlés tagjai örömmel üdvözöltek. A tárgysorozatból kiemeljük a következő fontosabb pontokat. A bányai egyházkerület pénzügyi bizottsága határozata folytán, a mely szerint minden nagyobb esporessógben a főesperes mellé esperességi segédlelkész választassék a kerület költségén, az egyházmegyei közgyűlés elhatározta, hogy mint a legnagyobb kiterjedésű egyházmegyék egyike a saját föesperese mellé is kíván ily segédlelkészt. A tanügyi jelentós során két nevezetesebb ügy adott vitára alkalmat ; az egyik volt az aszódi algymnasium feletti felügyeleti jog. Az esperest t, i. minden évben meghívják a vizsgákra, de nem tudja azt, hogy van-e néki bírálati joga, avagy nincs. Az ügy oly fontosnak látszott,, hogy döntés ebben nem is történt, hanem a tanügyibizottság külön tanulmánya tárgyává tétetett. A másik ügy az állami elemi népiskolák hittan vizsgái, a melyeket a tanfelügyelő, a hitoktató ós körlelkósz meghallgatása nélkül, vagy ha ezek kéretlenül is javaslatot tesznek, ennek ellenére lüzi ki kényekedve szerint. Ez ellen tiltakozással ólt az egyházmegye s tiltakozását a felsőbbség útján az illetékes helyre juttatja. A hitoktatásról lóvén szó, igen különös panaszt hozott fel a ceglédi lelkész, mint az ottani állami főgymnásium vallástanára, a kinek félévre járó 150 kor. tiszteletdíjából 37 koronát a vallás ós közoktatásügyi miniszter letiltott azért, mert az igazgató panasza szerint a lelkész csak október 8-án kezdte meg a hittan tanítást, a mi ugyan igaz volt, de órát azért nem adhatott, dacára, hogy az intézetben addig is több ízben megfordúlt, mert a rendelt tankönyvek előbb nem érkeztek meg. E panasz folytán elhatározta az egyházmegyei közgyűlés, hogy tiltakozik az ilyen méltatlan eljárás ellen s felkéri a kerület által az egyetemes közgyűlést,, hogy a vallás- ós közoktatásügyi miniszternél tegyen lépéseket az iránt, hogy az állami iskolákban működő evangelikus lelkészek, illetve hitoktatók, mint rendes tágyat tanító tanerők a többi tanárokkal hasonló elbánásban részesüljenek s az órák után. adandó tiszteletdíjban a rendes tanárok fizetése — eltekintve azok lakbérétől ós korpótlókától — legyen az irányadó, vagyis a minimális fizetés 2400 korona lóvén s ezért a rendes tanár heti 20 órát adván, egy heti órára esik tehát 120 korona. Több apróbb ügynek eldöntése után a gyűlés végén került szóba, mint a lelkészi értekezlet indítványa az „Örálló"-ban közölt indítvány az úrnapi körmeneteken résztvevő protestáns tiszviselök ós képviselők tárgyában, a melyet az egyházmegyei közgyűlés egyhangúlag határozattá emelt. A zalai egyházmegye ez évi rendes gyűlése junius 26-án folyt le a kővágóőrsi gyülekezet ősi templomában. A gyűlés valóban lélekemelőleg hatott minden egyes résztvevőre, oly hangulatot keltvén, mintha a hitükért élni s halni tudó csök szelleme töltötte volna el a megjelenteket. Mintha nem is a vallás iránti közönyösség korszakában folyt volna le, mintha csak az előző századok lelkes protestáns fiainak valamelyik ily gyűlésén vettünk volna részt. A közgyűlést Cuppon Sándor esperes nyitotta meg lelkes beszéddel. Meleg hangon üdvözölte az eltávozott, szeretett egyházmegyei felügyelő Dr. jószási
