Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-07-11 / 28. szám

'249 EV rANGELIKUS ŐKÁLLÓ 1907 megokolás rövid volna ós megtalálná az ember, a két összeg és a leszállított összeg közti különbségnek aránylagos megosztásában. És beletörődnék abba, hogy több nem adatik most, tehát ennek elégnek kell lenni annak, a mi jut. A miniszter szabad teret enged az egyháznak a fölosztás arányának meg­állapítására, az egyház élni is akar ezzel a jogával. És az egyetemes egyház pénzügyi bizottsága javas­latba hozza a fölosztás arányát a 70 és illetve 15—15%-ját a rendelkezésre álló 903.600 korona összegnek. Ugy de az egyház a kormányhoz terjesz­tett emlékiratában kifejtette, hogy az ev. egyházi közigazgatás céljaira megkívántatik óvenkint 217.120 korona. Ez a számítás igazításra, javításra szorulhat, do ha az ujabb pontos számítás is 217120 kor. szük­ségletet mutatna, akkor a leszállított államsegély összegének 15% nem fedezné a kiadásokat, hanem 25%-ot kellene arra fordítani. És az ide fordítandó összegnek első évben egyharmada, a második évben kétharmada, a harmadik évtől kezdve az egész ösz­szeg közigazgatási célokra fordíttatnék. Az ide szük­séges összeget, a lelkészi nyugdíj céljaira szükséges összeg mellett, azonnal bele kell utalni a közigaz­gatási pénztár bevételeibe, ne hogy a közigazgatás szekere kenőolaj hiányában csikorogjon vagy fenn­akadjon. A lelkészi nyugdíjintézet mathematikai mér­legének ós a szabályrendeletnek revíziója folyamat­tan van. Csak akkor lohet a szükségletet megálla­pítani, ha a revízió befejezésre jutott. Az emlékírat 167.287 korona szükségletet mutat ki. Ez az összeg a revízió következtében módo­sulhat. De ha futja a memorandumban kitett összeg, akkor a leszállított állami segély összegének 15% nem fedezné a szükségletet, hanem 17*5%-1 kellene ide fordítanunk. És az ide fordítandó összegnek első évben egy harmada, másodikban kétharmada, a har­madik évtől kezdve az egész összeg szállíttatnék be a nyugdíjintézet pénztárába. A mi a leszállított állam­segélyből a megnevezett két cél támogatása után még fönmaradna rendelkezésre, csak azt kellene az adóteher leszállítására kijelölni; de a folyósí'ás, illetve az adóteher leszállítása csak akkor kezdődnék, mi­kor a fölemelt államsegély összege, nem az óven­kinti költségvetési törvény által, de véglegesen bizto­sítva van. Nézetem szerint a leszállított államsegély­nek 70%-a e célra nem fog megmaradni, legföljebb 57-5-%-ja. Kund Sámuel. TÁRCA. A lelkész mellékfoglalkozásai. Melyek megengedhetők ? Melyek hathatnak bé­nítólag apostoli feladatának betöltésére ? Némethonban néha a theologiából, Magyarhon­ban pedig a politikából, még a jóból is a sok meg­árthat; azért ne áhítozzuuk mi, magyarhoni evang. lelkészek, politikai vezér- vagy politikai irói szerep után ; míveljük először az Isten országát, aki tudja, akár a sajtóban is ; legyünk erényes, jó polgárok s igazi, hü hazafiak, kik tettel — s nem Arany János szava szerint „ordítva", vagy csak szavallva — sze­retik a hazát, de ne legyünk politikai szerepelök, hanem a Krisztusnak vitézei s édes honunk jólléte is megadatik nékünk! Magyarhonban számos vidéken születési, szel­lemi s pénz aristokratia, még pedig épen evangé­likus, fájdalom nincsen, takarókpénztár, hitel- s köl­csönszövetkezet, sőt bank ... mégis létezik! Több ily intézet csak váltóra ad kölcsönt, tehát az uzso­rához közel jár! Ha egyik-másik lelkésznek van is ilyen helyen betétkönyve, vagy akár egy pár rész­vénye is, ha képes is igazgatási vagy felügyeleti tanácsos, vagy ellenőrként rovancsolni, ha híveit a takarékosságra s jó gazdálkodásra buzdítja s szok­tatja is: mégis vezér- vagy elnöki szerepet ne vál­laljon el, mert a pónztudományban s kezelésben még sem oly jártas, mint e világ fiai, az uzsorásokat, az aranyborjú lovagjait, azok áskálódásait s leselkedó­seit még sem ismeri eléggé; s nem egy vidéki pénzintézet szakértő ellenőrzés nélkül inog, sőt bu­kik s magával rántja a lelkészt is! Lelkészi hivatala a legelső, mely tiszta szívet s kezet, szeplőtlen, mocsoktalan nevet igényel! A mely ev. lelkész a pénztudományhoz ért, a speculá­tióban s vállalkozásban jártas, ám használja fel e kegyadományát is gyülekezete jólétének emelésére. Van ily lelkész is. De kevés! Van azonban akár­hány túleladósodott s a bukás szólón álló gyüleke­zetünk is, melynek számos híve széles e hazában kenyeret még sem talál, csak teng-pang, sem meg­élni, sem egyszerre meghalni nem tud ! Annak meg­élhetési vagy jövedelemszerzési forrást nyitni : vajmi áldásos feladata sőt kötelessége az oly pénzszakava­tott lelkésznek ; mégis a lelkész első teendője, a lelki gondozás, a léleknek felindítása, a szívnek megnyitása, a kéznek tisztasága, a szellemnek s jellemnek Istenben gazdagsága, amely nélkül a kül­sőleg leggazdagabb lelkész ós gyülekezet is csak megvesz s örök kárt vall; amellyel azonban a sze­gény lelkész s egyház is megelégedett s idővel boldog lehet. A lelki mellékfoglalkozások után térjünk át II. a testiekhez is. Ezek közé számíthatjuk a gazdasá­got, szőlömivelóst, kertészetet s egyéb kézügyessé­get is. Hogy a test épsége s ehez a mozgás ós gyakorló ügyesség is szükséges, azt igazolja a régi latin mondat: „orandum est, ut sit mens sana in corpore sano !" A földmíveléssel foglalkozás számos magyar­honi evang. s még több nem evang. lelkészre elke­rülhetlen ; mert majdnem minden jövedelme sok földjének megmunkálásából ered. Számos lelkész ért is valamit, — más semmit sem a gazdászathoz ; de a megélhetés kényszeríti, hogy a legszükségesebbet megtanúlja, akár parasztjaitól maguktól is ! Sok időjárási, árviz- s egyéb veszéllyel jár ez, kivált a magyar alföldön ! De napszámos munkát, hacsak az Isten a legnagyobb inség által nem kény­szeríti, evang. lelkész szabadban ne végezzen, mert decorumának derogál; ha mindjárt otthon az állat­tenyésztés körül egyetmást segíthet, sőt ha az Isten épen cselédhiánnyal sújtja: igen sokat dolgozhatik is ! Ha mezőn vagy réten rakosgatásnál vagy bog­lyázásánál néha-néha hozzá is fog : mégis inkább a

Next

/
Oldalképek
Tartalom