Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-07-04 / 27. szám

III. év. Nyíregyháza, 1907. július 4. 27. szám. EVANGELIKUS ORALLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. A HAZAI NÉGY EVANGELIKUS EGYHÁZKERÜLET KÖZLÖNYE. Megjelenik hetenként egy íven; a Hivatalos Közlemények, mint az Ev. Őrálló melléklete, minden hónapban. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó cimére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: QEDULY HENRIK evang. lelkész, NYIREGYHAZA. A lap ára egész évre 10 kor, félévre 5 kor., negyedévre 2.50 kor. Egyes szám ára 40 fillér. A Hivatalos Közleményeket az anyaegyházak és felsőbbrendű iskolák ingyen kapják. Hirdetés ára oldalanként 32 kor. TARTALOM-JEGYZÉK : Vezércikk. Tiltakozás a képviselőház úrnapi körmenete ellen. A belcüldö. — Egyetemes nyugdíjintézet. Az egyetemes nyugdíjintézet revisiójához. Varga Pál. — Tárca. A lelkész mellékfoglalkozásai. (Vége köv.) — Szobrot Thökölynek! Sass Bélai — Belélet. Hirdetések. Tiltakozás a képviselőház úrnapi körmenete ellen. A soproni felsőegyházmegye lelkészi értekezlete a következő indítványt terjesztette az esperességi közgyűlés elé: Akik hazai közéletünket figyelemmel kísérik, fájdalommal tapasztalják, hogy újabb időben a római klerikalismus mily rohamosan nyomul előre minden téren. Könnyű volna sok példát idézni, de csak a legutóbbi feltűnő esetet említjük fei. A képviselőház ez évben ugyanis Rakovszkv István elnöklete alatt határozatilag kimondotta, hogy az úrnapi körmenetben hivatalosan részt vesz és a ház hivatalos küldöttségét tényleg Návay alelnök vezette a körmenetre. Nemcsak a szabadabb napi sajtó zudult fel ez eset miatt; hanem kell, hogy mindenki, aki az űrnapnak, e kései szülött, speciálisan pápista ünnepnek eredetét, intencióját és későbbi történetét ismeri, mélyen mogbotránkozzék. Az űrnapját IV. Orbán pápa 1264. évi bullájában már eredetileg „ad confundendam specialiter haereticorum perfidiam et insaniam", magyarul: „különösen az eretnekek hitszegésének és esztelenségének megszégyenítése végeit" rendelte el. Hasonlóképen — és pedig most már a protestánsokra értve — mondja a tridenti zsinat (De cultu et veneratione huic sacramento exhibenda cz. fejezetben) az úrnapi körmenet céljáról: „Ac sic quidem oportuit victricem veritatem de mendacio et haeresi triumphum agere, ut eius adversarii in conspectu tanti splendoris et in tanta universae eccJesiae laetitia positi, vei pudore affecti et confusi aliquando resipiscant." Magyarul: „És így a győzedelmes igazságnak diadalt kellett ülnie a hazugság és eretnekség felett, hogy ellenfelei ennyi fénynek a láttára és az egész egyháznak ilyen nagy vigadozása közben vagy csüggedten és megtörten elsorvadjanak vagy pedig megszégyenítve és zavarba ejtve valahára eszükre térjenek." Akik maguk ilyen célzatot tulajdonítanak a Krisztus korától és szellemétől messze eső ünnepnek, azok nem követelhetik, hogy a különböző vallású, szabad, magyar polgárokat képviselő országgyűlés hivatalosan vegyen részt annak tüntető körmenetében. És amilyen az eredete, olyan volt ez ünnepnek későbbi törtenete íshazankban. A Koiouicüféle Leopoldina Explanatio (1691) és a Carolina Resolutio (1731), ezek a lelkiismereti szabadságot mélyen sértő, magyar hazánk történetére szomorú árnyékot vető és bizonyos törekvéseket mai nap is hiven jellemző rendeletek a céhekből való kizárással, pénzbírsággal és egyéb büntetésekkel kényszerítették protestáns iparosainkat az úrnapi körmenetben való részvételre. Az olyan ünnepért, melynek ilyen a története, protestáns magyar hazafi nem lelkesedhetik ; de nem is engedheti, hogy az ő nevében oda országos képviselőket küldjenek. Az ily képviseletnek talán lehet értelme ott, hol a római katholicisrnus uralkodó államegyház, de nálunk egyenesen bele ütközik a vallási egyenlőséget és viszonosságot hirdető 1848-iki törvénybe. Annál inkább óvást kell tennünk az országgyűlésnek az úrnapi körmeneten való hivatalos képviseltetése ellen, minthogy a felülről jövő példa ezután még inkább táplálhatja azt a téves véleményt, hogy alsóbb fokon a megyei és városi protestáns tisztviselőknek hivatalos állásukból folyó kötelességük a lelkűktől idegen procession nem csak megjelenni, hanem esetleg ott a diszlövésre és zeneszóra le is térdepelni. A fentiek alapján tisztelettel indítványozom: „Intézzen lelkészi értekezletünk az egyházmegyei és kerületi közgyűlés útján fel-