Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)
1907-05-24 / 21. szám
190 7 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 2.19 javára szolgál — a nemzetséget is" 1 „és az ö boldogságával magasztaltatik az egész város" 2 ... Két, teljes emberöltőt meghaladó hosszú pályafutás még a legkedvezőbb viszonyok közt is rendkiviili jelenség a legelfogulatlanabb krónikás szemekben is ... De nekünk nem szabad feledni, hogy Kubinyi Albert közszolgálatának első decenniuma közvetlen arra a szomorú időre esik, a mikor a Haynau-féle „Katonai rendeletben" 3 a délibábos reménnyel biztató „Manifestum" -ban 4 a zsarnokság kardjait fizetett alabárdosok kezében csörtető „Kundmachung"ban 5 a selyemzsinórt ravasz kézzel fonó „Entwurf1-ban 0' nyiltan és titokban működő hatalmasok minduntalan meghúzták a lélekharangot a magyar protestantizmus, vele együtt a magyar alkotmány és lelkiismereti szabadság élete fölött, mikor, bármint éget a szó: ki kell mondani... denuncians ev. lelkészek nyitották ki a börtönajtókat, melyek Haubner Máté, Pák Mihály, Szeberényi János szuperintendensek után zárultak be szivetrázó csikordulással!.. BELMISSZIÓ. A tiszavidéki egyházmegye helyi gyáminl ézeteinek. Nagytiszteletű lelkész Ur 1 Nagytekintetű Elnökség! A gyámintézet magasztos céljait bővebben fejtegetni feleslegesnek tartom, mert hisz mindnyájan át vagyunk hatva általa s bizonnyal megragadunk minden módot, mellyel azt előbbre vihetjük. Legalább ezt a meggyőződést kelti bennem az a tapasztalás, hogy, dacára nehéz viszonyainknak, évrő-évre nagyobb az az összeg, melyet a gyámintézet szeretet-asztalára, egyházmegyénk letesz. Ebben a tudatban intézem a már megküldött gyűjtőivek stb. kapcsán e soraimat a Nagytiszteletű és Nagytekintetű Elnökséghez ez évben is, remélve, hogy nem csalódom fentebb jelzett meggyőződésemben, — kérve, hogy megtegyenek azért mindent jó célunk érdekében. Ha pedig valahol valami mulasztás volna (templomi persely hiánya, offertorium nem tartása, felhívás elmulasztása iskolai gyűjtésre stb.), méltóztassanak azt múlhatatlanul póiolni, hogy semmi kifogás alá ne essék gyámintézetünk. A gyűjtőíveket s a számadást, melynek szabályszerű kiállítására később fogom felhívni az Elnökségeket, július l-ig kérem hozzám beküldeni, — a begyűlt pénzösszeget pedig chequen Mészáros Ferenc pénztáros úrhoz Nyíregyházára ugyancsak a fentebbi határidőig. A kerületi szeretet adományt, mely a Leopoldiánum helyére lépett, különös figyelmébe ajánlom az Elnökségnek, — nemkülönben a gyülekezetek felhívását a pogány misszióra való adakozás érdekében. Tudatom, hogy az ú. n. Palló-féle 800 kor. szeretetadomány ez évben kerületünk egy szegény egyházközségének fog a soproni egyháztanács által odaítéltetni. A folyamodás feltételeit e napokban fogom közölni az Elnökséggel. Örömmel tudatom azt is, hogy egyházam női gyámintézete, szokásához híven, ez évben egy hímzett úrvacsorai kehely takarót tesz majd le gyámintézetünk 1 Péld. 14. 34. — 2 Péld. 11. 11. — 3 1850. febr. 10. — 4 1851. dec. 31. — 5 1854. júl. 11. — B 1856. aug. 21. asztalára, melynek elnyeréseért szíveskedjenek jelentkezni nálam Ezekután Isten segedelmét kérve a krisztusi szeretet e mezején való munkálkodásunkra, vag) ok N.-Váradon, 1907. április hó 19-én kiváló tisztelettel Materny Imre ev. lelkész, egyházi elnök. Gyámintézöt. Ismét itt az ideje, hogy egyházaink oda tegyék filléreiket annak a lábaihoz, ki oly hathatósan tanította s buzdította nemcsak honfitársait, hanem örök igéje által minket is a szeretet, a segedelemnyújtás nagy keresztény erényére; itt az ideje, liogy Krisztusnak, e megtestesült isteni szeretetnek példáján, tanításán felbuzdulva, mi is odalépjünk filléreinkkel, segedelmet nyújtva annak, ki azt, mint a Jerikói út szélén az a rablóktól megtámadott várja, óhajtja. A gyámintézeti gyűjtőívek, a segítő szeretet e felhívásai immár szerte küldettek az egyes egyházakba az egész országban, hogy sokaknak emiékezetökbe hozzák, adni ismét jó szívvel bármely csekély összeget a segítő szeretet ez egyetemes nagy céljára; hogy emlékezetébe hozza még többnek, kipótolni az elmulasztottat, adakozni ezen célra is immár. Hogy minő eredménnyel fog járni e munkánk? Adja Isten, hogy nehéz életviszonyaink, mindinkább súlyosbodó gazdasági kilátásaink dacára is, oly szép összeggel álljon gyámintézetünk ez évben is az Úr elé, mint az elmúlt esztendőben. A tiszavidéki gyámintézet is most küldte szét gyűjtőíveit, melyekhez egyházi elnöke a fentebbi lelkes felhívást csatolta. BELÉLET. Stromp László halála. Mély megilletődéssel vettük lapunk mult számának zárta után a gyászhírt, hogy hazai evang. egyházi tudományos törekvéseink egyik leglelkesebb harcosa, az exegetikai és történeti irodalom terén egyaránt kiváló theologiai tanár, Stromp László folyó hó 12-én elhúnyt. Benne az „Evang. Őrálló" kezdettől fogva egyik leglelkesebb s mindenkor igaz örömmel, munkáiban élvezettel fogadott munkatársát vesztette el, a kinek theologiai álláspontja lehetett és volt is sokakéval szemben talán kissé radikálisabb, de a kinek tudományos képzettsége, magas fokon álló, vonzó előadásmodora mindnyájunk előtt kiváló becsben állott. Van tehát okunk gyászolni őt, s épen nekünk, a kikkel szemben csak a legutóbb is a Zsilinszky- Kovács-féle nagy mű ismertetésére nézve tett — fájdalom, immár be nem váltható — Ígéretet. Legyen pihenése az Úrnál csendes és üdvözítő ; szeretteinek, főiskolájának s a hazai evang. tudományosságnak pedig adjon vigaszt a minden kegyelem Ura és Istene! Haláláról a következő gyászjelentések adnak hírt: A magyarhoni ág. h. ev. keresztyén egyetemes egyház theologiai akadémiájának tanári kara mély fájdalommal jelenti, hogy feledhetetlen tagja Stromp László, nyil. rendes tanár, folyó évi május hó 12-én éjjel 11 órakor, rövid szenvedés után, életének 48-ik, tanárkodásának 21-ik évében elhúnyt. Istenben boldogult kartársunkat szerdán, május hó 15-én d. u. 5 órakor fogjuk a kecskekapui evang. temetőben nyugalomra helyezni. Boldogok a halottak, a kik az Úrban hunynak el, mert megnyugosznak fáradr ságuk után és cselekedeteik jutalma követi őket. (Ján. Jel. 14. 18.) Pozsony, 1907. május 18. A pozsonyvárosi 48-as polgárok Kossuth Lajosköre mély fájdalommal tudatja összes tagjaival,