Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-05-17 / 20. szám

179 *~v EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1907 SZEMLE. Kath. mozgékonyság. A katholicizmus szervezettségét, kellő munkaerővel való rendelkezését s ebből kifolyólag agitacionális képességét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a fővárosban az elmúlt hét egyik napján három gyűlést is tudtak összehozni és kellő részvétellel meg is tartani. Hol állunk mi ettől a mozgékonyságtól!? ... A cselédtörvény, a mely a gazdák és cselédek egymás iránti jogviszonyait tartalmazza, a bizottságban oly alapos átdolgozáson ment át, hogy egész más irányú javaslat lett belőle, mint a Darányi-féle eredeti javaslat volt. Míg ez — valljuk meg — kissé középkori ízű volt, addig az új javaslatban már helyet foglalnak a humanizmus érdekei is. És ez így van jól a Kr. u. XX. században. Pápai nagylelkűség és a Péterfillérek. A francia klerikális „Univers" című lap „Pápai nagylelkűség" címe alatt a következőket közli: „A szent atya a francia püspökök Péterfilléreit visszautasította s a pralátusokat felkérte, hogy ezen összegeket a francia katholikus hitközségekre fordítsák. Csak Mozelle püspök sürgős kérelmének, hogy kivételt tegyen a Saint Brienci kerület pénzével, engedett; de azon kikötéssel, hogy ezt is utoljára teszi; mert a pápa haragszik a franciákra. Franciaországnak katholikusai bizonyára a pápai felbuzdulás folytán az eddiginél jobban fognak gondoskodni egyházaikról, melyekkel eddig keveset törődtek. Az „Univers" lapnak e hírét a többi lap is közzétette; de nemsokára reá azt közölte a „Croix" című lap, hogy a pápa a püspökök kérelmére ezen pénzt már elfogadta; az „Agence Fournier" pedig sürgönyzi, hogy a pápa jubileuma alkalmából ama Péterfillérek felét elfogadta; másik felét a francia katholikus egyháznak szánta. Csak be kell várni a következendőket, — mondja az antiklerikális „Chrétien" — a hol mindezekről szó esett, hogy a szent atyának viselkedése ama borbélyra emlékeztet, ki az ő cégérjére kiíratta: „itten ingyen borotválnak... holnap". BELÉLET. Gyurátz Ferenc dunántúli püspökről, Győrött f. hó 5-én megtartott egyházlátogatása alkalmából igen érdekes, találó jellemző sorokat olvasunk a „Győri Hirlap"-ban Benedek Vince tollából. Az elismerő szavakból e helyütt csak azokat közöljük, a melyek a buzgó főpásztor lebilincselő egyéniségének tömörre fogott mesteri leírását a következőleg adják: „egyedüli eszménye: a haza és vallás szolgálata; tudománya: a jó cselekedet és a hit; gyönyöre: az imádság". Megvagyunk győződve róla, hogy a püspöki egyházlátogatás maradandó, jótékony benyomást hagyott vissza a „püspöki egyház" (1818 óta majdnem megszakítás nélkül a győri lelkészek között látjuk a mindenkori püspököt, egész Gyurátz Ferencig) közönségének szivében, a város és megye társadalma pedig e látogatás után mindenben osztja a Benedek Vince találó, elismerő szavait. Pozsony, Sopron és Budapest. Három világító fáklya a hazai Lutherániában. Három, hegyen épített város evang. Sionunkban. Mindhárom híres-neves gyülekezet beküldte hozzánk a mult évről szóló évkönyvét. E rovat szűk tere nem engedi, hogy az összesen 260 oldalra tehető, tehát együttvéve hatalmas kötetre rúgó értesítőkről bővebb tartalmi kivonatot adjunk. S azért csak pár szóban igyekszünk összefoglalni a leglényegesebbeket. Pozsony általános beszámolójában fájó részvéttel emlékezik meg az áldott emlékű Bachát püspök elhalálozásáról, hálásan lelkesedéssel a Bocskay-ünnepély és a szeptemberi nagy ünnepnapok történetéről, a gyülekezet háromszázados történetét tartalmazó mű megjelenéséről, az istentiszteletek látogatottságáról, a vasarnapesti liturgikus istentiszteletek népszerűségéről, az Úr vacsorájában résztvevők évről-érve nagyobb számáról, a különböző bizottságokban, mint a kitűnően szervezett egyházi élet egyes végrehajtó testületeiben (van kormányzó bizottsága, amely pénzügyi-, értékelő-, internátusi-, építkezési-, temetkezési- és temetői-albizottságokra oszlik, továbbá van líceumi kormányzó tanácsa, iskolaszéke, jogügyi bizottsága, diakonissza-bizottsága, árvaházi bizottsága, menház- és szegényügyi bizottsága) a tagok lelkes, buzgó munkájáról és különböző jótékony intézményeinek (diakonissza-anyaház, agghajlék, nőegylet, árvaház, gyámintézet) valamint pastoralis szervezeteinek : evang. férfiak és ifjak szövetsége, evang. leányegyesület, egyházi énekkar stb. áldott működéséről. A jelentésnek ezt a részét Ebner Gusztáv elnöklő lelkész írta. Ünnepi beszédek és költemények egész sorát adja az értesítő, a mely híven beszámol az egész gyülekezet pénztári kezeléséről és az egyes nagy alapok állásáról, végül a három nyelvű istentiszteletek sorrendjét közli Egyházi és iskolai alapjainak összege közel 3 1/

2 millió korona; 1907 évi költségvetése pedig remélhető felesleg kimutatásával zárul! Boldog egyház, a mely ily sokat tehet az Úrért! Boldogok, a kiknek módjuk van nemcsak sóhajokban — kellő anyagi erőforrások híjján — de tettekben is tanúsítani az egyházerősítő intézmények szolgálatát. A pozsonyi egyház ez evangeliumi áldásos élete a legvilágosabb cáfolata annak a téves felfogásnak, hogy a protestantizmusnak eo ipso szegénynek kell lennie s hogy az anyagi jólét megöli az igaz evangeliumi szolgálatot. Jó kezekben az anyagi jólét biztos emeltyűje a hivatásszerű evangeliumi életnyilvánulásnak ! Az Úr virágoztassa tovább e dicső múltú és szép jövőjű egyházat mindnyájunk büszkeségére! — Eleven, lüktető élet jellemzi Sopront is, a melynek értesítőjét Brunner János esperes-lelkész és dr. Zergényi Jenő felügyelő bocsátották ki. Az értesítő bevezető közleménye megemlékezik a presbitérium és konvent újonnan való szervezéséről, dr. Démy Lajos felügyelő távozásáról, a jótékony, vallásos lelkű Lujza Schaumburg-Lippe hercegnő elhunytáról, a vallásos élet és az istentiszteletek látogatása örvendetes fejlődéséről, a Bocskay, Thököly ós Rákóczy ünnepélyekről, a nagysikerű vallásos estélyekről, a temetői kápolnának a püspök által történt ünnepélyes fölszenteléséről, a diakonissza-intézet áldásos működéserői, a gyülekezet vezérférfiait ért királyi kitüntetésekről stb. Állandó bizottságai ezek: választó, pénzügyi, felülvizsgáló, templomi, jogügyi, építő, gazdasági, temetői, iskolai, árvaházi, testvéregyesületi, diakonissza-bizottságok, illetve választmányok. Ily szervezet mellett természetesen itt is virágzóban van az egyházi élet. Csak egy szerény megjegyzésünk van. A 9362 lélekszám mellett keveseljük az Ürvacsorázók számát (2260). A bizottságok megjelölésében ismertetett intézményeken kívül ott látjuk még a gyülekezet kisdedovó intézetét, evang. ifjúsági és olvasó egyesületét, helyi gyámintézetét, karácsonyfa-nőegyletét, segélyegyletét stb. A gyülekezet vagyona 370,000 koronát tesz ki, f. évi költségvetése 43,000 korona hiánnyal zárul, melynek fedezésére az állami adóval szemben 22 %-°

s egyházi adó szolgál. Alapítványi vagyona több, mint másfél millió korona. További békés, boldog fejlődést kívánunk a lelkes vezérek alatt élő lelkes gyülekezetnek ! — Budapest értesítője a pesti deáktéri és fasori gyülekezetek mult évi történetét tartalmazza. Bevezetőleg adja az istentiszteletek sorrendjét, az egyházközség