Evangélikus Őrálló, 1907 (3. évfolyam)

1907-04-19 / 16. szám

146 *~v EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1907 hogy p. o. egy klerikális Janssen-féle történetírás és szűkebb orthodox egyházfelekezeti jellegű tudományos törekvés között a kölcsönös érintkezés vagy egymáshoz való közeledés lehetetlen. A tudománynak vannak általános vallásos-erkölcsi, de nem szűkebb egyházfelekezeti elvei s aztán különbséget kell tennünk a vallásos hit és a tudomány követelményei között. Boldog ember az, kinek vallásos hite békességben van a maga tudományos meggyőződésével. E tekintetben is érvényesül az, hogy a Krisztusban vannak a tudományos igazságoknak kincsei elrejtve s az ő evangeliuma a legjobb tudomány. Az emberiség vallásos hit nélkül meg nem élhet. Eperjes. Dr. Szlávik Mátyás. A német birodalmi gyűlés újonnan választott tagjai között a következő vallásfelekezeti megoszlást találjuk: 220 evang., 141 róm. kath., 18 felekezetnélküli, 5 szabadvallású, 3 izr., 2 ókatholikus és 1 mennonita. 1903-ban 199 evang., 140 róm. kath., 44 felekezetnélküli, 5 szabadvallású, 4 izr., 2 ókatholikus és 1 mennonita. A mily örvendetes az evang. képviselők számának tetemes növekedése, ép oly megnyugtató a felekezetnélküliek számának feltűnő apadása. • A nagy német birodalom protestáns szellemének dominálása érdeke mindkét jelenséget szükségessé tette. Madagaszkár szigetén a francia politikai hatóság határozott üldözést tanúsít az ottani protestáns misszióval szemben, még pedig, mint a hogy a francia hatóság képviselője mondja, bár elismerni kénytelen, hogy a prot. misszió a bennszülött lakosság erkölcsi színvonalát emeli, de ezzel együtt annyira emancipálja őket, oly öntudatos emberekké neveli, hogy többé nem lesznek a franciák részére oly könnyen kezelhető munkaerővé, mint voltak. Szomorú szegénységi bizonyítvány a szabadelvűnek mondott francia szellem felől. BELÉLET. Egy minta egyházunk. Le a kalappal! Ezt megérdemli azon mintaegyházunk, melyről szólok. A mai önző, anyagias korban, a hol egyházunk nagy szellemei ritkán találnak utánzókra: igazán csodaszámba megy a budapesti ág. h. evangeliumi egyházunk buzgalma és egyházi tevékenysége. Én kalapot emelek ezen egyház előtti Mondom csodákat mivel ezen egyház. Nem régen az Úrnak szép új szentegyházat emelt. Azután a mai kor kívánalmaihoz képest, a tudománynak díszes csarnokot, főgimnáziumi épületet terémtett. Továbbá több hittani kézikönyv megírására pályázatot hirdetett, a mivel egyházunkban nagy hiányt pótol. Hát még a nemes lelkű és adakozó egyesek, mint a 2000 koronás pályadíjat nyert „Cura pastoralis" című munka megírását áldozatkészségével lehetővé tevő Kéler. A tankötelesek hittani oktatásáról is történt gondoskodás és valóban atyai gondoskodás. Ezen fontos és nehéz feladatot dr. Mágócsy-Dietz Sándor iskolafelügyelő pompásan megfejtette. A hol ily laikusok vannak, olvasván egyházuk iránti ragaszkodásukat, nemes tetteiket, keblem fellángol s azt mondom: „itt a mult századok lelkes jótevőinek szelleme támadt fel sírjából s jön a mostani korabeli gyenge, csüggedező lelkeket erősíteni!" Mert ezen jótevők egyedüli óhaja az, hogy az egyház boldoguljon s önmagának s a hazának derék fiakat neveljen. Ilyen önzetlen jótevői a budapesti evang. egyháznak a már említetteken kívül: dr. Zsigmondy Jenő, Wagner Géza, Possert Gyula, dr. Wágner János, Scholtz Gyula a magyar egyház II-dik felügyelője, Glück Frigyes a domonyi egyház nagylelkű jótevője, özv. Háberernné a Thabita egylet elnöknője, dr. Háberern Pál, dr. Sztehló Kornél és még számosan, kikről nekem, távollakónak nincs biztos tudomásom. Végezzétek nemes lelkek nemes munkátokat az egyház, a haza javára! Ti többiek, az ország különböző vidékein lakó evangelikus testvéreink, kövessétek a budapesti testvéreink tetteit, a mennyire tőletek telik. Tudjátok, hogy ezzel nemcsak az egyháznak, hanem a közjónak is használtok. Mert egyházunk nem tör világi gazdagságra, vagy hatalomra, hanem mindent a közjóért tesz. Tegye mindenikünk kötelességét tehetsége szerint. Mert nem található akárhol budapesti, evang. egyház. Megelégszünk a kisebb és szegényebb egyházaknál azon egyszerű kijelentéssel: „Nem fogytunk, haladunk". De budapesti evangelikus egyházunk előtt leveszem a kalapomat ! —s. Beküldetett. A lapokban olvassuk, hogy Raffay Sándor, az ág. h. ev. egyház theologiai akadémiájának tanára a budapesti unitárius templomban március 23-án nagy és díszes közönség előtt felolvasást tartott: „Napjaink vallásos mozgalmai"-ról. A bírálat mondja: „mély tudással mutat a vallási elágazások igaz forrására: az evangéliumra". Az igaz, hiszen a római katholikusok, a görög katholikusok, görög keletiek, helvét hitvallású, ágostai hitvallású evangélikusok, anabaptisták, unitariusok, nazarénusok, methodisták stb. ezek mind tanaiknak kútforrásául az evangéliumot veszik, s tanaikat erősen védik s ki mily tanra fogadást tett, (kivévén némely hóbortosakat) a mellett is marad. Csak a tanár urat nem tudjuk biztosan, mely vallásfelekezethez tartozik, felolvasásában azt nem jelenti ki. Ha ily színtelen tant ad elő tanítványainak is, akkor csehül vagyunk. Egyházunknak nincs védőfala, betörhet az ellenség, a nyáj szétszéled, pedig a többi egyházi felekezetek nagyon is elsáncolják magokat. A tanár úr esküt tett, úgy tudom, hogy tanításában az ágostai hitvallást fogja követni I Hát mit jelent ez? Milyen szép férfias lett volna eljárása, ha úgy nyilatkozik, mint Kossuth Lajos nyilatkozott 1884 évi március 18-án 22 Via dei Mille Turin Kovács János a kolozsvári unitárius gimnázium igazgatójához írt levelében. A levél vége felé ezt írja Kossuth Lajos: „Én, a mint tudja tisztelt tanár úr, nem tartozom az unitáriusuk felekezetéhez. Evangelikus szülőktől születtem, evangelikus vallásban neveltettem s lelkemben jól érzem magamat Luthernek azon tana mellett, mely a lelkiismeretet emancipálta". De egyházunkról mélységesen hallgat. Az evangelikus egyház azt nem tűrheti, hogy a kiket fentart ügyének előmozdítására, megerősítésére, azok ellenségei legyenek s gyengítsék. Tessék csak a többi egyházakat megtekinteni, azok képesek halálig is saját tanaikat védeni. Ezt látjuk ma is. Csak mi legyünk hűtlenek egyházunkhoz ? Hát Raffay tanár úr az említett felekezetek közül melyikhez tartozik ? Ez mi reánk nem közönyös dolog! Drága pénzünkért egyházunkat mellőzni, nem járja. Azért vagy — vagy.* —s. A tótkomlósi egyház jelentését az 1905 és 1906 évekről Hrdlicka Lajos igazgató lelkész állította össze. „Az egyház népsége" címén közli a népmozgalmi adatokat, a melyek szerint a lélekszám 10149-et, a születéseké 404-et, a halálozásoké 403 esketéseké 84 tiszta és egy vegyes párt tett az 1905-ik, ugyancsak * A jelen felszólalást kizárólag a különféle vélemények iránti türelem elvénél fogva adjuk közzé a szerző nevének egy betűvel való jelzése mellett is s azon határozott nézetünk kijelentése kapcsán, hogy Raffay a felszólalásban érintett tények alapján az egyháza iránti hűtlenség vádjával egyáltalában nem illethető. Szerk.