Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-01-12 / 2. szám

1906 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 24^ Gyászrovat. Széchy Károly, a budapesti tudomány­egyetem tanára január 3-án hajnalban 3 órakor, 58 éves korában meghalt. Hosszas szenvedés előzte meg halálát. Széchy szervi szívbajban szenvedett, a mely ez év ele­jén ágyba döntötte már s megakadályozta abban, hogy egyetemi katedráját — Gyulai Pál örökét — betölthesse. Ennyiben tragikusnak is mondható Szcchy korai halála, mert hosszú évek forró vágya teljesült Budapestre hiva­tásával és számos akadály állta Széchy feljövetelének útját. 1848-ban született Cegléden. A középiskolát Szarva­son, az egyetemet Budapesten járta s hallgató korában ő alapította meg az első egyetemi olvasókört. Még az egyetemre járt, a mikor Csernátony „Ellenőr"-ébe lépett munkatársnak, 1874 ig az irodalmi rovatot vezette benne, azontúl 1878-ig segédszerkesztője volt a lapnak. Ettől fogva két esztendeig a külföldet járta, Németországot és Itáliát. Majd Kolozsvárra ment a felsőbb leányiskola tanárának s öt évvel utóbb magántanára lett a kolozs­vári egyetemnek, 1890-ben pedig rendes tanára. Közben szorgalmasan dolgozott s egy ideig a szépirodalmat is mivelte. 1874-ben megalapította az „Otthon" címú folyó­iratot, a melyet Kolozsvárra távozása után Szana Tamás­nak adott át Megírta Bessenyei György életrajzát, Vajda Péter és Gvadányi József életét, továbbá kiadta Szép Ilonka című versesregényét és számos műtörténeti, iro­dalomtörténeti s esztétikai dolgozatot írt Abafi „Figyelő"­jébe, a „Budapesti Szemlé"-be, a „Magyar Tanügy"-be, a „Fővárosi Lapok"-ba, s a kolozsvári „Múzeum egyleti kiadványok"-ba, Döbrenteiről, Kazinczyról Bacsányiról, Köleseiről és másokról. Elete főműve az a hatalmas, három rendkívül vastag kötetre terjedő életrajz, a mely­ben rengeteg munkával összegyűjtötte és egybefoglalta Zrínyi Miklós, a költő életének minden adatát. Ez az óriási mű néhány éve jelent meg a „Történeti Életraj­zok" gyűjteményében. Az egyetem aulájából kisérték végső útjára jan. 4-én, csütörtökön délután a főváros tudományos előkelőségeinek nagy részvéte mellett. A temetésén egyházi részről Horváth Sándor ágostai evan­gélikus lelkész mondott magas szárnyalású búcsúz­tatót, mely után Hegedűs István dr. egy. tanár, a Tud. Egyetem és a Tud. Akadémia nevében, költői szépségű beszédben parentálta el az érdemekben gazdag halottat. Majd Pósta Béla búcsúzott a kolozsvári egyetem nevé­ben Széchytől, a ki ott két évtizeden keresztül tanár­kodott. Végül Beregi Oszkár bölcsészethallgató a tanít­ványok nevében mondott kegyeletes búcsúzót. — Görög Lajos nyugalmazott ág. hitv. evang. lelkész, negyven­nyolcas honvédőrmester, december 26-án elhunyt Vár­palotán. Az elhunyt lelkész a szabadságharcban Klapka seregében harcolt, majd a forradalom lezajlása után befejezvén tanulmányait, negyven évig állott egyházának szolgálatában. 1894-ben vonult nyugalomba s élete utolsó éveit Várpalotán töltötte — özv. Pálmai Lajosné szül. téthi Karsay Emma, néhai Pálmai Lajos bőnyi lelkész özvegye, boldogult Karsaynk leánya, gyermekeinek ön­feláldozó szeretetében, munkában és istenfélelemben eltöltött életének 67-ik, szomorú özvegységének 23-ik évében, példás türelemmel, panasz nélkül hordozott 3 évi szenvedés után f. hó 8-án d. u. fél 1 órakor (Buda­pesten, X., Füzér utca 17. a.) csendesen elhúnyt. Hült porait Bőnyre (Győrm.) szállították s az ottani temető halottas házából helyezték f. hó 11-én d. u. 2 órakor előbb elköltözött kedvesei mellé örök nyugalomra. Az idvezültet 6 gyermek, 8 unoka, 3 testvér gyászolja, köztük Pálmai Lajos győri lelkész. Pálmai Lenke a sepsi­szentgyörgyi áll. tanítóképző igazgatója. Áldás poraira. Kitüntetések. A király Kulinyi Aladár rimaszom­bati tszéki elnöknek a gömör-kishonti ev. egyházmegye felügyelőjének a curiai birói címet és jelleget, Fabry Jánosnak, a rimaszombati egyesült prot. főgvinnasiumi nyugalmazott tanárának a tanügy és közművelődés terén kifejtett működése elismeréseül a kir. tanácsosi címet díjmentesen. Topscher Györgynek a Szepesi XVI. Városi Takarékpénztár elnökének és az iglói ev. egyházközség felügyelőjének a közügyek terén szerzett érdemei el­ismeréseül a kir. tanácsosi címet díjmentesen és Steiler Árpád munkácsi járásbirónak és az arad-kékési evang. egyházmegye tszéki birájának az ítélőtábla-birói címet és jelleget adományozta. A protestáns bálon a háziasszonyi tisztet végleg elfogadták: gróf Batthyány Istvánné, Baghy Béláné, báró Dániel Ernőné, gróf Dégenfeld-Schomburg Lajosné, Gencsy Béláné,' Gorove Lászlóné, Hegedűs Sándorné, Ihász Lajosné, Latinovich Frigyesné, Lónyay Sándorné, Patay Gyuláné, báró Pongrácz Jenőné, báró Prónay Dezsőné, Radvánszky Jánosné és Szilassy Aladárné. A bálra, mely a Royal-szálló termeiben január 20-án fog megtartatni báró Radvánszky Albert elnöklete alatt, a meghívók már szétküldettek s kik arra igényt tartanak, de még nem kaptak, forduljanak dr. Szedenics Zoltán­hoz, VIII., Népszínház-utca 11. sz. Jubileum. Szép ünnnepély folyt le f. hó 6-án budai egyházunk presbyteri gyűlése keretében, melynek egyedüli tárgya az egyház derék kántortanítójának ünneplése volt. Ez alkalommal emlékezett meg ugyanis az egyház kedvelt tanítójának, Wichmann Edének negyed­évszázados működéséről. A gyűlésen a bányai egyház­kerület a pesti egyházak, a székesfőváros közönsége és a tanítói kar képviselőin kívül megjelent számos szülő és volt tanítvány. A gyűlés megnyitása után küldöttség ment az ünnepeltért, kit az elnöklő lelkész-esperes, Scholtz Gusztáv üdvözölt szép beszédben, méltatva e nagy időben lelkiismeretes munkálkodása által szerzett bokros érdemeit s átadta neki az egyház ajándékát, 500 K-t. Majd főt. és mélt. Bachát Dániel püspök úr állott fel szólásra, ecsetelte azokat az érdemeket, melye­ket az ünnepelt mint a pesti esperesség tanügyi bizott­ságának közel 20 éven át ritka buzgalommal működő jegyzője szerzett s az esperesség és egyházkerület hálája és köszönete nyilvánítása mellett átnyújtotta neki a Zsedényi-stipendiumot. A székesfőváros képviseletében Padányi s.-tanfelügyelő mondott költői szárnyalású szép beszédet, kiemelve, hogy az ünnepelt tanférfiúban immáron mintegy ezer ember tisztelheti legnagyobb földi jóltevő­jét. Felszólaltak még a pesti egyházak és a tanítói kai­nevében Falvay Antal, a szülők háláját dr. Hefty Frigyes tolmácsolta, míg a volt tanítványok nevében Dallos min. tisztviselő mondott lelkes köszönő szavakat. Ezután követ­kezett az ünnepély legkedvesebb része : az iskola növen­dékei örömsugárzó arccal és nagy lelkesedéssel énekel­tek el egy alkalmi dalt, melynek elhangzása után Orbán János II. o. tanuló köszöntötte fel a szeretett tanítót egy szép versben. Az ünnepelt mondott ezután meghatott hangon őszinte szívből fakadt hálát az ünneplésért, igérve, hogy a jövőben is lankadatlan buzgalommal fog igye­kezni kötelességeit teljesíteni ; egyúttal 200 K-ás ala­pítványt is tett, melynek kamatait egy I. o. szegény sorsú kitűnő tanulónak szánta. Az ünnepély a hymnus eléneklésével ért véget. Wichmann Edének, ki immáron 25 éve tanította az I—II. fiúosztályokat, nagy érdeme van abban, hogy az intézet a budai oldal népiskolái között legjobbnak van elismerve. Kívánjuk, hogy a kegyelem Istene áldja meg e kitűnő nevelőt, hogy ép erőben és jó egészségben még sok-sok éveken át munkálkodhassék az Úr szőllejében Isten dicsőségére és szeretett hazánk és drága közegyházunk javára. Isten éltesse ! HOENYÁNSZKY V. CS. ÉS KIB. UDV ARI KÖNYVNYOMDÁJA BUDAPESTEN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom