Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-03-16 / 11. szám

1906 89 egyházának 1905. évi értesítője. Ez nem mindennapi síitetű eledel, méltó, hogy gondos szemmel átlapozzuk, s a tartalomból semmit el ne mulaszszunk. Elsőben is szembetűnik a naptári rész, a melyet a szerkesztő Rózsa Kálmán és neje (előbb Bucsánszky Alajos), vagy Bagó Márton évtizedes hirű naptáriparos cégtől kért kölcsön s a melynek kisebb baja az, hogy merőben elüt kiállításra az ízléses és csinos „honi" (pápai) résztől. Megtudjuk itt, hogy mik a római katholikus anyaszentegyház ünnepei (többi közt keresztjáró napok, Űrnapja, Jézus gyolcsának, lándzsáinak és szögeinek, a szent vérnek, rózsafüzérnek, a Fájdalmas szűznek stb. ünnepe), nyomban következnek a keleti ker. egyház ünnepei, majd az elrendelt böjtök, a magyar korona országainak védőszentjei, prot. ünnepekről szó sincs. A hónapok nevei közül ízelítőül közöljük Boldogasszony, Szent György, Szent Iván, Szent Jakab, Mindszent stb. havát. Az egyes hónapoknál van közös kath. és prot. naptár, külön görög-orosz naptár — így jut Gergelyi azon kiváltságos helyzetbe, hogy megtartja az összes piros betűs Mária-ünnepeket (Mária szeplőtelen fogantatását is), Űrnapját, ellenben föl van mentve a fekete betűs nagy-csütörtök, nagypéntek megülése alól. Október 31-ike ott csupán Farias püspök napja. Szinte hajlandók vagyunk azt hinni, hogy a szerkesztő finom iróniával a közeledő regnum Marianumot akarta ily módon köszönteni. Ámde, ha ez igaz, mire véljük, hogy a 2031 lelket számláló anyaegyházban egyetlen példány sem kél el a protestáns szellemű, kiválóan szerkesztett s olcsó Árvaházi naptárból, holott Körmend (1980 lélélek) 100, Beled (1600 1.) 120, Bük (1238 1.) 110, Csönge (20001.) 110, Sárvár (800 1.) 100, Galsa (840 1.) 90, Boba (1200 1.) 80, Szend (700 1.) és Szent-András (800 1.) 70 pld. kér belőle évről-évről? A füzet végén a pápai tájékoztatóban lelkészi szóval ajánlva egy csomó szolid céget találunk. Nincs kifogásunk ellene, — de ha ennek hely jutott, csodáljuk, miért maradt ki a Luther-Társaság, Prot. Irodami Társaság, Vallásos iratokat terjesztő Társulat kiadványainak jegyzéke, mely a lelkipásztori munka keretébe annyira bele illik? A mi a naptár, akarom mondani évkönyv szellemi részét illeti, azt néhai Szalay Ferenc, elköltözött veszprémi esperes nekrologja nyitja meg; azután a gyülekezet szervezete, népességi statisztikája, majd lelki gondozása következik. A lelkész évek óta nagy sikerrel rendez vallásos estéket, a nép a filiákból is buzgón látogatja. További fejezetek: iskola ügy, gyülekezeti könyvtár (érdekelt volna bennünket a könyvek jegyzéke), gyülekezeti pénztár, nőegyletek (a filiákban is), Aranykönyv. Ez utóbbi adataiból közöljük, hogy karácsonykor 58 gyermeket ruháztak fel, a torony alapot Mohácsy Lajos és neje gyarapították, az alapítványok összeirattak stb. Általában a szorgalmat, munkálkodást, lelkipásztori serénységet el kell ismernünk. Hiszsziik, hogy jövőre a naptár elmarad s több örvendetes mozzanatról számolhat be. Halálozás. Révész János nagybányai lelkészt és szerkesztőt súlyos csapás érte. Kisebbik fia, a 9 éves Tibor, rövid szenvedés után meghalt. A kegyelmes Isten küldjön vigasztalást a mélyen sújtott szülőknek. Selmecbánya. „Szegények mindenkor vannak veletek" Máté 26., 11. Jézusnak e szavai illenek különösen a Selmecbányái egyházra. Hol is található hazánkban több szegény, mint az ércbányászok népe körében. Nehéz s veszélyes munkával keresi mindennapi kenyerét; de azért nem csügged s mindennap új reménynyel s Istenbe vetett bizalommal indul a munkába. S e bizodalma, reménye meg nem szégyenül! Ha már nem telik becsületes munkája után a mindennapi kenyérre, úgy lehetőleg pótolja azt egyházunkban az evang. szeretet. Hogy ez az általános szegénység mellett is mily gazdagon buzog s milyen változatos alakban nyilvánul, erről szólnak a következő adatok. Folyó évi március hó 4-én tartotta a helybeli evang. nőegylet a Lyceum tanácstermében Händel Vilmosné elnöklete alatt beszámoló közgyűlését. Az elnök előterjesztéséből kiemelem a következőket. A 153 tagból álló egylet segélyezett s ellátott 37 szegény özvegyet, 6 elaggott, keresetképtelen hajadont, 9 árva leányt s 10 fiút. Kivételesen gyámolított két elszegényedett családot és egy lelki beteg férfiút. A konfirmációnál felöltöztetett, részint egy arra szóló hagyomány kamataiból 4 jó magaviseletű szorgalmas leányt és 10 fiút, Tanpénzt fizetett^ összesen 19 növendékért és ellátta őket a szükséges tanszerekkel. Az egyik iskolában fizette a kézimunka-tanítónőt s a szükségből már évek óta fennálló s jobbára önkénytes adományokból fentartott 3 s 4 tanfolyamú polgári leányiskolát segélyezte évi 200 koronával. Két szegény özvegyet ellát szállással és tüzelőanyaggal. Ilyen és ezekhez hasonló segélyezésekre fordított a lefolyt évben 3048 koronát készpénzben. A karácsonyfa adományai, melyekben — a mint már erről egyszer beszámoltam -—-17 fiú, 18 leány, 31 özvegy s elaggott hajadon s kivételesen 2 férfi részesült, legalább 800 koronára értékelhetők. Megtakarított vagyona meghaladja ez idő szerint az 50,000 koronát. A krisztusi szeretet az emberi megnyilatkozásait áldja az Úr, a mi jóságos Istenünk s Atyánk a jövőben is legjobb áldásaival. H. V. IRODALOM. Zöckler O., Gotteszeugen im Reiche der Natur. Biographieen und Bekenntnisse grosser Naturforscher aus alter und neuer Zeit. Zweite verbesserte und bis zur Gegenwart ergänzte Auflage. Gütersloh (Bertelsmann) 1900 496 lap. Ára kötve 7 márka. E mü hatalmas apológiája a positiv evangeliumi keresztyénségnek az élet- és jellemképekben föltüntetett természetrajz megvilágításában. Ilyet az irodalomból még csak kettőt ismerünk, ú. m. a prot. Dennert s a kath. Kneller tollából s azt a célt, a természettud. s a keresztyén vallásos ismeretnek összeegyeztetését szolgálja a 3 év óta megjelenő Dennert-féle „

Glauben und Wissen" c. stuttgarti havi folyóirat is. A nagyhírű és közelmúltban elhunyt greifswaldi egyháztörténettudós műve bizonyos tekintetben jubiláris évszázados emlékezés arra az óriás lendületre, amelyet a természettudomány 1781 óta nyert s a mely egy Herschel, Watt, Priestley, Lavoisier és Volta nevéhez és tuJományos kutatásához fűződik. Mert hát szerinte az 1781. év nem csupán Lessing halálozási és Kant kritikai bölcseletének születési éve, hanem egyúttal a „természet feletti uralom korszakának" fordulója is; a melyhez Uranusnak Herschel által való fölfedezése, a gőzgépnek Watt-féle tökéletesítése, a kémiának Pricstley-Lavoisier-féle reformációja, a természet nyers erőinek az emberi ipar, technika és gyógyászat által való legyőzése; egyszóval az emberi szellemnek vagyis a tudománynak a természet felett való uralma fűződik. De még egy más szempont is jön itt tekintetbe. Művünk szerzője ismert nevű theologus, kinek a természettudományi ismeret terén való alapos tájékozottsága „Geschichte der Beziehungen zwischen Theologie und Naturwissenschaft c. müvéből, szélesebb körökben is eléggé ismeretes. E művével véget akar vetni annak a modern publicistika által terjesztett vélelemnek, mintha a természettudományi ismeret kizárná a vallásos hitet, megdöntené a keresztyén vallás alapigazságait,