Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-02-16 / 7. szám

1906 1906 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 64 56^ netnek tanúja nem volt, de a tett színhelyén a gróf lovagló ostorát meglelik. ' A halottat szüleihez viszik. Rebesgetni kezdik, hogy a tettes a gróf. A gróf kétségbeesésében az öreg lelkészhez szalad és megmond mindent. Hosszú párbeszédet tartanak. A lelkész azt ajánlja a grófnak, hogy tettéről hallgasson családja iránti szeretetből. A gonosztevő állatias érzelmű volt, azért nem kár, de ha ő börtönbe kerül, akkor ártatlan leánya, betegneje elpusztulnak. A lelkész megszerzé az egyetlen bűnjelt a lovagló ostort. A leütött tiszttartó atyja a grófhoz megy, kifejezi gyanúját és pénzt kér a gróftól. Mire az elgondolva, hogy egy ily nyomorult embernek hatalmába kerülne a börtön helyett, bevallja tettét s . mindjárt a lelkészhez siet, elmondva, hogy ezek után elhatározta, miszerint öngyilkosságot követ el, beugrik a birtokához közel fekvő tóba. Az öreg lelkész mérlegeli a gróf elhatározását, s3t a szentírással akarja helyeselni tettét, azt mondva, hogy az a legnagyobb szeretet, a mikor valaki testvéreiért áldozza életét. A gróf halálával ártatlan leánya becsületét akarja megmenteni. A lelkész kiszolgáltatja neki az úrvacsorát. A gróf öngyilkos lesz. A lelkész pedig mindent elkövet, hogy a gróf csáládjának ártatlanságát bebizonyítsa, a mi sikerül is neki. A komolyabb keresztyén körök megbotránkoztak Knudsen ezen állításain, de azért elbeszélései és regényei közkedveltségnek örvendenek. Fenti elbeszélésében önmagát is védi. Lelkésztársai véleménye szerint nem lehet lelkész az, a ki nejétől törvényesen elváltán él. Knudsen törvényesen elvált nejétől s ezért le is mondott lelkészi állásáról. Knudsen excentrikus tagja a Grundtvig-féle iránynak. Szerinte is az államegyház keresztény szempontból képtelenség, mert a világi és egyházi hatalom nem szövetkezhetik egymással. Egy folyóiratban (üet Ny Aarhundrede) elítéli a keresztyén hittől elszakadt humanizmust ; mert szerinte csak a keresztyén hittel szivünkben gyakorolhatunk igazi humanizmust, a természetes ember barbár, önző, könyörtelen. Egy egyszerű asztalosmester válaszolt a lelkésznek ugyanazon lapban, csodálkozását fejezve ki, hogy a lelkész nem ismeri Pál apostol levelét, a hol arról van szó, hogy. Isten törvényét a pogányoknak is szívébe oltotta Ha nem is helyeselhetjük a szépirodalom terén rnüködő minden dán pap és theologus munkásságát, mégis törekvésüket becsülnünk kell, hogy ez irányban is szolgálatot tesznek egyházuknak. Mily kedves vendégei a keresztyén családoknak Scharling művei. A világ legerősebb fegyvere ép a regényirodalom, az szokta rendesen befejezni azt a munkát, melyet a materialista és hazug sajtó oly kitűnően ért megkezdeni ebben a felületesen és gyorsan élő világban : elszakítani a szivet Krisztustól és egyházától. Népünk még nem mindenütt olvassa a lapokat és könyveket. Műveltjeinknél sem telik annyi a könyvre, mint külföldön. íróink nagy része még keresztény alapon áll, de a zsidópogány szellem bizonyára betör hozzánk is még a szépirodalom terén is, hisz a sajtó terén már régen itt van. A szépirodalom igazi hivatása a kedély nemesítése, ez utóbbi pedig mindig szövetségese lesz a keresztyénségnek. (i-). EGYHÁZI ÉLET. Papi installatió Bártfán. E hó 4-ikén iktatta be Hajdú János sárosi ev. esperes Francz Vilmos ev. lelkészt Bártfán a maga papi hivatalába, ki Ruszton töltött 14 évi nagyon áldásos és eredményes működés után egyhangú meghívásra újból az ősrégi s magyar és prot. értelemben egyaránt klasszikus talajú Bártfára tért vissza, a hol 9 éven át papságának fiatal éveit töltötte. Az ünnepi istentisztelet az eíső énekkel s az oltári szolgálattal magyarúl kezdődött. A liturgiát Szlabey Mátyás bártfai, az igeolvasást Liptai Lajos eperjesi ev. lelkész végezte. Az esperes beiktató beszéde a jelvények átadásához fűzött magvas igékkel kapcsolatban, mély benyomást gyakorolt a hívő seregre, a melynek soraiban igen sok más vallású egyén is volt látható. Az új lelkész beköszöntő beszédjét magyarul kezdte meg, majd egyházközségenyelvén németül folytatta. II. Mózes 3. 10—15. v. alapján megyyőzően fejtegette azt a gondolatot, hogy a sikeres lelkészi működés föltétele a béke fejedelmének hirdetése s a gyülekezet részéről a bizalom és a szeretet érzelme és műve. E tekintetben méltán hivatkozhatott egy Stöekl, Wagner, Zabler, Török, Kiéin és más nagynevű elődeinek fénylő példányképére. Egy német nyelvű ének s az új lelkész áldása fejezte be a megható ünnepi istentiszteletet. Utána rövid egyházi közgyűlést tartottak, a melyen a 8 hónapon át volt lelkes adminisztrátornak, Szlabey Mátyás lelkésznek, kifejtett hűséges szolgálataiért elismerést és köszönetet szavaztak és 600 K tiszteletdíjban részesítették. Az új frigykötést az egyházközség által a Krumbholzianum nevű óvóban házilag rendezett áldomás követte, a melyen Bártfa városának intelligenciája vallásfelekezeti különbség nélkül csaknem teljes számmal jelent meg. A magunk részéről őszinte örömmel üdvözöljük az új lelkészt ez egykori lutheránus Athenénk kormányszékén s néki kifejtendő munkásságához Isten segedelmét és áldását kívánjuk. Különösen jól eső örömmel tapasztaltuk, hogy a beiktatási ünnepen a vallásos és hazafias érzelem oly harmonikusan nyilatkozott meg, a mennyiben — mint ez hivatalos cselekmények alkalmával helyén is való — a gyülekezeti nyelv mellett közegyházunk hivatalos nyelve, a magyar is, kellő tiszteletben részesült. Vajha e tekintetben a bártfai beiktató ünnep példányképűi szolgálna hasonló alkalmak számára. A pesti ág. hitv. ev. magyar egyház a városligeti fasori temploma részére új karnagyi állást szervezett és erre az állásra Morascher Hugó orgona-művészt hívta meg, a ki funkcióját vasárnap, e hó 11-én, délelőtt 10 órakor kezdte meg a fasori templomban. Morascher Hugó az orgona-szaktanfolyamot négy éven át a budapesti Országos Zeneakadémiában végezte, hol kitűnő oklevelet nyert. Köszler János, az Országos Zeneakadémia tanárának véleménye szerint a 34 éves fiatal ember nemcsak kitűnő orgonista, hanem valóságos művész is. Alapos tehát a reményünk, hogy az ifjú karnagy fényesen meg fog felelni a nevéhez joggal fűzhető igényeknek. Istentiszteleteinken az aesthetikai elem még mindig mostoha gyermek: kívánatos, hogy azt szakértő kezek minél intensivebb ápolásban részesítsék. Vallásos estély Orosházán. A 4-ik vallásos estély f. hó 4-én tartatott. Ez alkalommal Brósz János igazg.tanító vezetése mellett a bevezető és záró énekeket az ismétlő iskola leánynövendékei adták elő. Nagy Vince „Harangszó" c. költeményét nagy hatással Horváth Róza k. a. szavalta el. Ezután Brósz János ig.-tanító olvasott fel tanulságos értekezést, ostorozva a munkátlan, henye életet szerető embereket s a könnyen élni és meggazdagodni vágyó törekvéseket. A felolvasás a közönségre nagy hatást tett. Ennek befejeztével Kovács Andor igazg. lelkész ismertette a „Luther-társaságot", ecsetelte annak magasztos hivatását, s buzdította a hallgatóságot a társaságba belépésre, s az Ev. Családi Lap megrendelésére. Ezután 40 K értékű Luther-társasági iratokat osztottak ki a közönség között, mint részben az egyház, részben a társaság adományát.