Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-02-02 / 5. szám

1906 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 41 KÜLFÖLDI KRÓNIKA. Németország. Vilmos német császárról az egész világ tudja, hogy felvilágosodottságát igen buzgó vallásossággal egyesíti. Világnézetét élénken és rokonszenvesen jellemzik a következő elvmondatok, a melyekkel legutóbb Romintenben épített vadászlakát díszítette. „A fájdalomban légy erős; elérhetetlen s értéktelen dolog után ne vágyakozzál, vedd a napot elégedetten, úgy, a milyen; mindenben a jót keresd; találd örömed a természetben s az emberekben, a milyenek épen... „Ezer nemszeretem óráért kiengesztelődni egyetlen egy kedves órával; szivünk s teheíségüuk szerint mindig csak a jót művelni és ha mindjárt hálátlanság is érte a bér-: ez a boldog, a szabad, a büszke és szép élet egész titka." „A ki bizalmatlan, igaztalan másokkal s önmagával szemben. Első kötelességünk, mindenkit jó embernek tartani mindaddig, a míg maga az ellenkezőről meg nem győz" ... „A világ oly nagy s mi emberek oly kicsinyek vagyunk, h9gy bizony nem foroghat minden csak mi köröttünk. És a midőn valami kárunkra van és fájdalmat okoz nekünk: ki tudja, vájjon nincs-e az épen az egész teremtettség hasznára?"... „E világ minden jelenségtárgyában, legyen az élő avagy élettelen, a mindenható és mindentudó bölcs akarata nyilatkozik meg : csak mi kis emberek nem érjük fel azt értelmünkkel" .. . „Minden a hogy van, úgy is kell, hogy legyen: s bármint legyen is e világ sorja, — mindig jól van az úgy — a teremtő szempontjából." A r. kath. missióról s ennek jelenkori állapotáról érdekes képet ád a Warneek-féle „Abriss einer Geschichte der prot. Missionen von der Reformation bis auf die Gegenwart" c. m. legújabb kiadása (Berlin). E szerint az összes r. kath. nemzetek jelenleg a missió céljaira önkénytes adomány címén együttvéve 14 millió márkát áldoztak egy éven, a melyből Németország róm. kath. lakosságára 2

l/

2 millió esik. Ez összeg a protestáns missiónak 68 millió márkát tévő évi járulék-bevételével szemben valóban törpének mondható, főleg, ha meggondoljuk, hogy r. kath. számítás szerint e földön 264 millió r. katholikus hívővel szemben a protestáns hivők száma csak 166 millió volna. Természetes, hogy ez összeggel a nagykiterjedésű r. kath. missió ugyan be nem éri, hanem más, sokkal gazdagabb forrásokra van utalva, a melyekből költségeit fedezni képes; hogy pedig e források mennyire jelentékenyek, ezt érdekesen illusztrálja Baumgarten r. kath. missiói író, a ki a r. kath. missió kiadásait a XIX. században 1606 millió márkában számítja fel, a melyből szabadadakozás útján csak 492

1/

2 millió márka talált fedezetet. A többit, tehát több mint ezeregyszáz millió márkát a következő három forrás szolgáltatta: a gyarmatok kormányaitól 83 millió-, pápai s propaganda-adományokból 251 millió, — s egyéb forrásból 780 millió. Hogy mi légyen ez „egyéb forrás", a melyből ez a 780 milliónyi csekélység (tehát az egész missiói költségvetés fele) előbugyogott, Baumgarten el nem árulja. A r. kath. pogánymissió szolgálatában jelenleg 5800 felavatott missionárius áll, a kiket egy sereg missiói „fivér" és nővér támogat. Egészben a r. kath. missionárius-státust (a klérus tagjain kívül) Warneck 14,000 főre teszi. Íme tehát a világos képe egy missiónak, a melynek tápláló ereje nem a vallásos buzgóság, hanem a rejtett forrásokból táplálkozó egyházi institúció. Hatásának nyitja nem a személyes hit, hanem az alkalmazkodás a helyi viszonyokhoz. Jó ezt tisztán látnunk s ebből a jövőre nézve is levonnunk a mi missiói munkánk irányára s jellemére vonatkozó tanulságokat. Ausztria. A bécsi Oberkirchenrat az egyes kehely használata ügyében legutóbb oly értelmű rendeletet adott ki, hogy bár a lelkészeknek joguk van a presbyteriummal egyetértőleg helyi liturgikus szokásokon változtatni, e jog még sem vonatkoztatható a kehely használatára is, mert az már az általános egyházi rendtartás ügykörébe vonatkozik. Az (egy személynek való) egyes kehely használata tehát nincs megengedve. A bécsi theol. fakultás a dr. Kunze elmenetele következtében megüresedett tanári székre a rostocki egyetem rendkívüli tanárát, lyc. theol. Grützmachert hívta volt meg, de ez nem fogadván el a meghívást, újabban lyc. theol. Kropatschelc-et szólították fel, de mint hírlik, ez a tanár sem akar Bécsbe menni. A keleti cseh egyházkerület új superintendense, Trnka Ferenc lipkowitzi lelkész még m. évi november hó 19-én lett hivatalába beiktatva s benne az evangelikus csehek tetterős s hivő főpásztort nyertek. Trnka 1844ben Humpoletzen született Csehországban, tanult a bécsi és rostocki egyetemeken. 1869-ben lett Lipkovitzon lelkész, a hol azóta folytonosan áldásosán működik. Mint Lányi és Kucsera utódja széles kiterjedségű munkakör élére lépett s a cseh evangélikusok nagy reményeket fűznek hozzá. Az osztrák protestantizmusnak szüksége is van most tetterős férfiakra, mert a pápisták minden eszközt megragadnak, hogy a „Los von Rom" mozgalomnak gátat vessenek. A felső stíriai esperesség múltkori gyűlésen az a jogosult panasz hangzott fel, hogy az osztrák kormány minden áron megnehezíti a Németországból bejött evang. lelkésznek honosítását, holott a római propaganda céljaira behívott szerzeteseket azonnal felveszi az állam kötelékbe. E nehéz küzdelmek és állami beavatkozások dacára is folytonosan terjed az evangeliom. Tarvisen (Karintia) 313 év óta most karácsonykor volt az első evang. istentisztelet, ép úgy Kremsben (Alsó-Ausztria) az ellenreformáció óta most választották az első evang. lelkészt., Prága 64, Eger 17, Komotau 102, Karlsbad 60, Budweis 5 és Falkenau 6 áttérést jelent. EGYHÁZI ÉLET. Gyurátz Ferenc dunántúli ev. püspök, a kerületében ezidőszerint üresedésben levő lelkészi állásokba adminisztrátorokul a következő felszentelt segédlelkészeket nevezte ki: a keszőhidegkúti egyházba Perl János Somát Varsádról, Rohoncra Seregély Pál pécsi hitoktatót. Várpalotára Kalmár Pál esperesi titkárt, a pécsi hitoktatói állást valószínűleg ifj. Porkoláb Gyulával tölti be. Vallásos estélyek Orosházán. Az ezidei második vallásos estély jan. 7-én tartatott Orosházán. A kezdő és záró énekeket Sass Ferenc tanító növendékei adták elő. Váradi Antal: „Utolsó sor" c. költeményét nagy hatással szavalta Torkos Sarolta k. a. Ez alkalommal Okályi Adolf „Ünnepi képek" c. alatt olvasott fel. Képeinek címei ezek voltak: a bethlehemi jászol, az első karácsony, egy ev. lelkész szomorú karácsonya. Tartalmas, építő erejű, szépen kidolgozott felolvasás volt, szívesen honorálta úgy ezt, mint Torkos Sarolta k. a. szavalatát tapssal a nagy közönség. A harmadik vallásos estély január 21-én folyt le ; Polinyi Kálmán tanító növendékei háromszólamú énekkel kezdették meg. Ezt követte Veres Margit k. a. szavalata: Gyulai Pálnak „Éji látogatás" c. költeményét adta elő nagy sikerrel. Ezután Paulovics József áll. iskolai igaz-